1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 23. ülés
26 1791 : 26. czikkely 13-ik §-ának azon szavai által ,,ne transitus temere Hant casus ad suam Majcslatcm rcferendi vcnient“ sem lehettek azok felsőbb engedelemtől felfüggesztve , annyival kevésbé, mivel maga azon czikkelv is a’ békekötéseknek nem módosítására, vagy megszüntetésére, hanem megerősitésére ’s az időközben történt visszaélések eltörlésére alkottatott ; és mindezekre a’ méltóságos Főrendek válaszaiban a' KK. és RR. cllenokokat nem találnak. Egyébiránt a’ KK. és RR. a’ méltóságos Főrendek által erősségül felhozott 1791 : 26. törvénynek 13-ik §-át és annak olly sokszor idézett szavait egészen más értelemben veszik, és épen azon szavakban , mcllyck a’ méltóságos Főrendek által ellenek fordittattak, magok mellett erősséget látnak; mert a’ midőn a’ törvényhozás mint katholikus dogmát kifejezi, hogy az általmenet a’ katholika vallás elveivel ellenkezik , és azt még is megengedi , ez által azon elvet állapítja meg, hogy az emberek egyéni vallásos meggyőződésének korlátozásába nem avatkozik, felállítja azon elvet , hogy a’ különböző vallások tanításait egyedül polgári közállományi, és korántsem dogmaticus szempontból veszi tekintetbe ; ugv vélik tehát a’ KK. és RR. hogy a’ méltóságos Főrendek által kivánt legfelsőbb engedelmet is azon szempontból venni, vagy azon körülménytől felfüggeszteni, hogy az egyén érett megfontolása mint tény bebizonyítva legyen ; nem lehet, hanem legfelebb formák szabathatnak, mellyeket az általmcnni kívánó teljesíteni köteles; és itt emlékeztetik a’KK. és RR. a’ méltóságos Főrendeket azon szomorú példákra, mcllyek a’ 6 héti oktatásból következtek, és kérik, vegyék figyelembe, hogy jöhetnek idők , mellyekben a' legfelsőbb engedelemnek megtagadásából hasonló fájdalmas kényszeritések származhatnak. A' KK. és RR. nyíltan meghallják, hogy az általmenet szabadságát tartják azon pontnak , mellyen a’ vallásos felekezetek jogainak egyenlősége, és viszonossága megfordul, és hogy e’ kérdést , minden egyéb kérdések felett fontosnak tartják ; mert ámbár súlyos sérelmek a’ többi pontok alattiak is, mégis , csak egyes visszaéléseket foglalnak magokban ; ellenben az átmenet korlútolása magát a’ vallás , és lélckismeret szabadságát egész lényegében támadja meg; annak tökéletes felszabadítása pedig az elébbi pontokban foglalt sérelmeket is a’ jövőre nézve nagy részben elenyészteti. Emlékeztetik a' KK. és RR. a' méltóságos Főrendeket arra is, hogy a’bécsi és linczi békekötések, mint közszerződések a' közerkölcsiség védpaizsa alatt állanak ; és e’ részben figyelembe vétetni kérik, hogy midőn két független nemzet a' kötött frigy feltételeinek épségben tartására nyitva látja a’ szövetkezés útját más nemzetekkel, — és erőt, és módot talál ön állásában őrködni a’ kikötött feltételek felett : azon az üldözések és vakbuzgóság által felbőszített párt, melly a’ bécsi és linczi békekötések után a’ fegyvert letette, a' nemzet testébe belé olvadván őn állólag nem létez többé ; hogy tehát a’ közállomány , mellynek kérdéses békekötések akkor letételét mentették meg , e’ békekötések épségben tartására vagy ha az 1791 : 26. törvény által egy oldalukig módosittatott volna , isméti helyre állítására tulajdon erkolcsisége iránti tekinteteknél fogva köteles. Miután tehát az általmenetek legfelsőbb engedelemtől séma’ bécsi, sem a’ linczi békekötésekben fel nem függesztelek , de az 1791 : 26 törvény 13-ik §-ban is, a’ felsőbb engedelem nem emlittetik , a’ KK. és RR. pedig ámbár az átalmenet korlátlan szabadságát most is a’ legkiterjedtebb alakban törvényesnek hiszik , mégis a’ közeledés tekintetéből megnyugodtak, hogy bizonyos külső formaságokhoz köttessék : reméllik , hogy az eddig, jelenleg előadott okoknál fogva a’ méltóságos Főrendek a’ KK. és RR. javaslatát annyival inkább elfogják fogadni, mivel a’ közeledés és kibékités szempontjából indulván ki, a' vallásos sérelmek csak nem minden pontjaira nézve e’nézetet követték is, és addig, miga’dolog lényegét illetőleg különbözés létez , közelítés nem történhetik. IV. Ä vegyes házasságokból eredő válóperekre nézve a’ KK. és RR. ámbár természetesebbnek látták azon elvet: hogy a’panaszos a’ panaszlott birája eleibe járuljon , az 1790: 26. t. ez. 16-ik §-ban rendelt bíróság további megtartását nem ellenezték; a’ méltóságos Főrendek ellenben megegyeztek, hogy e’ bíróság eleibe olly esetek, midizi az eredetileg tiszta protestáns házasságra lépett felek közül az egyik fel a’ már lefolyó válóper alatt , vagy az Ítélet meghozása után a’ katholika vallásra megy által , ne vonathassanak , és a’ felterjesztett törvény czikkely egyik szakasza illy értelemben van szerkezve is. — Mindazonáltal a’ KK. és RR. kivánatát, hogy olly esetekben, midőn a’ vegyes házasságokban élő felek az ágytól, és asztaltól örökre elválasztatnak , a’ protestáns félnek új házasságra léphetés szabadságában álljon , folyvást ellenezték; mivel állítólag ez által a’ vegyesházasság mind a’ két félre nézve egyenlő kötés lenni megszűnnék, és magoknak a’vegyes házasságoknak akadály tétetnék; mivel sem az illy esetekben eljáró szentszéki bíróságot önön elvei ellen itélelhozásra kényszeríteni , sem pedig a’ meghozott Ítélet végrehajtását annak tartalmán túl terjeszteni nem lehet. Ezen ellenokokra a’ KK. és RR. részszerint az eddig előadottakat rövideden egybefoglalva, részszerint némellyekken bővítve következőket terjesztenek öcs. kir. Főherczegsége , és a’ méltóságos Főrendek megfontolása alá: Addig, míg a’házastársak egymással jó egyetértésben , és a’ házasság czéljainak megfelelőleg élnek, a’ házastársak egymás iránti kötelességeik akár tiszta protestáns, akár tiszta katholikus , akár vegyes legyen a’házasság , mindenkor egyformák is egyenlők is, ha pedig a’ jó egvetértés közöttük annyira megzavartatott , hogy az ágytól és asztaltól Örökre elválasztanak , az egymás iránti kötelességek úgy is megszűnvén, a’ kötést egyenetlenné épen az teszi, ha a’ házastársak egyike ön törvényén túl köteleztetik ; mert azon viszony, mellynél fogva egymás iránt bizonyos kötelességek teljesítésével tartoznak , az elválasztás által biróilag örökre felbontatván, egyéb hátra nem marad, mint azon viszony, mellyben a' házasság által akár a’ polgári , akár az egyházi törvények iránt állanak , és ezen viszony a’ katholikus vagy protestáns egyénre nézve különböző. Egyébiránt ha akadálynak tartathatik a’ katholikus félre nézve , hogy protestáns házastársa elválás esetében ismét új házasságra léphet; nem kevésbé akadálynak kell a’ protestáns félre nézve tekinteni az ellenkezőt; és ha felbontja a' házassági csendet a’ protestáns fél részéről azon tekintet : hogy elválás esetében lekötelezve többé nem lesz , viszont an-2.7. fifés írásai. Augustus 9-ken 184:1.
