1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai. Julias 5-en 1843.

IST—191 §§. ineghagyattak ; — a

192. bau b. alatt ,.kinek“ után jő „megszökésétől vagyontalansága miatt félni lohol*‘ „saját“ egész azon szóig „nincsen“ kimaradván; — a

193. 8-ban „tettenkapási bűntett pedig az, inellynek elkövetésén“ Igv lesz módosítandó, „tettenkapás pedig az, midőn a’ bűntett elkövetésén s a t.;“ — a

194. —198. §§• meghagyatván; — a'

199. §-ra megjegyeztetett, hogy a' bűnvizsgáló bírónak a’ szabott időre netalám meg nem érkeztetésének okai is a- jegyzőkönyvbe iktatandók; — a

200. §. megmarad ’s utánna külön §-ban említendő, hogy a’ bűnvizsgáló bírák mihelyest az elzárást szükségesnek látják, az irományokat azonnal az itélőszék elnökének beküldjék, ez pedig a’ közvádlótól 24 óra alatt véleményt kívánjon, és az itélőszék másnap végzést hozzon a’ fenforgó kérdésben.

Ezek után az első szerkezet vizsgálatára térvén vissza az ülés, nevezetesen a’ 237. §-ra, az ezt megelőzők már elvégezve lévén — ezen §. meghagyatott; — a’

238. §. „ bűn vizsgáló szék“ helyébe „itélőszék“ jő; — a’

239. §-ba „ellen“ helyett tétetik „iránt.“

240. ’s 241. §§. megmaradnak; az határoztatván, hogy jobb rend ’s könnyebb áttekintés kedvéért, a’ biztosságról mondottak megelőzendik az elzárt vádlottal! bánásmódról szóló §§-at; — a’

242. §. meghagyatott; — a’

243. §-ba „elfogatott“ helyébe jő „elzárt“ ’s általában a’ „fogoly“ szó mindenütt „elzárt“ szóval cseréltessék fel; — a’

244. §-ban „börtönbe szállított“ helyébe iktattatik, „az elzárandó“ — a’ zsebelő tolvajokról szóló szavak kimaradnak, ’s megemlítendő, hogy a’ levetkezés melletti motozásnak okai mindig a’ jegyzőkönyvbe iktattassanak; — a’

245. 246, §§. a’ felebbiek értelmében a’ „fogoly“ szóra nézve módositandók; — a’

247. §-ban még azon felül ezen szók, ,,a’ házi rendet nem háborgatják“ kimaradnak: — a’

249. §. marad; — a’

249. §. kerülvén tanácskozás alá, voltak, kik a’ bűnvizsgálat alatt, a’ vádlottnak ügyvédéveli szabad közlekedést sem tanácsosnak, sem szükségesnek nem tartották, mert a’ büntető eljárásnak első stádiumában túlnyomó a’ Statusnak azon érdeke: miszerint a’ bűntett világosságra hozattassék, ’s mivel illyenkor a’ bűntett nyomai könnyen clenvésztethetők, szükséges mindent eltávolítani, mi által a’ bűntett nyomozása iránti intézkedések kijádtzatathatnának, ez pedig megtörténhetnék, ha a’ vádlottnak megengedtetnék szabadon választandó ügyvédével a’ mikor tetszik értekeznie. De nincs is szüksége a’ vádlottnak a’ per ezen állapotában ügyvédi tanácsra, mert az ügyvéd nem tudván mivel, ’s mennviben terheltetik a’ vádlott, tanácsot sem adhat egyéb ollyant, melly a’ vizsgálat sikcretlenitésére szolgálhatna, mit a’ törvényhozó nem csak nem pártolhat, de akadályozni köteles, szükségesnek látták tehát a’ n. mélt. országos Választmány ezen tagjai, hogy a’ perbefogás előtt vagy is addig, míg az eljárási javallat szerint a’ perbeli írások a’ pertárban ki nem tétetnek, a’ vádlott védőjével szabadon ne értekezhessék, és illy értelemben a' szerkeztést pártolták.

Mások pedig a’ per bár mellv stádiumában is a’ vádlottnak ügyvédével való szabad közlekedést megengedni kívánták, felhozván, hogy a’ bűnvizsgálat folyamata alatt nem ritkán több ollyas pontok válnak ki, mellyek ha elhanyagoltattak utóbb alig helyheztethetnek kellő világosságba, hogy tehát e’ tekintetben a vádlottra ’s magára az igazság kinyomozására nézve a’ védő nem ritkán még szükségesebb a’ bűnvizsgálat első szakaszában, mint utóbb a büntető perben; azon ellenvetés, hogy a’ védő néha az igazság elbomályosítására is nyújthat segéd kezet, áll az eljárás későbbi stádiumára nézve is, mellyekben a’ védlóveli szabad közlekedés sehol sem gátoltatik, — s különben is bíró kezébe adandó hatalom által egyes esetekben, hol a’ bűnvizsgálatnak a’ védlő általi kijádzhatásától tarthatni, ezen visszaélésnek eleje vétethetik; — a’

Többség a’ szakaszt illy értelemben renddé módosítandónak: hogy az elzárt vádlott látogatására bírói engedelem adatik, midőn az elzárt vádlott csak azért nem védelmezheti magát szabadon, mivel a’ biztossági sommát le nem tette, vagy midőn bár melly elzárt egyén egy általa kijelelt, orvos, vagy vallása papjának látogatását kívánja; vagy midőn az clzártat atyafiai, védője ’s oily személyek, kik ügyes bajos viszony okban állanak vele, látogatják meg. Megjegyzendő mindazáltal, hogy azon látogatások, ha a’ bűnvizsgálatra káros befolyásuktól tarthatni, csak bírói személy jelenlétében engedtessenek meg, vagy a’ körülményekhez képest cl is tiltassanak, — ennek indító okai azonban mindig a jegyzőkönyvbe iktattassanak. A’ §. 'végén pedig világosan tétessék ki, hogy a’ közvádlónak a’ perbefogás kérdésében adott véleménye után az elzárt vádlott minden akadály nélkül szabadon fog védőjével értekezhetni.

A’ n. m. országos Yálasztmánvnak kevesebbségben maradott azon tagjai, kik nem vélték tanácsosnak, hogy az elzárt vádlottnak a’ bűnvizsgálat folyamata alatt a’ védójéveli értekezés megengedtessék, eziránt külön véleményöket fogják benyújtani; arra nézve azonban, hogy azon elzártak, kik csak azért nem védhetik magokat szabad lábon, mert a kellő biztosság előállítására nem képesek, védőjükkel a’ bűnvizsgálat ideje alatt is értekezhetnek; a’külön véleményt adók osztakoztak a’ többség nézetében.

258 (74—75)