1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 23. ülés
27 23-ifi Ülés írásai. Am/usfus 9-hén 1843. nak tudomása : liog> a’ protestáns fél kénytelen a’ kötést elválás után is megtartani , a' katholikus felet kíméletlenségre ingerelheti, hogy tehát ezen okfők egyik állapotra úgy, minta’ másikra egyaránt kiterjedvén , magokban elenyésznek. Nem kevésbé alaptalan a’méltóságos főrendek által a’bíráskodás elveiből és az ítéletek végrehajtásából merített okoskodás is, és itta’KK. és RR. azon szempontot látják tévesztve , mellyből a’ polgári tőrvénvhozásnak indulni elvedül lehet; — mert a’midőn a’ méltóságos Főrendek azt állítják, hogy a’ sz. székek elveik elleni itélethozásra nem kénvszerítethetnek , a' dógmatieus tekintetnek alája rendelik azon tekintetet , melly minden bíráskodásoknál egyedül elfogadható, t. i. Iiogv a’hiró a’ fonálló törvények szerint, és nem azok felett tartozik Ítéletet hozni, már pedig a’ fenálló törvények a’ két félrenézve különbözők; tehát ha csak c’ szentszékek dógmatieus meggyőződése ezen törvénvek felibe nem emeltetik ; a’ kétfélre nézve külömböző Ítéletet is tartoznak hozni. Nem is azt kívánják a' KK. és RR. hogy a’ sz. székek Ítéletei a’ végrehajtáskor tartalmukon túl terjesztessenek , azaz: hogy azon Ítéletek, mellyeknél fogva a’ kötés a' protestáns félre nézve fel nem oldoztatik , a’ végrehajtáskor feloldoztassanak; hanem azt, hogy maga az ítélet a’ fenálló törvény szerint légyen hozva , és maga az Ítélet által oldoztassák fel azon kötés , melly a' protestáns félre nézve az örök elválasztás által lenni már megszűnt. Végre egyátaljában nem tartanak a’ KK. és RR. attól, hogy az általuk előterjesztett javaslatból a’ házassági viszonyokra legkisebb kár is következzék; mert olly házasságok, mellyek annyira megromlottak, hogy csak azon tekinteteknél fogva állanak még, mivel a’ kötéstől egyik fél sem szabadulhat, ön magokban mind a'két házastársra nézve sokkal több szenvedést foglalnak , mint lenne azon állapot, ha felbontatván, egyik fél új házasságra léphetne; azonban ha tekintetbe vétetnek az akadályok és nehézségek , melly ékből a’ válóper lcfolyta jár, ettől sem lehet egykönnyen tartani. Azon vegyes házasságok pedig, mellyek jövőben köttetni fognak , előre tudva lévő törvényes feltétel alatt köttetvén , mindenik félnek alkalmilag előtte a' házasság kötésekor már tudva volt törvények szerint történik. Ezekhez járul , hogy az 1790 : 26. t. ez. 16. §-a csak a’ bíróságot rendeli meg; azon törvényekről pedig, mellvek szerint a' bíróságnak ítélni kell , semmit nem szólván a’ protestáns fél idegen törvények szerint ezen szakasz valódi sérelme nélkül, nem is Ítéltethetik. Mind ezeknél fogva tehát a’ KK. és RR. elébbi nézeteiknél megmaradnak, és kérik a' méltóságos Főrendeket : hogy ezen a’ vallásbeli egyenlőség tiszta elveit magában foglaló javaslatot elfogadni méltóztassanak. Van még ezeken kívül a’ KK. és RR-nek kivánata: egyik az 1791: 26. t. ez. 14—ik §—nak eltörlését, és a’ protestáns vallásoknak Horvátországban is szabad gyakorlását; másik egy általános oilv rendelést tárgyazó , melly emberileg kiszámítva , a’ jövő lehetőségeit , a’ vallásbeli kérdéseknek elintézését örökidőkre magában foglalja. A’ mi Horvátországot illeti : elmondották a’ KK: és RR. mind-azt , mit a’ józan politica , a’ méltányosság és felvilágosodott századunk kivánata egyaránt igényelnek ; és ezen okoknak súlyát a’ méltóságos Főrendek sem tagadván, most mind azokat ismételni a’ KK. és RR. szükségesnek nem tartják; egyedül azt jegyzik meg: hogy ha e’ tekintetetek egész átalánosságban is olly győzők , miszerint azoknak ellenében felhozni semmit nem lehet, a’ legújabb időben parancsoló , köznemzeti szükség alakját öltözték fel ; Mert a’ nemzet kereskedés viszonyainak kifejlésében a’ tengerreli közlekedés nélkülözhetetlen feltétel lévén, ha más pénzgazdag nemzetbeliek letelepedése vallás tekintetéből továbbá is gátoltatik , a’ KK. és RR. attól tartanak : hogy a’ nemzeti közipar jövendője veszély ezve lesz, a’ mellett, hogy Ilonát és Dalmát országnak szélesen kiterjedt vidékei nagy részben a’ szükséges mivelő kezektől megfosztva maradnak. A’ méltóságos Főrendek azonban a’ horvátországi municipalis törvényekre hivatkozva , az említett szakaszt magoknak a’ honátoknak megegyezése nélkül eltörölhetőnek nem vélték, és biztos remény t táplálnak, hogy ezen kétséget nem szenvedő igazságos kivonat ők magok által fog teljesittetni. Azonban 13 éve már, mióta e’ tárgy felett a’ vitatkozás illy reményekkel foly, és biztató hírek hordottak, hogy a’ honátok hajlandók magok is eltüi leni ama gyűlöletes megkülömhoztetést , melly nekik káros , a’ többi magyar polgárokra nézve lealacsonyító, és a’ 19—ik század felvilágosodásában valóságos folt; hogy készek polgárosítani a’ protestánsokat azon hazában , mellyben helyt adtak a’ zsidóknak is : és e’ remények nem csak nem valósultak , hanem úgy látszik ellenséges bofolyások ölelkeznek egymással, hogy azt végképen elenyésztessék ; a’KK. és RR. tehát e’ reménytől többé nemcsak nem várnak semmit, de a’ parancsoló szükség sürgetéseit tekintve, attól rendelkezéseiket felfüggeszteni tanácsosnak sem tartják ; sőt Ggyelmezve Horvátország körülményeire azon ellenséges béfolyásokat nem a’ horvát nemzet többségének , hanem inkább két ellenkező ezélzatú , de ez egy pontban egyenesült töredék törekvéseinek tulajdonítván meg vannak győződve, hogy az 1790 : 26. t. ez. 14. §-nak eltörlése magában Horvátországban is örvendetes visszhangra találand. A’mi a'méltóságos Főrendek aggodalmát illeti a’ horvátországi municipalis jogokra nézve: azt a KK. és RR. alaposnak lenni nem vélik ; mert valamint már a’ mull országgy űlésen váltott 2—ik izenetjökben megjegyezték: a’ bécsi békekötés a’ horvátok befolyásával létesülvén , a’ municipalis törvények , és az ezeken alapúit 1790 : 26. t. ez. 14. §-a ellen nem csak nem állhat, sőt épen az 1606 évi békekötésnél fogva eltörlendő. —Egyébiránt valamint egy részről Horvátország méltán követeli , hogy municipalis jogai sértetlenül tartassanak fel: úgy viszont az egyesülés után elfogadni tartozik mindazon törvényeket, mellyek a’ közhaza országgyűlésen hozatnak, ellenkezőleg a’ kevesebb rész meg nem egyezése a legüdvösebb törvényeket is gátolhatná. Végre határozottan kijelentik a’ KK. és RR. azt , mit Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékre nézve a" múlt országgyűlésen a' 3—ik izenetben kijelentettek: hogv ezen megyéket, mellyek az 1751 : 23 : t. ez. rendeleté szerint a’mélt. 7*
