1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 182. ülés
C. Szabályok és határozatok. A’ mélt. Főrendek a’ szabályok közt előforduló 17. §-t, melly a’ közlegelö és egyéb közös haszonvételek mikinti használatát foglalja magában , a'tárgy ugyanazonossága tekintetéből, valamint a’ Ilajdú-kerületi munkálatban, úgy itt is a’ III. Részre, melly a’ kerület és városi közjavakról szól, halasztandónak vélik; többnyire pedig mi magokat a’ szabályokat, azoknak tárgyait, érvényességét és jóváhagyásukat illeti: ezekre nézve a' mélt. Főrendek részéröli nézetek a’ városi rendezésre kell több rendbeli válasz izeneteikben kifejezve lévén, azokhoz e’ helyen is ragaszkodván, — a’ szabályokról szóló §§-kal következendőkép avval a" megjegyzéssel javasolják módositandóknak: — hogy mivel a’ kerületek a" k. kiváltságos levél értelmében, az adózási, és kevés közigazgatásaikat kivéve, mindenkor a’ Nádornak, mint törvényes grófjok, birájok és kormányzójoknak intézkedésétől függvén, azon kapcsolati viszony csonkításait pedig a’ mélt. Főrendek, csak e’ kerületek közigazgatásának kárával történhetönek erőteljesen hiszik mindenütt a’ 18-ik §—tói kezdve az azt követőkben, hol ezen szavak: „Helytartótanács , Kormányszék“ előfordulnak , igy kívánnák megtoldatni : „Nádori ’s illetőleg Helytartótanács.“ — És azért 14. §. Szabályoknak neveztetnek felsőbb jóváhagyással ellátott olly átalános határozatok, mellyek minden hasonló esetre nézve, zsinórmértékül szolgálnak. A’ 15. és 16. §§. megmaradván, úgy szinte a’ 18. §. is. A’ 19. §. a’ két tábla közti egyesség nyomán, valamint jelenkedik legújabban a’ városi munkálatban, ekkint állana: — „19. §. Szükséges, hogy mielőtt eszközlésbe vétetnék, a’ nádori ’s illetőleg magyar kir. Helytartótanács által helybenliagyassanak; e’ végből tehát a’ kerületek alkotandó szabályaikat elölegesen a’ Nádorhoz és illetőleg a’ fennevezelt kormányszékhez felterjeszteni kötelesek.“ 20—ik §-ra nincs észrevétel. A’ 21 —ik §. megrövidítve igy módosíttatnék: „Előbbi szabályokat későbbi szabályok által lehet változtatni, sőt egészen meg is szüntetni.“ A' szabályok jóváhagyását lárgyazó 22. és 23. §§-ra nincs észrevétel. A’ 24. §. pedig a’ városi rendszer tárgyában már közbejött megállapodás következtében ekkép volna módosítandó: „a’ felterjesztett szabályok iránt adandó végsöképen határozó felsőbb rendeletek hat hónap alatt az illető kerületekbe lesznek küldendők.“ A’ 25, 26, 27. §§. megmaradván. A’ 28. §. igy szerkeztetnék: „28. §. A’ Helytartótanács a’ jóváhagyott szabályokat szükséges tudomás végeit országszerte közkirül lenn köteles,“ A’ határozatokról. A’ 29. §-ra nézve, minthogy lehetnek esetek, mellyeknek elintézésére sem törvény, sem szabály nem alkalmaztatik, a’ határozat értelmezését a’ mélt. Főrendek a’ kir. városok rendezésében adott értelmezéshez képest következendöképen vélik megállapittatni: „Határozatnak azon végzés neveztetik, melly egyes eset elintézésére hozatik.“ A’ 30. §-ra a’ mélt. Főrendeknek észrevétele nincsen. Tárgyalva már a’ munkálatnak II—ik Részét, melly az egyes Jász-Kún községekről szól, jelesen: A’ 31. §-ra tekintvén az egyes községeknek, a’ kerületi törvényhatóságok irányábani állását, ezen §. végén előforduló azon kitételt: „ellenörsége alatt“ — „felügyelése alatl“-ival vélik felcserélendönek. A’ 32. és azt követő ’s a’ telepedésröl határozó §§-ra, tekintetbe vévén a’ mélt. Főrendek ama körülményt, hogy a lakosok befogadása a’ k. k. kiváltságos levél 6-dik pontjának szellemében a’ Jász-Kún nemzet szabadságára hagyatva engedményező választásokra bízza, kiket akarnak körükben birhatási joggal felruházni; melly engedményező rendelkezésnek alapja kétségtelenül azon körülményben rejlik, hogy jelenleg a’Jász-Kúnok általok birt anyaföldüket temérdek pénz és véráldozalokka! szerezvén, ezáltal feljogositvák is, mint saját szerzeményüket bírni, ugyanazon birtokhoz kötött jogokban kizárólagosan részesülve a’ birhatásra, úgy közjogukban! részesülhelésre is csak azoknak, kiknek szabad akaratukból óhajtják e’jogot megadni; — ellenkezően tűnik fel azonban a tek. KK és RR javaslata, melly a’ telepedést kötelezöleg a’ Jász-Kúnokra nézve a’ sz. kir. városok és Hajdú kerület rendezéseknél felállított, de ide a’ sajátlagos birtok viszonyok miatt csak az eredeti birtokosoknak kárával alkalmazható nézeteknél fogva minden bevándorlani óhajtók irányában alkalmazván, a’ telepedettet egy évi lakás után közjogok szerzésében részesíti, és minden birhatási, úgy e’ kerületek fekvő javaihoz eddig szőtt kiváltságainak gyakorlatára feljogosítja, a’ mélt. Főrendek tekintetbe véve tehát a’ Jász-Kún eredeti birtokosok törvényesen mint szerzett, úgy biztosított birhatási jogukat e’ §§-kat, mellyek a’ telepedésröl és közjogok szerzéséről szólanak, engedményezöleg inkább, mint kötelezöleg szerkezteim javasolják, mellyek nyomán a' 32. §. igy állana: „32. §. A’ község határán belől letelepedett egyének, birtokos és birtoktalan polgárok összevéve képezik a’ helybeli községet.“ A’ 33. §. a) b) pontjai, a’ c) pont kimaradása mellett, elfogadtatván, szinte a’ 34. §. is; — a’ 35. §. a' városok rendezésénél, úgy a‘ Hajdú kerület iránt kijelentettek nyomán igy bővíttetnék:
