1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 269. ülés
48 268. Ülés. írásai. November 8-án 1844. Pótló-nyilatkozása Sz. kir. Körmöczbánya városának nemes Turócz vármegye által az összeszedett sérelmek sorában VI. osztály 13-ik szám alatt megújtott azon alaptalan követelésére, hogy a’ két városi tanyák Alsó és Felső Tűrések a’ megyei hatóságnak és adóztatásnak alárendeltessenek. Keskeny völgybe szorított Körmöczbánya városát körül foglalják mint megannyi elővárosai Bárs és Turócz megyében kiterjedt hegyes völgyes területén fekvő, ’s a’ bányászatnál nélkülözhetlen munkások és fuvarosok által betelepített kilenz tanyák vagy telepek (villulae montanae); ezek közül 2, úgymint Alsó- és Felsö-Turcsek Turócz megyében, 7. pedig, úgymint Hornavesz, Schvab, Veternik, Blaufusz, Lucska, Konossov, Berg (máskép Sz. János kápolnája) magával a’ várossal Bars megyében helyeztetvék. Ezen telepekre nézve, mellyek a’ közadó és ujonczállitási terhet közösen a’ várossal viselik, és így ezzel egy testet képeznek, mint ezt az ide zárt 1842-ik évi nép-összeirás sommázatja NB. alatt tanúsítja. — A’ városi hatóság nemes Bars megye által jogai gyakorlatában soha sem háborgattatott, ellenben nemes Turócz megyétől kénytelen gyakori megtámadásokat tapasztalni azért, minthogy a’ két Turcseket ezen nemes megye adóztalássának alávetni törekszik. Hogy pedig Körmöcz városa ugyanazon hatósági joggal bír a’ 2 Turcsekre, valamint a’ több telepeire nézve, és hogy ezen jogot a’ közadónak beszedése, ujonezok állítása, ’s rendőri felügyelése által századok óta mind ekkorjg gyakorolja, bebizonyította akkor, midőn Turócz megye által az 1802—ik évi országgyűlés elébe terjesztetett, és dicasterialis útra utasittatott állítólagos sérelme következtében 1807-jk évtől 1828-ik évig több királyi biztos egymásután ezen tárgyban működött. Midőn a’ biztossági irományokból készített és Körmöcz városa által beadott kivonati előadás ö Fensége a’ nádor úr által '////. alatt az országos Rendekkel közöltetik, ebből kivehető, hogy Turócz megye kivánatát föképen ezen állításokra ’s ellenvetésekre építi, t. í. hogy: 1) Ezen két Turcsek féle tanyák Turócz megyében fekvén, mint ollyanok, Körmöcz városához, melly Bárs megyében helyeztetik, mint városi területének egészítő része nem tartozhatnak. 2) Hogy ezen bánya-tanyák 1502-ik évben transactio útján a’ szomszéd muthnai nemesektől szereztettek, tehát eredetileg a’ megye portalis területéhez tartoztak. 3) Hogy ezen tanyák mindig a’ vármegye által összeirattak, és adóztattak, tehát a’ megye portái közé foglalvák. 4) Hogy a’ város a’ megyével ezen tanyák iránt 1690. és 1691-ikben convenlióra lépett, melly szerint a’ város terragium czím alatt évenkint 98 forintot tartozik Turócz megyének fizetni, és ezen évi járandóságot mind ekkorig fizeti, azonkívül a’ megye hatósága is ezen tanyákra nézve elismertetik. 5) Hogy ezen tanyák, mint úrbéri tractamentum alatt lévők, szintén a’ megye hatósága alá tartoznának. 6) Hogy az 1723. évi 63. t. czikk rendelete szerint a’ vároő a’ közadót, mellyet ezen tanyákban, mint földes ur szed, a’ megye hadipénztárába tartoznék szállítani. Ezen Turócz megye föállitásai ’s ellenvetései a’ felhozott biztossági irományok kivonatában meg lévén fejtve és czáfolva: hogy a’ tekintetes Karok és Rendek kegyes meghagyásának is eleget tegyen a’ város, pótló feleletét még következőkben pontosítja össze: Elölegesen figyelmet érdemel, hogy Körmöcz városa 9 bánya-tanyáival kiváltságos és törvényes kivételi állapotban létezvén, reá a’ királyi városok territoriális hatóságát megszorító általános elvek nem alkalmazhatók; mert I. Mátyás, I. Ferdinánd, II. Miksa és I. Leopold dicső királyaink kegylevelei a’ Körmöcz városhoz mint appertinentiák tartozó Bars et Turócz megye kebelbeli bánya-tanyákat minden megyei hatóság ’s adóztatástóli mentességükben megerősítették: mert Az 1553—ik évi 29. a’hét kir. bányavárosokról szólólörvényczikk 2. §-a azt rendeli: „Ut villulae quoque Civitatum montanarum, quae a divis quondam Regibus in subsidium earundem Civitatum et culturae operosae et sumtuosissimae sunt reservatae, et quae prius Dicam in medio Comitatus non persolverunt, in earum libertatibus permaneant.“ Megerősítvén ezt az 1635-ik évi 53—ik törv. czikk. is. Továbbá az 1723—ik évi 53—ik törv. czikk rendeli: „Pariter et montanas Civitates, prout et Villas Cremniniezienses vigore artli 43: 1715. a militiae actualitate quarteriorum exemtas, ulterius quoque in eadam immunitate juxta articulum praemissum, Privilegia item regia, et usum earundem conservandas esse.“ Ezeknél fogva a’ kiküldött királyi biztosok által főképen az nyomozlalék, valljon a’ két Turcsek-féle tanyák a városi területben foglalvák-é (inclavatae), és mikor taksáltaltak legelőször a’ nevezett tanyák Turócz megye hatósága által? Ezen kiküldött királyi biztosság előtt, Turócz megye által elősorolt, és itt már fentebb említett lényeges állítások s ellenvetések akkoron következőkép czáfoltallak: Ä 1-re nézve: Körmöcz város bebizonyító, az 1328. 1371. 1404. és 1406-ik évi eredeti okiratok előmulatása által, hogy a város területe szomszéd Turócz megye határába két mérlföldnyi távolságra terjed, a' két Turc-ek féle telep pedig alig egy órányi távolságra a’ várostól esvén, kitűnik, hogy ezen tanyák a’ városi terület képében jelesen 1328. és 1371. évek közt telepíttettek, miután már 1371. évben a’ város az ott felépített malmait ra polgárának Sliboriusnak és feleségének eladta, — 1104. évben pedig a’ város és a’ muthnai nemesek közt rjárás történvén, akkor is a királyi és conventualis eljáró személyek által ezen villák a’ városi területhez tar-V'
