1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 188. ülés
15 zeteikhez ragaszkodva, a' lek. KKat és RRel bizodalmasan felszólítják , hogy a’ nevezett megyék sérelmeinek és kivánatainak, az akkor már elfogadott mód szerint, külön leendő felterjesztésében megnyugodni szíveskedjenek. — A’ mi illeti az 1-sö osztálynak 1-ső pontját: Minthogy ezen pont alatt felhozott sérelmeknek és kívánótoknak egy része az utóbbi országgyűlésből felterjesztetett, és erre nézve 1840-ki Aprilis 29-röl királyi válasz is érkezeit, mellynek tárgyalását a’ tek. KK és RR fentartolták; ennek nyomát azonban izenetükben nem találhatni: ő cs. k! Föherczegségé és a’mélt. Főrendek e’ részbeni további észrevételeiket akkorra fentartják, midőn a’ tek. KK és RR azon k. királyi választ is tárgyalás alá veendik. — Egyébiránt, Pest vármegyének azon előadását — hogy t. i. a’ posta hivatalhoz tartozó személyek a’ bányászok kamarai tisztek, és harminczadosok magokat az ország közönséges törvénye alól kivételieknek követelik, — öcs. kir. Főherczegsége és a’mélt. Főrendek az országos választmánynyal egyetértőkig egyes esetek felhozása nélkül tárgyalhatónak nem vélik; abban pedig, hogy — a’ közlekedés könnyebbitése tekintetéből — ö Felsége a’ postáknak czélszerübb elrendezése végett megkéreltessék, részükről is megegyeznek. A’ 2-ik pontot illetőleg: valamint a’gróf Ráday család könytárának, a’Kovachich Márton Ievél-és okirati gyűjteményeinek, úgy a‘ Drevenyák-féle ásvány gyűjteménynek is a’ nemzeti museum részére teendő megszerezhetésük tárgyában, az utóbbi országgyűlésen a’ két tábla közt meg lévén az egyesség, a’mélt. Főrendek az országos választmány véleményéhez járulva, az említett köz megállapodást a’ Drevenyák-féle ásvány gyűjteményre nézve is szem előtt tartatni kívánják, és — miután ö cs. k. Főherczegsége az ország Nádora tudósítását már beadni méltóztatott — a’ tek. KK és RRnek annak következtében az itt érintett tárgyak iránt adandó további izenetüket elvárják. A’ mi pedig ezen pont másik részére kívánt felírást illeti: ö cs. kir. Főherczegsége és a’méltóságos Főrendek ahhoz egész készséggel hozzájárulnak; egyedül arra kívánják a’ tek. KKat és RRet figyelmeztetni, hogy miután egy részről, — ö cs. kir. Föherczegségének tudomására, — ö Felségének a’ török udvarnál lévő követe, a’ Konslanczinápolyi könyvtárt megvizsgálván, olt semmi ollyast, a’ mi Mátyás király könyvtára maradványára mutatna, nem talált; más részről pedig, mivel igen valószínű, hogy illyen maradványok a’ Bolognai könyvtárban léteznek: ennélfogva czélszerűbbnek látják, hogy Konstanczinápoly kihagyatván, Bologna említtessék meg a’ felírásban. A’ 3-ik pontra: Hogy báró Mednyánszky Alajosnak ezen pont alatti előadásban felhozott czíme, a’ törvényczikkelynek országgyülésileg gyakorlott értekezés melleit készült szerkezetébe, az országos Rendek tudtán kívül hibából ment volna be, ö cs. kir. Főherczegsége és a’ m. Főrendek el nem ismerhetik; ennélfogva, sérelemnek helyét annál kevésbé látják, minthogy a’ könyvvizsgálatra nézve fenálló rendszer törvényeink előtt nem isméretlen, és bár mit határozzon a’ tek. KK és RR által készítendő javallat következtében a1 törvényhozás, ama czím annak ellent nem állhat, és ebből a’további törvényes intézkedésekre nézve valami következést vonni nem lehet. A1 mennyiben azonban az utóbbi országgyűlésen alkotott törvények nyomtatott példányaiban nyomtafásbeli hibák tapasztaltainak, — ezen tekintetből ö cs. kir. Főherczegsége és a’ m. Főrendek megegyeznek abban, hogy ö Felsége kérettessék meg olly czélszerü rendeletek tétele végeit, mellyek által jövendőben a’ nyomtatásbeli hibák eltávoztassanak, a’netalán törlénendök pedig annak rende szerint kiigazíttassanak, ’s az illyen igazítások hitelesíttessenek. — A’ 4-ik pontra: ö cs.kir. Főherczegsége és a’ m. Főrendek úgy lévén meggyőződve, hogy a’ külföldön útazó honfiak több akadályokra és nehézségekre lalálandanak, az egyedül magyar nyelven szerkezeti utilevelekkel, mint akkor, ha magyar útileveleik minden ország határszélénél ázott divatozó nyelvre átfordíttatnak. Ennél, és az országos választmány által felhozott okoknál fogva, annak véleményét osztva, az iránt kívánnák ö Felségét alázatosan megkéretni, hogy az útlevelekre nézve utóbb érintett módnak gyakorlatba hozatala tekintetéből — a’ teljes viszonosság fentartása mellett — az örökös tartományokban czélszerü rendelést tenni, a’ külországi kormányszékeknél pedig azt maga utján kieszközölni raéltóztassék. Egyébiránt Bereg megye által előadott esetre nézve is, az országos választmány által felhozott okok tekintetéből, ő cs. kir. Főherczegsége és a’ m.Főrendek annak véleményét elfogadandónak vélik. Az 5-ik pontra: Ö cs. kir. Főherczegsége és a’ m. Főrendek több alkalommal kijelentették már azon nézetüket, hogy valamint egy részről a’ sajtó tárgyát a’ törvényhozás rendelkezése alá tartozónak ismerik, úgy más részről addig, míg a’ törvényhozás nem intézkedik, az e’ részben valósággal létező rendszernek alkalmazását sérelemnek nem tekinthetik. Melly nézetüket a’jelen pontban felhozott esetekre alkelmazván, minekutánna azt, hogy a törvényhatóságoknak határtalan joga lenne bármelly tartalmú végzéseiket sznbadon kinyomtattatni, ezen átalánosságban elvkint el nem fogadhatják, szíves bizodalommal szólítják fel a’ tek. KKat és RRet, hogy tekintetbe véve a múlt országgyűlés alatt 1840-ki Aprilis 29-röl érkezett k. királyi választ is, — mellynek tárgyalását az országos Rendek magoknak fentartolták — ezen pontnak felterjesztésétől elállani szíveskedjenek. A’ 6, 7, 8, 9 és 10—ik pontokra észrevétel nincsen. A’ 11-ik pontra: Liptó megye előadásának, mint sérelemnek, egyébiránt pedig annak, hogy ezentúl az or szággyülésnek tartását hírüladó k. kir. meghívólevelekben magok a’ k. kir. Előadások is kijelölve közölfessenek, kérelemképen leendő felterjesztésében a’ m. Főrendek is megegyeznek. A’ 12-ikre észrevétel nem lévén. A’ 13-kra A’ mennyiben ezen pont alatti előadások föképen a’ kamarai bíráskodás ellen vannak intézve, a m.Főrendek, — a’ harminczadi kihágásokra nézve Ulászló III. 36—ik 1609: 1T—ik; 1715: 15-ik és 1<23. 13 ik törvényczikkelyek világos tartalmára hivatkoznak; többire nézve pedig figyelmeztetik a t. KKat és RRet a múlt országgyűlésen, ’s jelesen 1840-ki Majus l-ö napján némelly sérelmek és kivánatok tárgyában átküldött fórén i negyedik izenetre, mellyek közt a’ 17-ik pontban, a’ só iránti kihágások meggátolásáról, és a kihágók elégtételre 188. Ülte. búsai. Augustus 2-án 1844.
