1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 182. ülés
6 1S2. ülés. írásai. Julius 26-«» 1844. halaiban megjegyzik a' ni. Főrendek, úgy itt is a tárgy rokonsága tekintetéből ezen III—ik Rész tárgyai közé halasztani javaslóit 17—ik §. e’ helyre volna iktatandó; egyébiránt maga e’ §. az arányosan felosztandó közterhek szempontjából minden túlterhelletéseknek elhárítása végett ezen nj §-al megtoldatni javaltatik: „A’ közlegelő használatához kötött közterheket csak az tartozik viselni és annyiban, ki és a' mennyiben a’ közlegelőnek használatában részesül.“ A’ kerületek ’s illetőleg községek magány értékeiről rendelkező §-ra megjegyezni kívánták a’mélt. Főrendek, hogy mivel eredetileg tulajdonképen a’ községek mint ollyasok mit sem birnak, hanem egyedül a’mennyire a’közszükségek fedezésére elégtelenek volnának, a’ községek egyéb jövedelmei hasiitatnak ki az illető lakosok állal közösen birt javakból, de csak időről időre, fekvő javak e’szükségek fedezésére; ennélfogva, nehogy valamikép a’ községek ideiglenes szükségei ledezésére átengedett fekvő birtoktól tulajdonai elültethessenek, világosabb értelmezés végett ekkint szerkeztetni javasolják a’ m. Főrendek a’ következő §§-af: „63. §. A’ kerületek ’s illetőleg egyes községek szerzemény után eddig birt javaikon kívül csak olly telkeket szerezhetnek, mellyekre közigazgatási tekintetből szükségök van, de iilyeket is csak a’ kerületek halárain belől.“ „64. §. Közhaszon vagy szükség tekintetéből az elöbbeni §. értelmében szerzett javak kerületbeli birtokosoknak elidegenithetök, de elidegenítés állal a’ kerületek kebeléből ki nem vétetnek.“ A’ 65. §. elfogadtatván. A’ 66. §. igy módosíttatnék: „a’ kerületek és illetőleg szükségeire kiszakított javaknak jövedelmei“ ’s a’t. marad. — Tanácskozás alá vévén a’ mélt. Főrendek a’ tek. Karok és Rendek javaslatának a’ közigazgatásról értekező IV-k Részét annak első szám szerint 67—ik §-ára nem lévén észrevételük, a’ helybeli hatóságról szóló 68. §-ban hivatkozva az 55. §-nál a’ gazdasági (u. n. népgyülésekről) telt megjegyzésére, ama §. értelmében ezen 68-ik §-ban e’ szó „részszerinl“ után ezen tétel: „a’ gazdasági u. n. nép és“ iktathatván; a’ többi megmaradna; e’ §. nyomán azonban a’ gazdasági u. n. népüléseknek határkőre és tárgyait a’ jelenig a’ Jász-Kún nemzetnél fenállolt ősi szokásra való tekintettel meghatározni szükségesnek látván a’ méltóságos Főrendek e’ következő §-l iktattatni javasolják: A’ gazdasági ülés- (népgyiilés)-ről. „§. A’ gazdasági ülés (népgyülés): a) Tagjai a’ helybeli tisztviselők és minden birtokos lakosok. b) Elnök a’ kerületi kapitány, vagy annak akadályoztatása esetében, egyik általa kiküldendő tisztviselő. c) Tartatnak annyiszor, a’ mennyiszer a’ helybeli körülmények megkívánják. d) A’ gyűlés tartását előre is különösen kihirdetni a’ helybeli főbíró köteles.“ Gazdasági ülés népgyülés tárgyai. „§. Kirekesztöleg gazdasági úgynevezett népgyülésen tárgyaltainak ’s illetőleg intézteinek el: a) A’ községek jövedelmei tárgyainak mimódoni kezelése vagy elidegenítése. b) Olt, hol a’patronátusi jogok a’községet illetik, ezeknek gyakorlása és kötelességeknek mikinti teljesitése. c) A’ községek nevében kötendő egyességek helybenhagyása , és illy egyességekre meghatalmazó levelek kiadása. d) A’ községek egymás elleni követeléseinek megindítása. e) A’ község mindennemű számadásainak megvizsgálása.“ A’ képviselői gyűlés tagjait elöszámláló 69—ik §-ra csak azon észrevétele van a’ m. Főrendeknek, mellyet már a’ Ilajdúkeriileti munkálatban előforduló ugyanazonos szakakasznál megemlítettek, hogy t. i. a’ d) pont alatt a’ képviselők % a’ jelenlétét elegendőnek vélnék kijelenletni az ottani javaslat 20 képviselő helyeit. A’ 70-ik§-ra, mellyben foglaltatnak a’ képviselői gyűlés tárgyai, az a) e) f) g) pontok alatt előforduló tárgyak a’ gazdasági u. n. népgyülés köréhez utaltatván, e’ §-ból kimaradnának. c) pont helyett pedig, mint a’Hajdúkerület iránti észrevételekben is megjegyezlelett, a városi munkálatban közbejött megállapodás következtében az esküit bíróságnak említését kihagyva, e’következő szerkezet javasoltatik: „A’ választói képesség feletti esetek megbirálása“; a) b) d) h) i) pontokra nem lévén észrevétel. k) pontból, mint a’ Hajdú munkálatban, úgy itt is a’ kerületi tisztviselőknek megemlítését azon tekintetből kihagyandónak vélik a’ mélt. Főrendek, hogy ha a’ kerületi tisztviselő ellen hivatalbeli visszaéléséért kereset indítandó lenne, az ne a’ képviselői, hanem a’ kerületi ülésen történjék. A’ tanácsüléseket rendező 71. §-nál czélszerünek látják a’ mélt. Főrendek, hogy e’ §-nak e) pontjánál hatá— roztassék meg a’ tanácsgyűlés napja törvényileg azért, hogy a’ községek lakosai, kik többnyire földmivelés utáni keresetből élvén, terjedtebb mezei gazdaságoknak folytatására a’ tághatáru községektől messze távolságra eső tanyákban és majorokban elszélyedezve tartózkodnak, biztos tudományt bírhassanak, melly napon rendesen tartatván a’ tanácsülése, magán dolgaiknak utána láthassanak úgy, hogy a' tanácsnál előmozdítani óhajtóit ügyeik is csorbát ne szenvedjenek, miért is az eddig divatozott szokást megtartva, a’ fenemlitett §. c) pontja ekkint javasollatik módosíttatni: „Tartatnak az eddig fenállolt szokás szerint kétszer hetében szerdán és szombaton;“ A’
