1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 15. ülés

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

olly gyakran megboszult elhanyaglások — majd az elnyomására fordított kül—, és bel ellen elemek — ’s a’ bal sorsnak többszöri gyászos csapásai mellett is egészen el nem hervadóit az utóbbi század vége felé pedig — sírjába nem roskadott — ’s véle együtt nemzetiségünk is, el nem temettetett. — Azonban !

A' mik ártottak tanítottak is. A’ tömérdek szükségei érzetére ébredett nemzet végtére kesergő aggodalommal látta : bogy míg Európa ’s a’ miveit világ ismeretes minden népei törvényhozásuk, közigazgatásuk ’s köznevelési, oktatási intézetük egész rendszerében régóta ön nyelvüket, egyedül ön nyel vöket használva, kitunőleg előhaladtak —csak a’ magvar nemzet az még Európában , melly azon boldogságot, közdolgaiban nem élvezhetve — egy holt nyelvnek nyomasztó súlyát magáról mind eddig végkép le nem rázhatta. És ha bár

Buzgó titztelettcl fogadta is a’ magyar nemzet, — honi nyelve gyarapodását elősegéllő mind azon intézkedéseket; mellyek az 17!)0-ik év óta történtek ’s törvénybe is igtattattak, — különösen pedig forró hálával adózik ő Felségének mind azokért , mik kegyelmes megegyezésének hozzájuk járultával az 1836—ik évi 3-ik, és 18 i0-ik évi 6-dik t. ez. foglaltatnak; nem titkolhatják el roindazáltal a’ KK. és RR. hogy a’ nemzet méltányos óhajtásai ’s igazságos kivánati azokkal , mik eddig történtek kielégítve épen nincsenek — mert sok vagyon még teendő, mit a nemzetnek kívánni természetes joga van — mit egy szabad, és önállásu hiv nemzetnek, törvényes fejedelmétől kérni is keserű szomorkodást — el nem érni pedig szivet nyomasztó fájdalmat okoz ; ugyan azért

A’ KK és RR. belsőkép meggyőződve lévén arról, hogy legbecsesebb kincsók: úgymint a’nemzetiséggel is válhallan kapcsolatban álló honi nyelvök virágzásának — ’s azon polezra , mellv a’ magyar nemzet közdolgaiban semmi más élő , vagy holt nyelvet nem illethet — teljes mértékbeni emelésének eszközlésével , magok hazájok 's tetteiket egvkor birálandó utódjaiknak is szorosan , és elannyira tartoznak —hogy a’ béli kivánatuk teljesítésének szorgalmazásával soha fel nem hagvhatva, minden további bár nem remény lett akadály tételek, és megtagadások -— csak meglankaszthatlan buzgóságok tiszta hevét öregbitendik ; de csiiggedhetlen édes remény t táplálván a’ KK. és RR. legjobb fejedelmoket határtalanul tisztelő keblükben az iránt is ; hogy ő Felsége a’ honi nyelvük és nemzetiségük gyarapítása ügyében , szent trónjához , alattvalói hódolattal, és fiúi tisztelő bizodalommal járuló hiv magyarjainak a’beli mind méltányos, mind igazságos kivánatikat , kegyelmesen nem csak teljesitendi; — hanem osztván egyszersmind azon nemzeti kivánatokat, a’ honi nyelv tárgyában alkotott , és alkotandó törvény ek rendeletéinek mindenek általi teljesittetésökhöz is olly fejedelmi meleg részvéttel járulni kegyeskedend — mellynek fény es példája látása — midőn egy részről ösztönül szolgálva varázs erővel hatand az egészre — más részről , még az utókort is örök hálára kötelezendi le. — A’ KK. és RR. jelen lenni hiszik , mind idejét , mind szükségét annak; hogy honi nyelvükre nézve , a’ nemzeti kívánótoknak részletes előterjesztését önkény t mellőzve ; egy olly törvény alkottassék ’s terjesztessék ő Felsége kegyelmes jóváhagyása alá — mellyben mondassák ki ’s általános szabályul állapíttassák meg ; hogy Magyarországon ezentúl, törvényhozási , végrehajtási , közigazgatási , törvénykezési ’s köznevelési, és oktatási nyelv — egyedül a’ magyar nyelv légy en — ’s ezen általános szabály sommi egyéb kivételeket ne szenvedhessen azoknál — miket szinte maga a’ törvény határozottan kijelelem!. -—- Enny iben sommázván tehát őszve a’ KK. és RR. mind nézeteiket, mind kivánatikat, miután a’ nemzet a’közös hon idegen ajkú polgárinak magános életűk, nyelv viszonyába elnyomólag eddig sem hatott s ezentúl is hatni nem kíván; azt pedig aggasztó megilletődéssel vette : hogy a’ honi nyelv virágoztatására irány zott igazságos , és méltányos törekvései mégis elmagyaráztatának, az e’ részben keletkezett minden alaptalan gyanusitási mozgalmaknak óhajtott megszüntetésük eszközlése tekintetéből is azt, és annyit kívánnak a’ KK. és RR. Horvátországra nézve törvénnyel kimondatni , hogy az említett országnak minden itélőszékei ’s törvényhatóságai , a magyarországi kormány , és itélőszékekkel ’s törvényhatóságokkal és hivatalnokaival magvar nyelven levelezni tartoznak.—Végre arra nézve is, hogy a’ magyar nyelv Horvátország lakosai között honosítva terjedjen ; a’ KK. és RR. törvényben iktatni egyedül annyit kívánnak, — hogy a’ Horvátországi köziskolákban a’ magyar nyelv rendesen tanitassék ; ’s az alkotandó törvény kihirdetésétől számítandó 10 évek múlva— király i kegy. kinevezéstől függő polgári, valamint egyházi hivatalokat is— Horvátországban senki, ki a’ magyar nyelvet nem tudja, többé ne nyerhessen.

És ezek lévén azok, miket a’ magyarnyelv tárgyában a’ KK. és RR. élő törvényszavaival biztosítani szükségesnek látnak— Ü Császári kir. Főherczegségét teljes tisztelettel kérik, a’ méltóságos Főrendeket pedig hazafiúi szives bizodalommal felszólítják : hogy a’ nemzet disze tekintete , és méltósága iránt mindenkor tanúsított rokon, és lelkes bűz— góságoknál fogva , fentebb kifejtett kivánatiknak ő Felsége eleibe, az ide b) és c) alatt rekesztve kozlott felírás, és törvényjavaslatok szerinti felterjesztésére nézve — vélök egyesülni méltóztassanak.

I)) Felirási javaslat a’ magyar nyelv tárgyában.

Felséges! ’s a’ t.

Valamint az ős hajdankornak magasztos példái , — úgy az újabb időknek történetei is , megfejték azon nagy kérdéseket: mi teszi a’ nemzeteket, a nemzet nevét méltán viselő öszvegekké; és mi teszi őket minden polgári erény ek kifejlésére leginkább alkalmatosokká ? ’s e' részben , a’ nemzetiség hó szellemének — ’s ennek éltető gyökere a nemzeti nyelv kellő virágzásának tulajdoniták — minden más módok felett — az elsőbbséget. És még is

Egyedül a’ hazánk felett őrködött gondviselés jóságának lehet tulajdonítani: hogy keletről hozott honi szép nyelvünk , nyugottra lett átültetése után a’ magukat később olly gy akran megboszúlt elhanyaglások — majd az elnyomására for-