1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 182. ülés

182. Ülés. írásai. Julius 26-án 1844. 5 „Telepedési szándokában a’rendőri szabályok sértetlen megtartása mellett senki nem gátoltathatik ’s a’(.“meg­maradván , melly §. után következnék a’ következő uj javaslatba tett §-sz: »A 35. §. értelmében letelepedett lakos, ba folyamodik és ellene személyes magaviseleté tekintetében kifo­gás nincs, polgárnak a’ helybeli községek állal szabály szerint meghatározandó dij mellett be vétethetik, ’s a’ köz­jogok szerzésére képességet nyerhet.“ A’ 36. §. a) pontjára a’ mélt. Főrendeknek észrevétele nincsen. b) pont pedig a’ városi munkálatban történt megállapodás, és a’ Hajdú kerület belszerkezeténél ugyan ezzel hason tartalmú pontnál kijelentőiteknek fonalán igy állana: ,,b) Honfiak közül, kik nem a’ város kerületében születtek, a’ katonák, mig valóságos hadi szolgálatban ál­lanak , és mindazok, kik a’ város kebelében csupán hivatalos vagy szolgálati viszonyaiknál fogva tartózkodnak.“ A’37. §. megtartatva; a’ 38. §. a’fentebbiek szellemében igy változnék: „közjogokat csak azon egyének gyakorolhatnak, kik a’ község által tagjai közé bevétettek.“ A’ 39. §. b) pontja pedig épen hagyatnék, az a) alattiból e’ szavak: „telepedés vagy“ kimaranának. A’ 40. §. szinte mint kétes magyarázatra alkalmat szolgáltató és felesleges, mellöztetni javasoltatik. A’ birtokosok és lakosok kötelességüket jellemző 41. és 42. §§-ra nincs észrevétel, úgy a’ 43. §-ra sem. A’ 44. §-t pedig a’ választásokról intézkedöt világosabb értelmezés okáért a’ mélt. Főrendek ezen a’ kir. vá­rosok rendezésében, úgy a’Ilajdű kerületben javaslóit módosításhoz alkalmazandónak ’s a’szerint szerkezendö­­nek vélik: „A’városi községnek mindazon tagjai, kik teljes korúak sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, születés és törvényesen bevett vallás különbség nélkül választók; — ha ’s a’ t.“ Ezen §. a) úgy b) pontjaira észrevétel nem lévén, A’ c) pontból azonban a’ kir. városok elrendezésére nézve tett észrevételek sorában kifejtett nézetekből azon kitételt, „ba nem keresztények is“ kihagyandónak tartják a’ mélt. Főrendek. 45. §-t, mint az elöbbeni §-ban kimeritetelt, szinte kihagyatni vélik. A’ 46. és 47. §§-ra észrevétel nem lévén. A’ választók jogai. A’ 48-dik §-ra a’ mélt. Főrendek követválasztási jogot mindazoknak, kik vátasztói képességgel bírnak, tu­lajdonítani, a’ kir. városok rendezésénél kifejtett nézetekből és a’ Hajdú kerület iránt már elöadattakból, de egy­szersmind a’ kerületek jelen állására való tekintetből kiindulva czélirányosnak nem látják, hanem azt a’ képviselői testületre, és azoknak kivánatait a’ kerületek közgyűlésen nyilvánító küldöttekre,bizandónak tartják, ’s azért ezen §. szerkezetéből azon kiléteit „az országgyűlési követel“ kihagyatni kívánnák. A’ 49. §. megmaradván; ini az 50-ik §-t illeti: ennek tökéletes épen tartása mellett a’ mélt. Főrendek a’ végét e’ tétellel kívánnák meg­­toldatni: „A’ közszolgálatok és közmunkák teljesitésélöl azonban azok, kik mint hivatalbeliek vagy szolgák különben is a’ községeknél vagy kerületeknél szolgálnak addig, mig közhivatalt viselnek,vagy szolgálnak, továbbá is men­tek maradnak.“ Az 51. 52. 53. §§-ra nem lévén észrevétel; szinte az 54—ik §-ra sem. A’ képviselők jogait előadó 55—ik§—t illetőleg: miután a’ Jász-Kún kerületekben jelenleg az úgy nevezett népgyülésekben minden birtokos lakos azok­nak tárgyalásánál, mellyek a’ közgazdálkodás iránti rendszabásokat, és azok végrehajtását illetik, fejenkint be­folyással bírna, ’s ezen gyakorlat a’ fekvő birtokhoz százados szokásnál fogva, és a’ kiváltságos szabadalmak ér­telmében kötve volna, a’ mélt. Főrendek szükségét nem látják, hogy ezen ősi gyakorlatban a’ birtokos lakosság korlátoztassék; azért ennek fentartásával ekkint állana az 55—ik § alkalmazva a’ hason tartalmú Hajdúkerületre is, a’ városok elrendezése iránti megállapodás nyomán javaslott módosítás szerint: „A’ képviselők a’ tisztviselőkkel együtt a’ képviselői gyűlésekben, a’ községeknek minden köz- és magánjo­gi dolgai felett kivéve a’ gazdasági ülésekre (úgy nevezett népülésekre) bízottakat, mellyekben eddig is egyedül az egész birtokos lakosság helyenkint befolyt, határoznak, különválva érvényes határozatot nem hozhatnak ugjan, de akár mellyik tagnak meg nem jelenése“ ’s a’t. megmarad. Az 56. §. az alább előforduló 78—ik §. értelmében ’s ott bővebben előadandó okoknál fogva megszűnik. Az 57—ik §-ra a’ mélt. Főrendeknek észrevétele nincsen. Az 58—ik §-ra nincs más észrevétele a’ mélt. Főrendeknek, minthogy ehhez a városi munkálatban a két Tábla között történt megegyezés nyomán e’ szavak: „nem keresztények“ hozzáadassanak. Az 59. §-t elfogadtatván. A’ 60—ik §-ban foglalt képviselőknek hitformájából az alább elforduló 78. §. szellemében e szó: „kerület­nek“ — hol előfordul — mint szükségtelenné vált, kihagyatnék. A’ képviselőknek számát illetőleg czélirányosabbnak tartanák a’ mélt. Főrendek azon arányt meglartandónak, melly a’kir. városok munkálatában elfogadást nyert, és a’ Hajdú munkálatra vonatkozólag is javaslatba tétetett, hogy minden községi tisztviselőre három képviselő számíttatnék, miszerint a’ 61—ik §-igy állana: „61. §. Minden egyes községben a’ képviselők, minden tisztvisclühez hármat számítva lógnak választani. A’ 62. §. mint a’ fentebbiek által kimerített ’s igy felesleges, kihagyható. Mi illeti a’ kerületekés illetőleg városok magán értékéről rendelkező III—ik Részét, valamint a Hajdú mun- Orszáygyiil írásai. III. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom