1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 269. ülés
268. Vlés. írásai. November 8-án 1844. 49 lozóknak találtattak. Ezt eleinten ugyan Iurócz megye tagadta, utóbbi nyilatkozatóban azonban kénytelen vala elismerni, bár azon módosítással, hogy a’ város ezen tanyákat, de csak mint földes úr bírta. Éhez járul még ezen észrevétel is, hogy Körmöcz városnak területe szintúgy, mint Egernek, vagy más külön portákkal biró városnak területe, két vármegyébe is kiterjedhet. Mind ezek bővebben megfejtve olvashatók a’ felhívott biztossági irományok kivonati előadásának 2. 3. 4. 12-13. 14. lapjain. A' 2-ra nézve: Hogy ezen két tanya nem a’ muthnai nemesektől, mint ezt n. Turócz megye állítja, transactio útján 1502-ik évben Körmöcz városa birtokába került, meg van mutatva az elöbbeni pontban felhozott adományos levelekkel, mellyek tartalma szerint már a’ 14-ik században a’ tanyák birtokában volt. Egyébiránt Körmöcz városának a’ muthnai nemesekkel! viszonya, valamint az 1502-ik évbeni transactiónak indokai bővebben találtatnak előadva a’ nevezett biztossági irományok kivonatának 14. 15. és 16. lapjain. A' 3-ra nézve: Turócz megye a’ kiküldött kir. biztosság által felszólítva lévén a’ két Turcsekben állítólagos laksáltalási gyakorlat próbáinak előadására, — megismerte, hogy a’ két Tereseket illető dicationalis összeírásoknak és megtaksálásoknak nyoma csupán az 1630-ik év óta találtatik levéltárában: — híjában vitaija tehát, hogy a’ két turcseki tanyák az 1553. évi 29-ik törv. czikk rendelete alá nem tartoznak. De azonfelül azt sem bizonyítja Turócz megye próbákkal, hogy a’ tractatus idejéig azaz 1630-tól fogva 169°/j. esztendőig tettleg adót szedett volna. Ellenben a’ város elönnitatott számviteleiből bebizonyító e’ két tanyának 1518-ik év ólai rendes eddigi megadóztatását — és ujoncz-állitlatását. Az országos összeírásokra pedig hiába hivatkozik Turócz megye, mert az 169yo. tractatusban maga elismerő, hogy a' két Turcsek valamint akkor portáihoz nem tartozott, úgy azt ezentúl valamint portáitól, úgy adóztatásától is mentessé nyilvánítja. Ezeknek körülményes kimutatása olvasható a’ felhívott biztossági irományok kivonati előadásának 20. 21. 22. 23. 24. és 25. lapjain. A’ á-re nézve: Ámbátor ugyan világosan kitetszik az, hogy Körmöczbánya városa kiváltságos területén fekvő mint két Turcsek-féle tanyák, mellyek legközelebb a’ városhoz a’bányászat gyarapítása végett telepíttettek, ennek territoriális hatósága alá tartoznak: mindazonáltal Turócz megye még is a’ territorialis jog, királyi kiváltságok, külön köztörvények, sőt a’ legszigorúbb királyi parancsok ellen tanúsított nyilvános megvetésével, és saját hivatalos bizonyságlevele compromissiójával, mellyben 1565—ik évben nyilvánította, hogy Körmöcz város helységei, mint a’ bányamivelést elösegitök, minden adózástól mentek; elsőbben ugyan a’távolabb eső Skleno és Felső-Stubna helységeket (noha ezek is a’ város területében valának) a’ dicalis adó alá vetette, ezen eröszaktétellel azonban meg nem elégedvén, még a1 városhoz legközelebb fekvő reservált két Turcsek nevű tanyákra is hóditó ezélzásait kiterjeszté, és a’megyei hatóságnál sokkal gyengébb várost minden módoni fárasztással, költséggel és hatalmaskodással a’Rákóczy zendület alatt addig unszolta, míg ez magát a’gyakori vexák megváltása végeit kénytelennek nem érzé, az 1690. évben Aug. 25-én Tnrócz megye számos meghatalmazottjaival, és miután ezen egyesség sem elégíthette vágyait, 1691 —ik évben Febr. 5-én a’ közgyűlésben összesereglelt közönségével még terhesebb kiegészítő szerződést kötni. Ezen kettős tractatusban ezek foglalvák: 1— sö pontban a’ két Turcsek bánya-tanyák valamint most a’ megye portái közé nem tartoznak, úgy ezentúl is örökre azoktól és minden megyei adóztatásától szabaddá és mentessé declarállalnak. 2— ik pontban: Noha a’ város el nem ismeré, hogy az akkori rendkívüli portionalis adómaradás fejében valamivel tartoznék, mégis viszonti kedvezés tanúsításául, és béke megnyerése tekintetéből (propter bonum pacis), fizessen azonnal 400 ftnyi váltság-öszveget. 3— ik pontban: Nehogy azonban ezen tiszta adómentesség által ezen helységek a’ megye kebléből egészen kiszakaszlva látszassanak, és hogy viszont a'kivántató igazságszolgáltatási esetekben elégtétel adassék, a’város évenkint 8 frt. terragiumot fizessen, melly tartozás azonban semmi szin alatt többé meg nem szaporítandó, vagy meg nem kevesebbítendö. 4— ik pontban: Az 500 portio mint rendkívüli adó helyeit fizetend a’ város a’ folyó évre 60 tallért, és ha továbbá is ezen tartozás fizetendő lenne, vagy pedig meg is nagyobbiltatnék, a’ város többet fizetni nem köteles, ha pedig kevesebbednék, a’ vármegye köteles leend a’ megalkudott évi öszvegtöl arányos részt elengedni. 5— ik pontban: A’ nevezett helységek teljes kivétele az országgyűlési porták összeszámítása alkalmával közös törekvéssel eszközöltessék. Valamint, hogy a’ nevezett helységek az átjáró megye tiszteit vendégileg fogadni, és más oda forduló nemeseket szállással ellátni tartozandnak. Alidon tehát nemes Túrócz megye a’ 400 frt. békeváltságpénzt akkor elfogadta, és az évenkinti 98 frt. czím alatt nyugtatványozni szokott járandóságot, mind ekkorig a’ várostól pontosan veszi, ugyanazon szerződés záradékának ezen szavainál fogva: „ad quae sancte et inviolabiliter observanda — nos sub fide Christiana nunc et in futurum obligavimus“ — egyebet követelni joga nincs. Mit pedig nemes Túrócz megye a’ szerződés felbontására ürügyül előhoz, hogy a’ város ezen szerződés ellenére a’ turcseki tanyákban hadiadót maga részére szed, ezen állítása nem áll, mert mig a’ törvényhozói lest a’ körmöczi villákat az ország öszves 5 portáiból ki nem hagyja, addig a’város, egész portalis területétől adózni köteleztetvén, bánya-villáit a’ reájok eső arányos tehertől fel nem mentheti, annyival kevésbé, miután n’ város portái, mellyehben már ezen tanyák foglaltattak, az által szaporittattak még, hogy midőn a’ kötött szerződés ellenére 1696—ik évben ezen tanyákat Turócz megye az akkori összeírás alkalmával maga részére bemondá, a’ város fel— Országgyül. írásai. V. ^
