1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
34 CCXLYin ülés Fő-RR naplója October 14-én 1844. Rendi izenet ban ezen legkegyelmesebb kir. leirattal meg nem elégedvén, ugyanazon évben april 12-én a’ sérelmek és kivánatok sorában egy hasonló felterjesztést kívántak; a’ mélt. Fö-RR, habár lényeges észrevételeket tettek a’ felírásra nézve, a’ felterjesztéshez járultak. Később az 1840-iki országgyűlésen a’ sérelmek sorában ismét felterjesztetclt iráni. 2-ik rendi ize. net a’ szabad újság iránt. a’ magyar ez- , redekben a' honfiaknak I 11 Cz Zj T ''i*almazása ezen tárgy. Most tehát úgy vélekedem, hogy a’ inéit. Fö-RR is érdemileg hozzá járulhatnának a’ t. KK. és RR ebbeli kívánságához, és érdemileg a’ felírást is fogadnák el. De méltóztassanak a’ mélt. Fö-RR megengedni, hogy mi magát a’ felirási szerkezetet illeti, az iránt két észrevétel előadásával állhassak elő. Én ugyanis ezen felírást, melylyel a’ t. KK és RR most javaslatba hoznak, azon felírással, melly mellett ugyanezen tárgy az 1836-iki országgyűlésből felterjesztetett, egybevetve, úgy látom, hogy azok nagy hasonlatosságban vannak egymással; de a’ mostani felirásjavaslat kezdetében látok egy kifejezést, melly eltér a’múlt országgyűlési felírástól, és mellyet igen erősnek találok, és egyszersmind ollyannak, mellynek alaposságát el nem ismerem. Azt állítják ugyan a’ t. KK. és RR, hogy: ,,a’ nemzet, melly a’ fejedelem iránti törvényes kötelességét az időnek minden viharai közölt renditlen hűséggel teljesíti, méltán fájlalja, hogy irányában viszonyos bizodalom nem tanusittaték.“ Azt tartom, e’ tekintetben a’ panaszt nem annak kell tulajdonítani, hogy ö felsége a’ nemzet iránt bizodalmatlansággal viseltetik, hanem más körülményeknek, mellyeket itt feszegetni szükségesnek nem tartom; ’s igy arra kívánnám a’ t. KKat és RRct felszólítani, hogy ezen „bizodalmatlanság“ kifejezést más alkalmasb kifejezéssel felcserélni szíveskedjenek. („Helyes!“) A’ másik észrevételem, melly tán lényegesb, abban áll, bogy a’ t. KK és RR a’ felirá-i javaslat végén úgy nyilatkoznak, hogy a’ tisztségre, parancsnokságra a’ katonáknál egyedül született magyarok alkalmaztassanak; ez által igen szűk korlátok közé szorittatik a’ dolog: mert a’ honosultakra nézve is épen oily figyelemmel kell lennünk, mint a’ született magyarokra nézve; ’s igy ezen „született“ szót kihagyván a’ felirási javaslatból, azt mondanám: „tisztségekre, parancsnokságra honfiakat alkalmaztatni, előmozdítani méllózfassék.“ Nádor ö cs. kir. fensége: — Ezen észrevételekkel fog a’ t. KK és RRhez küldendő izenet küldetni. Most következik a’ mai tanácskozás 3-ik tárgya, t. i. a’ tekintetes KK és RR izenete az országgyűlési szabadnjság tárgyában. Ennek következtében Zarka János országbírói itélömester olvassa 2-ik izenetét a’ t. KKnak és RRnek a’ m. Fö-RRhez az országgyűlési szabadujság tárgyában. Gr. Péchy Emánuel: — Ha emlékezetembe visszahozom mind azt, mi az időszaki sajtó iránt történt, és ha figyelembe veszem, mit a’ f. KK és RR a’ múlt országgyűlésen átküldött izenelben kinyilatkoztattak, hogy t. i. elveiket és nézeteiket fentartják akorra, midőn a’ sajtószabadságnak általános kérdése szőnyegre fog kerülni, mellynek köréhez tartozik a’ hírlap is, és e’ tekintetben a’ törvényezikket átfogják küldeni a’ mélt. Fö-RRhez, — ha mind ezeket vizsgálat alá veszem: megfoghatlan előttem, hogy a* t. KK és RR ezen nyilatkozatuk következtében miért nem bocsátkoztak a’ sajtószabadságnak általános tárgyalásába, és miért nem közlőitek az iránt is javaslatot a’ mélt. Fö-RRkel? megfoghatlannak látszik előttem ezen dolog annyival inkább, mert véleményem szerint sokkal több ok van arra, hogy a’ sajtószabadság egész kiterjedésében tárgyallassék, mintsem hogy annak rendszeréből a’ hírlapok kivéve külön tárgyaltassanak: mert ki fogja tagadni, hogy az időszaki sajtó tárgyában a’ múlt országgyűlés óta nevezetes előlépések történlek, hogy az időszaki sajtó tágasabb körben működik, mint azelőtt? a’ hírlapokban bővebben szoktak megjelenni az országgyűlési tanácskozások, mint eddig; látjuk a’ gyorsírókat, kiknek állandósítását a’ t. KK és RR fizetés megajánlás által kívánják eszközöltetni. Nem úgy áll a’ dolog a’ sajtószabadság általános kérdésre; ezen kérdés, melly — mondhatni — a’polgárosodott világnak legfontosabb kérdése, még ez országgyűlésen rendszeresen nem vizsgáltatott, és nem fejtetett ki, igy a' fogalmak egészben még tisztában nincsenek, ’s azt hiszem, hogy ezen kérdés az, mellyról a’törvényhozásnak rendelkezni kötelességében áll épen a’ nyilvánosság könnyen veszélyeztethető érdekében; de máskép is, hogy ezen tárgy — melly már eddig is számos országgyűlésen kivántatott tárgyalás alá vétetni — valahára tárgyaltassék, az 179° ,-ki országgyűlés kiküldött egy számos tagokból álló biztosságot, hogy ezen munkálatot felvegyék. Vélekedésem szerint sokkal több ok van arra, hogy a’ sajtószabadságnak általános kérdése tárgyalás alá vétessék, mintsem hogy ezen rendszerből kivéve a’ hírlapok vétessenek tárgyalás alá; de azt hiszem, hogy a’ dolog természete és a’ külföldi példa is hozná magával: mert a’ külföldön azt tapasztaljuk, hogy a’ sajtószabadság legelőször terjedelmes kötetü munkákra, azután nagyobb kisebb röpiralokra, és csak végre az időszaki sajtóra nézve engedtetik meg. Ezen okoknál fogva valóban a’ legnagyobb anomalis állapotba jönnénk, ha például a’ hírlapokra nézve, mellyek leghangosabban szólanák a’közvéleményhez, a’sajtószabadság felállítását kezdenök meg, és pedig épen az országgyűlési szabadujsággal, miután az országos üléseken épen legkényesebb kérdésekről folynak a’ vitatkozások, és igen anomal állapot volna, ha azután az országgyűlés után a’ tágasabb terjedelmű munkálatokra nézve a’ megelőző rendszer fog megmaradni. Részemről nem tartozom azok sorába, kik, ha fontos kérdésekben elöhaladás tétetni kívántatik, azzal állanak elő: halasszuk ezt a’ rendszeres munkálatokra, vagy más szóval: ad graecas calendás; sőt inkább azok közé tartozom, kik a’ fontos tárgyakat — ha biztos lépéssel akarunk elöhaladni — kiszemelöleg is felvétetni kívánják; de a’ dolog jelen állásában az országgyűlési hírlapok kérdésének tárgyalása és lörvényesitése által a' sajtószabadság elvének megvitatását és tárgyalását praeoccupálni nem akarom. Én tehát azt vélném a’ t. KKnak és RRnek válaszolni, hogy a’ mélt. Fö-RR eddig is soha nem voltak attól idegenek, miszerint a’ sajtószabadság általános vizsgálatába bocsátkozzunk, sőt inkább ezt mindig kinyilaikoztatták, ’s jelenleg sem idegenkednek tőle; most azonban a’ hírlapokat, kivéve a’ sajtószabadság általános rendszeréből, mellékesen tárgyalni nem akarják; magában értetik azonban, hogy ha a’ t. KK és RR az országgyűlési tanácskozásoknak bővebb nyilvánosságra való jut— hatása iránt valamelly módokat adnának elő, mellyek a’ mostani rendszerrel megegyeztethetök , például hogy az újságokban terjedelmesebben jöjenek ki a’tanácskozások, hogy a’napló jutányosabb áron és sebesebben juthas-
