1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 221. ülés

1 (3 221. Ülés. írásai. September 13-da 1844. mányok érdekeit tekintetbe venni, kímélni ’s viszonkedvezések kikötése mellett részéröl is engedményekben egyez­ni, czélszerünek , tanácsosnak, sőt tulajdon érdekében is szükségesnek tarthatja ugyan; de jólétét más tartomá­nyok jólétének alá rendelni nem köteles, 's miután a’ kormány által századokon keresztül szigorú következetesség­gel folytatott rendszernek eredményei hazánkban a’ köz jólétnek minden ágait lesújtván, azt most már anyagi jó­létének végromlásával fenyegetik, legyszentebb kötelességeink közé tartozik törvényes jogainkhozi állhatatos ra­gaszkodással, esedezni Felséged előtt annak megadásáért, a’ mit törvényeink ’s az örök igazság paizsa alatt mél­tán kívánhatunk, ’s a’ mi nélkül nemzetünknek nem csak anyagi jóléte, hanem jövendő fenállása is veszélyez­­ve van. Kik egyébiránt Császári Királyi kegyelmeibe jobbágyi alázatosággal ájánloltak maradunk. Költ szabad kir. Posony városában 1844-ik évi Szent Mihály hava 13-kán tartott országos ülésünktől. Császári Királyi Felségednek. legalázatosabb káplánjai, szolgái és örökös hűségű jobbágyai Magyarországnak, és hozzá kapcsolt Ré­szeknek országosan összvegyült Rendei. 268-dik SZÁM ALATT. Felírás a‘ Somogy megye által a’ szekeres házalók Helytartótanács általi eltiltására nézve előadott sérelem tárgyában. Felséges Császár, és Apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk l Somogy vármegye sérelem gyanánt élőnkbe terjesztvén, miképen a’ szekérrel járó házalók némelly keblebeli uradalmak általi eltiltását a’ kir. Helytartótanács, mellyhez a’ tárgy elintézésül terjesztetett fel, az iránt kibocsátott intézményeivel helybehagyta, — a’ nevezett kormányszék ez intézkedését, miután az 1836: Yl-ik t. ez. 7-ik $-ának 5-ik szakaszában a’ házról házra, boltnyitás nélkül űzött kereskedés minden megszorítás, — ’s jelesen arra nézve, hogy portékáikat a’ házalók önmagok hordják e’ vagy kocsin vitetik? minden különbségtétel nélkül engedtetett meg, törvénybe gyökerezettnek nem tekinthetjük, annál is inkább, mivel az 1836: VII-ik t. ez. 11-ik §-a minden a’ törvényben ki nem jelelt elsőbbségek, és kizárások gyakorlatát a’ földes uradalmaknak megtiltotta; ’s ennélfogva hódoló tisztelettel kérjük Felségedet, hogy a’ királyi Helytartótanácsnak a’ kereskedés terjedése gát­lását, ’s az adózó néposztály törvénytől nyert jogai megszorítását okozó ezen rendeletét megszüntetni, jövendőre e’ kormányszéket, mellynek épen az adózó néposzlály önkény elleni oltalma ása egyik főhivatásút teszi, e’ tárgy­­báni törvények épségben megőrzésére utasítani, ’s igy a’ fenforgó sérelmet kegyelmesen orvosolni méltóztassék. Kik egyébiránt császári királyi kegyelmébe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk: Kelt szabad királyi Rozson városában September hava tizen harmadik napján az ezer nyolez száz negyven negyedik évben tartatott országos ülésünkből. Császári Királyi Felségednek legalázatosabb káplánjai szolgái’s örök hű­ségű jobbágyai Magyarországnak ’s ahhoz kapcsolt Részeknek országosan öszvegyüll Rendei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom