1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 21. ülés
18 21. Ülés Írásai. Julius 12-kén 1843. rendelkezést ki nem zárván, azon törvényes okok ellen, mellyeket az 1836. évi Április 18-án és az döbbeni országgyűlésekből felterjesztett felírásaikban bőven kifejtettek , sikeretlen bivatik fel. Mind az ilt előadottakra nézve tehát törvényes kivonataikhoz továbbá is ragaszkodnak. VII. Vili. IX. X. XI. pontok alatt a’só, egyházi javakat bíró személyek törvénytelen megrovotásuk, a' magyar kamarának függetlensége, a’ pénz ügynek egyenesen az alá rendelése, az arany és ezüst kivitelének megszüntetése , a’ tárnok mesternek, és pizetárnak teljes hatásába vizszahelyeztctése, a’ pénz formájának, és értékének országgyülésileg leendő meghatározása , és a’ zengi kikötő helynek a’ fiumei igazgatóság alá rendelése, a’ forgatba hozott papiros pénz , és a’ fizetésbeli viszonyoknak törvénnyeli kiegyenlítése iránt előterjesztett sérelmekre nézve nem nyughatnak meg a' KK. és RR. ő Felségének az 1840: Május 1-ső napján költ kegyelmes leiratában ; sőt érzékeny fájdalommal tapasztalják, hogy számtalan felírásokban felterjesztett okaik figyelembe épen nem vétettek ! azokhoz tehát általánosan most is ragaszkodnak. — XII. Azokat, miket a’ magyar nyelv virágzásának , és terjedésének előmozdítására, és a’ törvényhozás , és koz igazgatás körében teljesen leendő megállapítására nézve az 1840: 6. t. ez. foglaltakon kívül a’ KK. és RR. még szükségesnek látnak, mint azt mára’ felírásban kijelentették, különösen fogják felterjeszteni. XIV. Ámbár a’ KK. és RR. el nem ismerhetik, hogy a’ névtelen feladásak eddig sem használhattak, megnyugosznak mégis az 1840 . Május 1-jén költ k. leiratban foglalt azon királyi ígéretben, hogy ő Felsége az 1715: 7,1741 : 26, és 1805: 5. törvénynek rendeletéinek szoros megtartását eszközölni fogja, és biztosan elvárják azon fejedelmi szó szentségétől azt, hogy e’ részben újabb sérelem többé okoztatni nem fog. — Felírása az országos Karoknak és Rendeknek a’ részeknek 1836: 21 tervezik, által rendelt visszacsatolása, és Kővár-vidékének jelen országgyűlésére meg nem lett hivatása ügyében. Felséges Császár, és Apostoli Királg, legkegyelmesebb Urunk! Öröm érzettel fogadta a’ nemzet az 1836 : 26 t. ez., mellyel Kraszna, Kozép-Szolnok , Zaránd vármegyék, és Kővár-vidéke Magyarországhoz visszacsatoltattak, mert azzal a’ haza kiegészítését érdeklő egyik fő sérelmének hosszú időn átsürgetett orvoslását érte el. ’S midőn e’ törvény által a’ nevezett részek a’ visszakebelesités foganatosításáig , belviszonyaikat illetőleg, addigi helyezetökben meghagyattak , az idézett törvény 3-ik szakasza pedig a’ visszakebelesítést siettetve rendelte eszközöltetni ; bizton vártuk, hogy e’ különben is egy század óta törvényes biztosítékkal biró visszacsatolás, mind a’ részek ideiglenes helyezetének minél előbbi megszüntetése tekintetéből, mind a’ felhívott törvény világos értelme szerint, halasztgatás nélkül fog sikeresittetni. Miután pedig ugyanazon törvény Kővár-vidékét is az országgyűlésére meghivatni rendeli , azt is erősen hittük, hogy ezen világos, már a’ múlt országgyűlésen sürgetett rendelet teljesítése ezúttal elmaradni nem fog. Azonban noha az országosan egybegyült KK. és RR. 1840: évi böjtelőhava 2-án költ felírásukkal a’ tettleges visszakebelesités szorgalmazásával Felséged elébejárullak , ’s Felséged ama fel'rásra ugyanazon évi sz. György hava 30-án kiadott k. válaszával a’ részek tettleges visszakapcsolásának foganatba vétele iránti intézkedések megtételéről az ország Rendéit biztosította: mind a’ mellett fájdalommal kéntelenitetünk jelen országgyűlés megnyitása után is tapasztalni! miképen az olly világosan rendelkező törvény—az ország épségének sérelmével—mostariig sem teljesített ’s a’részek ingatag állapotokból mind ekkorig ki nem emeltettek. Pedig a’ már olly sokáig tartó törvény elleni helyezőtök kártékony következményei komoly figyelmet érdemlenek mert noha a’ részeknek a’ visszacsatolás törvényáltali megrendelése óta egyedül Magyarország gyűlésére kellett volna meghivatniok, mind a’ mellett az óta már két ízben az erdélyi országgyűlésre is az 1836 : 21. t. ez. nyilvános megsértésével meghivattak, 's a’ megjelenésre kormányilag kényszeritettek : — de azon felül , midőn egy részről az alkotott törvény szentségénél fogva Magyarországhozi vissza kebelesitésök kétségbe nem vonathatik: — másrészt ellenben annak tett—
