1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 217. ülés

rendkívül terhes, ezen anyagoknak mind megszerzése, mind elszállítása, az országos pénztár költségén lörténendik. —

31. §. Az országos munkák végrehajtásának helyén ’s annak foljamala alatt, mindennemű élelemszert és italneműt - a’ földesúri haszonvételeknek tekintetbe vétele nélkül - bérmentesen árulni mindenkinek megengedtetik, ’s a’ törvény ezen rendeletének foganatosítására a' törvényhatóságok felügyelni kötelesek.

32. §. Jelen törvényben elölegeseknek kijelölt országos útvonalakban eső ollyatén vámutak és hidak, mellyek ingyen közmunkából létesültek ’s tartatnak fen; és azok, mellyek magánosok által kiváltság mellett biratnak ugyan de rendellétésüknek meg nem felelnek, vagy elhanyagoltattak; minden kárpótlás követelhetése nélkül az országos igazgatóság rendelkezése alá esnek.

33. §. Kiváltság vagy elidösilés mellett bár ki által birt ollyan vámhidra, utakra, ’s ezeken lévő vámszedési épületekre nézve pedig, mellyek jelen törvény kihirdetésekor mint illyenek használtatva fenállanak, az eredetileg befektetett summának mostani jo-vagy rósz karban létükhöz alkalmazva történendő megtérítése mellett, az 1836-25. t. ez. értelmében kisajátításnak lészen helye, ’s ez esetben ez addig gyakorlott vámszedési jog megszüntetvén, ezen útvonalak, hidak, vagy épületek a’ köztörvény rendelete alá esnek.

217. (les. írásai. September 9-én 1844.

11. Szám.

Szerződés.

A’ magyar királyi Helytartótanács azon hatalomnál fogva, mellyel az ország közjavát, és kereskedését gyarapító magános vállalatokra nézve az 1836-ik 25-ik ez. 4-ik §-a által felruháztatott, Pestről a’ Duna bal partján Posonyig, és Austria határszéléig, nem különben Pestről Debreczenig építendő vaspályák tekintetéből magyar középponti vaspálya társaság nevezete alatt keletkezett részvényes társaságnak, miután az elöleges készületeket, és felméréseket az érintett törvényezikkely 2-ik §-sza értelmében innen nyert engedelera mellett befejezvén, a’ mérnöki terveket hozzájok tartozó műi munkálattal, és költség felvetésekkel egyetemben; továbbá a’ társaság szabályait, és bérszedési tarifát bemutatta, mind ezek pedig bővebb vizsgálat után helyeseltetlek volna, az említett vaspályáknak, mellyek vonala a’ fenidézett törvény 1-sö §. 6. ’s 13-ik pontjaiban kijelelt vonalok sorában foglaltatik, és Komárom, Arad, Nagyvárad, ’s Rakamaz felé vezető oldalas vonalainak építésére végső engedelmet következő feltételek alatt adni elhatározott:

1- ör Hogy mind a’ két pályának egyszerre kezdendő és folytatandó építése a’ helybehagyott, és hitelesített tervek szerint, a’ kitűzött, és változhatlanul megtartandó vonalon, az ebbe eső földökön, pontokon, és helyeken keresztül az illető, és innen felszólítandó törvényhatóságoknak említett törvény 8-ik §-szában nyilván megállapított felügyelése alatt, azonban az országos posta, vagy kereskedési, nem különben közlekedési, vagy vontató utaknak, és hidaknak, valamint is a’ révek, és viz-ereszek akárminémü akadályoztatása nélkül eszközöltessék.

2- or Az építés alkalmával némelly törvényhatóságoknak alább következő 3. és 4-ik pontokban foglalt kívánságaira, és a’ mennyiben ezek a’ munka kezdetével, ’s helyszínén tovább is szorgalmaztatnának, és annak utján jóváhagyott építményi fötervekkel megegyeztethelök volnának, illő figyelemmel leend a’ társaság, (az utolsó tekintetnél fogva Misóklcz városok Borsod vármegye által óhajtott e’ vaspályákkali öszvekapcsoltatásának helye nem lehetvén) nevezetesen pedig

3- or Pestről Posony felé vezető vonalon, Pest megye kivánatához képest ama Yácz felüli útrész, melly a’ vaspálya által keresztül vágatik, úgy a’ Kalalini út is; és Posony megyében pedig Cseklész, és Ivánka közt létező posta út más alkalmas helyre a’ társaság költségén álteendö; továbbá Nyílra vizén javallatba hozott hid Nyílra megye által kijelelt helyen, és nagyobb hosszaságra építendő; végre Posony városában a’ kérdésben lévő vaspályának a’ Ferdinándi vaspályávali egybekapcsolása a’ nélkül, hogy a Király- hegy felé vezetetnék, eszközlendö lészen.

4- er Pestről Debreczenig vezető vonalnak építésekor e’ következőkre figyelmezni szükséges:

a) Hogy Pest városa határában a’vaspálya nem magányos telkeken, hanem a’ község legelőjén keresztül vezetessék ;

b) Pest megyében Monor helység határa déli részén folytassák;

c) Jász- és Kún kerületekben mind a’ marhajárásra szükséges nyílások, mind a’ hidak száma szaporitassék;

d) Heves vármegyében a’ Szolnoki állomás a’ Tisza folyóhoz inkább közelitessék, a pályának vonala pedig Száraz-Bői pusztának irányoztassék;

e) Borsod vármegyében Szőkéi pusztán még egy útnyilás alkalmaztassák, az állomási hely az Lj- Poroszlói útra tétessék által;

f) Zabolcs megyében a’ hidak, és átjárások száma szaporodván, a’ Margiltai határbani állomás a Pelki korcsmához közelébb helyeztessék;

g) A’ Tiszán felállítandó jármos hídnak felemelkedése a’ legmagasabb vízálláson leiül 3 ölre, a jártnak egymástól! távolsága 10 ölre határoztassék;

h) Ott, hol a’ vaspálya az országos utakat keresztül vágandja, 12 láb helyett 18 lábnyi nyílások készüljenek.

Országgyül. írásai. III.

77