1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 21. ülés
leges végbevitele olly sokáig késleltetik : e’ nyomasztó állapotuk meddig tartása felöli kétkedésük a’ koz élet minden agaira kiterjed;— melly törvény elleni helyezett polgári , köz igazgatási, és nevelési viszonyaikra ártalmason hat, ’s törvényhatósági állásukat zavarba ejti. Hogy tehát a’ részek törvény rendelte helyezőibe visszaállítassanak , és az érdeklett törvénynek Kővár-vidékére nézve annak meghívását tárgy azó rendeleté is teljesitessék Felségedet hódoló tisztelettel megkérjük — miszerint az 1836: 21. t. ez. képest a’ részek tettleges visszacsatolását siettetve eszközölni , ’s az alatt is az azon törvény értelmében munkálkodott biztosság eddig eljárása felöli jelentését élőnkbe terjeszteni; végre hogy Kővár-vidékét is még ez országgyűlésére meghívni méltóztassék. Kik egyébiránt császári királyi kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk. Költ szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi Julius hónap 12-én tartatott országos ülésünkből. Császári Királyi Felségednek 2I-ik Ülés írásai. Julius 12-kén 1843. 19 legalázatosabb káplányai, szolgái, és örökös hűségű jobbágvai, Magyarországnak, és hozzá kapcsolt ítészeknek országosan öszve— gyült Rendei. Felírása az országos Karoknak és Rendeknek a' vallás tárgyában az 5-kén költ k. k. válasz iránt 1843-ik évi Julius Felséges Császár, és Apostoli Király, legkegyehnesebb Urunk ! Hosszú évek során fájdalmasan szaggatva a' vallásos viszálkodások nyomasztó súlyától , senki nincs e’ honban ki mást inkább óhajtott volna , mint azt, hogy az 1791 : 26. törvénynek, úgy a’linczi, és bécsi békekötéseknek meg nem tartásából eredett sérelmek a’ különböző vallásbeli felekezetű polgárok megnyugtatásával valahára elintéztetvén , a’ vallásos kérdések feletti keserű vitatkozásoknak minél előbb vége szakitassék. És épen ezért , valamint a jelen országgyűlésének megnyitásától fogva várva vártuk Felségednek az 18-40—ik évi Május 7-ik napján költ felírásunkra, Május 11-ik napján kegyelmesen megígért válaszát ; úgy most , miután az , e’ folyó évi Julius 5—ik napjáról hozzánk megérkezett , alázatos észrevételeinket hódoló tisztelettel Felséged eleibe terjeszteni legsürgetőbb kötelességünknek ismérjük. Két elv van , mellyet a’ nemzet minden vallásbeli állapotokra nézve folyvást igényelt: ez a’ lelkiisméret teljes szabadsága , és a’ különböző vallásu felekezetüek közötti tökéletes viszonyosság. E' két elv igazsága olly nélkülüzhetlen , alkalmazása olly gyakran , és olly állhatatosan követeltetett, hogy a’ nemzet köz meggyőződéséből utat talált Felséged méltánylására ; ezeket a’ kegyelmes válasz világos szavakkal kimondja; ezeket mi is Magyarország Karai és Rendei nyíltan valljuk ; ezeket óhajtjuk alkalmazva látni minden vallásbeli állapotokban ; sőt erősen meg vagyunk győződve ; hogy csak azon elvek alapján intéztethetnek el igazságosan , és köz megnyugtatással minden vallás felekezeti kérdések. Kéntelenek vagyunk azonban kimondani , hogy a’ kegyelmes válaszban kívánt módosítás gyakorlatilag ezen alap elveknek meg nem felel ; a’ különböző vallásu felekezetüek czélba vett megnyugtatását nem eszközli; a vegyes házasságoknak pedig az eddigieknél nagyobb akadályokat tesz. Nem felel meg a’ viszony osság elvének azért: mert az evangelica vallásuak minden a’ születendő gyermekek nevelése eránti lekötelezést a’ lélek isméret szabadságával ellenkezőnek tartván , illy kötelezésekkel élni nem fognak ; illy kötelezéseket tehát bár kölcsönösen megengedtetnének is, egy oldalulag , csak a’r. katbolikusok használandván, nem léteznék azon egyensulv , mcllynek a’ r. katholicus és evangelicus felekezetüek között a’ tökéletes viszonyosságnál fogva létezni kell. Sőt inkább úgy vagyunk meggyőződve, hogy a’ viszonyosság elvének semmi nem felel meg egyéb, mint az , hogy valamint a’ katholikus atjának minden gyermekei r. katholica vallásban , úgy az evang. apának gyermekei is az evangelica vallásban neveltessenek.
