1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843. Többen a' választmányi tagok közül a' javallott §—st kibagyandónak vélék, nehogy az által a’ városok mint egy ostrom állapotba helyheztessenek, mert miután rendesen feltehetni, hogy az, ki valamelly városban ma bűntettet elkövetett, még holnap is valahol a’ városban a’ bűntett bizonyítására szolgáló tárgyakkal egyetemben feltalálható; következnék ezen §. elfogadásából, hogy a’ városnak kötelességében állana — a’ kikötött feltétel rendszerint meglővén mindig — mindannyiszor az egész városnak kikutatását megrendelni; és ez az ok ugvanazonságából — a’ következetesség elve szerint — az egész megyére sót az egész országra nézve is állana, mi általa’ polgári szabadság szinte úgy zavartatnék, mint a’ nyomozott bűntettesek által; kibagyandónak vélték továbbá azért is, mert a’ helység számosabb házai különben is a’ felébb elfogadott §§. nyomán akár egyenkint, akár több is egyszerre kutathatók lévén, ez irányban sem akadályoztatik a’ bűnvizsgálat. A’ többség tehát a’ 158 j$-t kibagyandónak renddé; -— a’ 159. -—- 162. §§. megmaradtak; — olvastatván az újabb szerkezetben bemutatott, ’s itt 150.—159. számok alatt előforduló §§. mellvek az irományok kutatását tárgyalják, — mind ezek helybenhagvattak. Innen a’ tanúk kihallgatására térvén által az ülés, a’ közben fekvő rész, az eddigi módosítások után kihagyandó lévén; — a’ 200. 201. 202. §§-ra nem volt észrevétel; — a’ 203. §-ba ,,vagy“ után iktattatik ,,ha ezt nem képesek fizetni;“ — a’ 204. §-ba ,,14 nap“ helyébe ,,10 nap;“ — a' 205. §. megmarad; — a’ 206. §-ba ,.egyenes ágon“ után iktattatik ,,a’ gyámszülőket 's gyámgyermekeket is ide értve,“ 's ezen elejébe külön §. sorozandó, melly azon rendelkezést foglalja magában; miszerint azon esetre, ha a’ tanú más törvényhatóságban lakik, a’ bűnvizsgáló birák idéztetését, az illető hatóság büntető törvényszéki elnökéhez küldjék, ki a’ tanút felelet terhe alatt idéztetéséről haladék nélkül értesíteni köteles; ’s ha a’ tanú Magyarországon, ’s a’ hozzá kapcsolt részeken kivid lakik, idéztetése a’ Helytartótanács utján eszközöltetik; — a’ 207. §-ban „bízatott reájok“ szók „fedezteti fel előttük“ kifejezéssel felcserélendők; — a’ 208. §-ból ezen szók „az illető lelkésztől“ kimaradnak; — a’ 209. §. megmarad; — a’ 210. §-ba „egyéb tanúk“ után iktattatik ,,a’ szembesítés eseteit kivéve;“ — a’ 211. §-ra nem volt észrevétel; — a' 212. §-ban említendő, hogy a' tanú mielőtt megeskettetik, az eskü szentségére figyelmeztessék. — Voltak, kik miután authenticate alkalmával igen- gyakoriak a’ tanú vallomások módosításai 's teljes megmásításai, azon botrány kikerülésére, melly illyes eskü mellett tett vallomások ismét eskü melletti változtatásából származik, a’ tanút bűnvizsgálat alkalmával megeskettetni nem javasolták, de a’ többség kivált azon indító oknál fogva, hogy' nálunk különösen a’ köznép eskü nélkül vagy nem vallana, vagy’ kivett vallomásaira nem mindig lehetne építhetni, ’s hogy e’ miatt meg nem esketett tanúk vallomásai nyomán a’ perbefogás kérdésében határozni nem volna tanácsos, a’ tanúkat bűnvizsgálat alkalmával is megeskettetni rendelé; — a’ 213. §. meghagyatott; — a’ 214. §-ban a. alatt „16 éves,“ helyébe jő „14 éves;“ a’ b. ’s c. alatti pontokat, a’ mellyek szerint azok, kik polgári jogaiktól ítélet által megfosztattak, vagy hamis tanúságban meg hitszegésben elmarasztaltattak, tanúknak soha fel nem esketethetnek, — többen kihagyandóknak vélték részint azért, mert még kérdés, váljon a’ polgári jogoktól való megfosztás elfogadtatik e’ büntetésül a’ bűnök és büntetések könyvének tárgyalásakor? részint azért mivel illy megszorítás által nem azon egyén, ki tanúnak fel nem eskettethetik, hanem a’ ki annak tanúbizonyságára reá szőrül bűnhődnék. De nem is látták okát hogy az, a’ ki hamis bizonyság tételben találtatott egy más, amattól különböző dologban tanúbizonyságot mért ne tehetne, a’ bíró majd fogja tapasztalni, mennyi hitelt tulajdoníthat vallásának; különben ha a’ c. alatti pont megállana, abból az következnék, hogy az, ki első hit alatti vallomását a’ második hitletételkor visszaveszi, tanú más dologban többé szinte nem lehetne. A’ többség a. b. ’s c. alatti pontot kihagyatni rendelé; — a’ 215. §. kimarad ’s az abban idézett 3-dik §. jő helyébe; — a’ 216 — 223. §§. megmaradnak. 257 (72—74) XL-dik ülés Január 5-dikén 1843-ik esztend. királyi Személynok ö n. in. elnöklete alatt. A tanúk kihallgatásáról szakaszt, a’ benyújtott újabb szerkezetnek, 186-dik szám alatt előforduló $-a rckesztendi be. Következvén az újabb szerkezetnek a’ vádlott ellen kibocsátandó parancsokról szóló §—ai; — a’ Orsutiytiyiil. írásai. I. 65
