1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 222. ülés
222. l lés. írásai. September 16-án 1844. 17 222. ORSZÁGOS ÜLÉS. September \G-áa 1844. 269-dik SZÁM ALATT. a) Negyedik izenete a' KK. és RRnek a’ görög nem egyesült vallásnak ügyében, a’ mélt. Főrendekhez. A’ III. pontra nézve: midőn a' Karok és Rendek a’ nevelést általánosan és a’ nevelési rendszernek megalapítását a’törvényhozás teendői közé számitandónak állították: úgy vélik ellentétben teljességgel nincsenek azon jogokkal, melly jogok a’ görög nem egyesült valláson levőket e’ tárgy körül illetik; mert a’ rendszernek megalapítása, melly a’ népnevelés tárgyában követendő, sem az 1790: 27. törvényben, sem a’ Declaratoriumban meg nem történt, sem meg nem történhetett: sőt a’ mennyiben a’ nevelés iránt intézkedni a’ görög nem egyesültek jogai közé tartozik, ezen jog semmikép annyira nem terjedhet: hogy a’ görög nem egyesültek közgyűlésétől függjön a’jövőben hozandó törvénnyel ellenkezőleg rendelkezni. Ha tehát az áll, mit a’ m. Főrendek nem tagadhatnak: a’ m. Főrendek okoskodása, mellynél fogva azt állítják, hogy a’ görög nem egyesültek kirekesztöleges jogai közé tartozik a’ népnevelésröl intézkedni, kelleténél tovább terjed. Ha pedig áll az, mit a’ m. Főrendek eddig sem tagadtak: hogy a’ népnevelés a’ görög nem egyesült köznép körében elhanyagolva lenni tapasztaltatik, e’ tárgy a’ törvényhozásnak figyelmét nagy mértékben igényli. Ha végre áll: hogy a' népnevelésnek jobb karba tételére, azoknak: kik a’ népneveléssel foglalkoznak, illő kiképzésére, sem a’ kormány, sem a’ görög nem egyesültek közgyűlése által semmi nem történt, mit a’ nevelés elhanyagolása tettleg bizonyít; úgy kénytelenek lesznek megengedni a’ m. Főrendek azt is, hogy a’ törvényhozásnak nem annyira jogai, mint kötelességei közé tartozik azon állapotnak okait’s azon módokot megvizsgálni, mellyek által a’ hiányon segíteni lehetne, mert a’ görög nem egyesült vallásuak külön állományt az országban nem képezvén, a’ törvényhozás által csak úgy tekintethetnek, mint a’ népnek egy töredéke, mellynek állapota a’ nép többi tömegével szoros összeköttetésben és visszahatásban vagyon. Egyébiránt eddig is ö Felsége rendelkezett a’ görög nem egyesültek ügyében; ha tehát rendelkezhetett királyi parancsolat által, nem tagadhatják a’ m. Főrendek , hogy rendelkezhetik törvény által is, kivált olly tárgyban, melly természeténél fogva az egész országot egyiránt illeti. A’ IV-ik pontra nézve: a’ KK. és RR. a’ Julianum kalendariom eltörlésére eddig az 1599: 45. törvény világos rendeletétől eltérve, sokkal szelidebb eszközöket ajánlottak; midőn azt kívánták: hogy a’ görög nem egyesültek közgyűlésével, egy országos váiaszmány elölegesen értekezzék; miután azonban a’ m. Főrendek, még csak meg sem említve azon okokat, mellyeket a’ KK. és RR. felhoztak, a’ múlt országgyűlésen e’ tárgyban váltott első válaszukban felhozott ellenvetésüket folytonosan ismételik, a’ KK. és RR. is az eddig követett utat elhagyván, kénytelenek az említett törvényre hivatkozva a’ Julianum kalendariom rögtöni eltiltását követelni; követelni pedig annyival inkább, mivel a’ Julianum kalendariom kérdése nem csupán a’ görög n. egyesült, hanem az egyesült valláson lévőket is egyaránt érdekelvén; a’ m. Főrendek kívánságát, hogy a’ kérdés kirekesztöleg a’ nem egyesült valláson lévők közgyűlésétől függesztessék fel, alaposnak nem találják. Egyébiránt, az által a’ kalendariom kérdése egészen uj alakot öltvén, a’ KK. és RR. azt e' pontok sorából kivétetni, ’s külön felírás által felterjeszteni óhajtják, a’ felirási javaslatot pedig ide b) alatt mellékelve közük. Az V. pontra nézve: a’ vegyes házasságokat illetőleg az általa küldött törvényjavaslatnak: 1. §-a a’ f. e. Mártius 25-én költ kegyelmes Leirat feletti tanácskozásoktól lévén felfüggesztve. A’ 2-ik §-nak azon részére nézve, melly a’ bíróságot illeti, meglővén az egyesség. — A’ 3. és 4. §§-nak kihagyásában pedig mind a’ KK. és RR. mind a’ m. főrendek megegyezvén. Mi a’ bíróság által az itélethozásban követendő elveket illeti: e" részben az okok ugyan azok lévén, melljek a’ r. katholikus, és egyéb vallásúak közötti vegyes házasságokra nézve elöadathatnak; e’ kérdésnek elintézése is további értekezéstől van felfüggestve. — b) Felirási javaslat a’ Julianum kalendariom megváltoztatása iránt. Felséges! ’s a’ t. Noha az 1599: 45. t. ez. által az ó kalendariom használása súlyos büntetés alatt el vagyon tiltva; a mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy ezen kalendariom a’közéletben meg nem szűnvén, az említett törvény \ilá0os rendeletének mind ez ideig elég nem tétetett. 5 . . Nem látjuk szükségesnek Felséged előtt ismételni mind azon okokat, mellyeket a nemzeti ipar, s a viszonyaiból meríthetnénk: mert ezek Felséged elölt is bőven tudva vannak; tudva vagyon az is. hogy az ünne peknek, a’ kettős úgymint az új, és ó-kalendariom szerinti megtartása állal okoztatolt sokszorozása csa az ur éri viszonyokra is mennyire terhesili a szolgáltatások súlyát. Egyedül két okot eml.tünk meg: úgymint 1-ször a’ törvény szentségét, azon törvény szentséget pe ig, m lyet Felséged dicső emlékezetű Eldöde a’ csillagtudós Rudolf önmaga látott szükségesnek. — Orstággyül. írásai. IV.
