1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
35 son a’ közönség kezébe, — ezt ha előadni fogják, bizonyosan nem fogom ellenzeni; de ezen alakban és illy for- 2-ik rendi ize mában elfogadhatónak nem tarthatom. Ez vélekedésem. “et a’ szabad Gr. Zichy Ödön: — Mikor a'múlt országgyűlésen e’tárgy szőnyegre került, a’ szabadujságot nem pártol- "J'ag ,rdnl tam, mert arra a’ nemzetet érettnek nem véltem, miután a’ szabadujság a' szabad sajtónak legnagyobb fokozata; de változtak azóta a’körülmények; a’kormány maga kitűzte lobogóját egy álsajtószabadság által, megengedvén mindent alkotmányunk és az aristocratia ellen a’ leglázitóbb modorban is íratni, azoknak védelmére pedig majdmajd nem semmit nem engedvén. Ezen eljárás véleményem szerint nem csak nem loyalis, de veszedelmes is mind a’ nemzetre, mind magára a’ kormányra nézve. Legyen tehát nekünk is szabod százados alkotmányunkat ellenségeink minden mystificatioi és gűnyai ellen védelmezni; ezt kívánja a’ méltányosság, ’s ezt követeli az igazság. _ Az országnak — mind mindnyájan tudjuk — nem lesz bizodalma a’kormány iránt; adatott-e erre elegendő ok a' nemzetnek? azt jelenleg bővebben vitatni nem akarom; elég az: hogy annak valódiságát maga a’ kormány elegendöleg tapasztalta; más tacticához kellett tehát nyúlnia, mellékés utakhoz, czéljai elérésére bizodalommal és népszerűséggel biró egyéneket kellett használnia, (active-e vagy passive? az ide nem tartozik) és általuk alkotmányunk bukását eszközölni próbálnia. — Ezen tacticán >k sikerét alkalmasint meg a’ mostani országgyűlésnek végén fogjuk érezhetni. Azonban ezen egyének is elvesztendik hatásukat; mert a’ nemzetet csak egyszer lehet mystificálni, ’s annál fertelmesebb lesz a’ reactio, mert előbb-utóbb át fogja látni a’ nemzet, hogy alkotmánya, tulajdon szentsége, béke, sőt mindene feláldoztalott egy versenynek a’ demagógia és az absolutismns közt; ki fogja a’ másikat megcsalni, ki leend a’ győző? az ugyan nem bizonyos; annyi azonban kétségtelen, hogy százados viharok daczára fentarlolt alkotmányunknak, ha azon rögtön nem segittetik, el kell vesznie. — Az aristocratia volt az, melly a’ kormányt még némelly törvénytelen lépéseiben is többet, mint kellett volna, pártolta és támogatta, csak azért, mert vélte: csak erős kormány által fentarthatni a’ rendel, és ime most ezen utolsó támaszát is könnyelműen magától lökve, attól is magát megfosztja; jó és hasznos szerencsét a’ demagogusokkali kormányzáshoz! Figyelmetessé teszem azonban a' nemes kormányt, hogy más statusok példáitól elirlozván, olly veszedelmes próbatételektől elálljon. Adja Isten, hogy soha Bourbonok sorsát ne ossza, kik sárba húzván az aristocratiát, nem sokára utána buktak! Gr. Majláth János: — Mi a’ szabadujságot illeti: nézeteimet ö méltósága gróf Péchy Emánuel annyira kimerítette, hogy a’dologhoz többet szólani nem akarok; hanem ö méltóságának indítványát annyiban, mennyiben az a’ gyakorlati kivitelt illeti, el nem fogadom, és e’ tekintetben néhány észrevételekkel előlépni bátorkodom. Ö méltósága ugyanis azt mondja, hogy a’ t. KK és RR felszólílandók volnának, hogy ha ők a’ naplónak jutányosabb áron megszerezhetése, vagy sebesebb megjelenése iránt a’ m. Fö-RRet felszólítanák a’ m. Fö-RR, hozzájárulni készek. Gr. Péchy Emánuel: — (Közbeszólalás) Felvilágosítás végeit azt vagyok bátor mondani, hogy előadásom abból állott, hogy a' t. KKnak és RRnek izentessék meg, hogy a’ mélt. Fö-RR valamint eddig nem voltak idegenek attól, hogy beereszkedjenek a’ sajtó általános szabadságának kérdésébe, úgy ahoz, hogy ezen rendszerből kivétessenek a’ hírlapok, és kivételkép lárgyallassanak, most sem járulhatnak. Egyébiránt hozzá lettem, hogy ha a’ t. KK és RR előadnának olly valami módot, melly az országgyűlési tanácskozások nyilvánosságának előmozdítására szolgálna, akkor részemről nem lennék ellene, — előhozván azon példát, hogy például ha az országgyűlési naplók jutányosabb áron és sebesebben adatnának ki, és ha a’t.KK és RR illyeseket előhoznának, azoknak pártolásától idegen nem lennék; ezt azonban nem mondom úgy, hogy a’ tekintetes KKhoz és RRhez küldendő izenetbe jőjön. Gr. Majláth János: — (Folytatás) Csak azon észrevételt akarom tenni, hogy az országgyűlésnek két naplója van, melly miud a’ két táblának sajátja; és ha a’ t. KK és RR rendelést tesznek a’ napló iránt, azt csak a’ maguk naplójára nézve tehetik, és a’ mélt. főrendi táblának naplóját, melly különben a’ t. RRnek hozzájárulása nélkül keletkezett, nem rendelkezhetnek, vagy valamint viszont mi nem határozhatunk a’ t. KK és RR naplójáról, ha arról van szó, hogy a’ napló sebesebben jöhessen ki, fen tartom jogomat, hogy hozzá szólhassak, és arra nézve is, hogy mi áron jelenhessen meg. Gr. Teleky László: — Nagy bajnak tartom, hogy nálunk a’ legfontosabb tárgyak csupán csak formaság tekintetéből vétetnek fel, és azután átadatnak az utókornak, vagy a’ végrehajtó hatalomnak , vagy tudja Isten minek, mert igy a’ szőnyegre kerülő legfőbb kérdések érdemileg soha sem döntetnek el. Mondom : nagy szerencsétlenségnek tartom , hogy van illy vélemény a’ főrendi táblánál, és épen illy vélemény nyilatkozott most is a’ jelen tárgyra nézve, midőn ezen igen-igen fontos kérdés csupán azon formasági szempontból, hogy ez az általános sajtószabadsággal összeköttetésben van, elmellőztelni javasollatott, ’s bizonytalan jövőre halasztatni. Méltóságos gr. Péchy Emánuel csudálkozik azon, hogy a’ t. KK és RR nem akarták ezen dolgot a’ sajtószabadsággal együtt tárgyalni, hanem onnan kiszemelték. Hogy csudálkozni lehet-e egy vagy másik vélekedésen, vagy sem? egyedül attól függ, mi szempontból indul ki az ember. Ila azon szempontból indulunk ki, hogy legyen a’ dologból valami: akkor bizonyosan külön kell tárgyalni ezen dolgot, és kiszemelöleg: mert ki tudja, hogy az általános sajtószabadság kérdése mikor kerülhet szőnyegre, és mikor hozathatik ennek következtében törvény az országgyűlési hírlapok tárgyában, de épen ezen tekintetből indulva ki, ki azt akarja, hogy ne legyen a’ dologból semmi, igen helyesen cseltK- szik, ha a’ hírlapok tárgyát a’ sajtószabadság általános kérdésével köti összve; mert az a legczélszerübb mód annak elérésére, hogyr sem most, sem a’jövő országgyűlésen ez iránt semmi létre ne jöhessen; és igy én lészemről épen nem csudálkozom azokon, kik ezen dolgot az általános sajlószahadság tárgyalására akarják halasztani, mert hisz ez ollyan, „holnapután kiskedden, bornyunyásó péntekenu-íé\e halasztás, mi az ö rendszerükbe annyira bt illik, hogy inkább azon kellene bámulnom, ha, attól elállanának. Én megvallom, csak okoskodásaikon csudálko-9 * CCXLMI1 ülés Fö-RR naplója October 18-án 1844.
