1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 265. ülés

256 CCLXV ülés Fő-RR naplója November 6-án 1844. FArendiválasz Ennek következtében Széli Imre nádori itélőmester olvassa ineghitelesités végett 2-ik válaszát a’ mélt. Fö­márcz'125-HSI RRnek az 1844-iki marczius 25éröl a’ vallás tárgyában kelt k. kir. válasz iránt. érkezeitkir. Kopácsy József, herczeg-primás és esztergomi érsek: — Az első k. kir. leiratra való hivatkozásnak el kell leirat iránt a’ vallás tárgyá- maradni. Gr. Maß (Uh János: — Ó herczegségének aggodalma abban van, hogy az első leirat itt megemlittetik, ez pe­dig ellentétben van a’ 2-ik leirattal annyiban, hogy ebben tökéletes szabadságra állitlalik a’ vallásbeli dolog; és így az első leiratnak ki kell maradni. Lonorics József, csanddi megyés püspök: — A’ t. RR azt mondják, hogy egyik leirat a’ másikat nem rontja meg, és azért mindenkire akarják állapítani a’ törvényt. Én ö herczegségével egyetértek. („Helyes!“) Nádor ö cs. kir. fensége: — Tessék ezen izenetet a’ t. RRhez átvinni, és most Hubay József itélőmester ur fel fogja olvasni a’ mélt. Fö-RRnek izcnetét a’ honosítás tárgyában. Főrendi válasz Ilubay József kir. személynöki itélőmester olvassa válaszát a’ mélt. Fö-RRnek a’ honosítás megnyeréséért az honosítás « ország RReihez intézett folyamodások tárgyában. iránt. (?r. jridrássy György, sárost főispán: — Veszedelmesnek látom azon nézeteket, mellyekel az itélőmester ur felolvasott, hogy t. i. a’ birhalási jog megváltozott; de nem is látom át, hogy mi hatással lehet a' külföldiekre nézve az, ha a’ belföldiek között a’ birhatási jogra nézve a’ viszonyok változtak. Gr. Pdlffy József:— Tegnap ö cs. kir. Föherczegsége a’ határozatot kimondta, ’s felhozta egyszersmind azon indokokat, mellyek az itélőmester ur által az izenetbe teendők, és felhozta ö Fensége a’ birhatási jogtól vett indo­kot is, mit a’ többség helyeslett: annál fogva azt tartom, hogy e’ részben változtatást tennünk nem lehet ’s a’ ki­sebbség méltóztassék magát alkalmazni azon határozathoz, mellyet az elnök a’ többség helybenhagyásával ki­mondott. Gr. Andrássy György, sárost főispán:— A’ határozat ellen nem szólok; de kötelességemnek ismerem a’több­séget figyelmeztetni, hogy azon indok, mellyel él, nem helyes. Újra olvastatik az izenet. B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Az áll, hogy az indigenatust kérőknek legnagyobb része ollyanokból áll, kik itt laknak, és ide mint külföldi nemesek szakadtak: ezeknek tehát indokul szolgált, hogy a’ birtokképessé­get az indigenatus által elérjék. Már most, hogy a’ birtokképesség a’ nemnemesekre is kiterjesztetett, az által bizo­nyosan változás történt a’ dolgon, és sok ember a’ folyamodástól el fog mozdittalni. („Maradjon!“) Gyürky Pál, krassói főispán: — Miután itt csak azon indokokról van szó, mellyek a’ conclusumot támogatják, azt hiszem, hogy e’ felöl bátran lehet szavazni, és én is úgy vagyok meggyőződve, hogy azon ok, melly a’ birtok­képességnek a’ nemtelenekre lett kiterjesztése tárgyában hozatott országos határozatból elöhozatik, nem áll; mert a’ nemtelenekre a’ birtokképesség csak annyiban és azokra terjesztetett, mennyiben azok Magyarhonban születtek, vagy hoszas lakásuk állal polgárosiltottak, melly feltételek külföldiekre nem alkalmaztathalók lévén, onnan követ­kezik, hogy külföldieknek arra, hogy birtokot szerezhessenek, honosításra van szükségök. Gr. Károlyi Lajos, abanji főispán: — Sáros megye tisztelt főispánjának aggodalmát teljes mértékben osztom, és mondhatom, ha jól felfogtam a’ tegnapi tanácskozást és b. Majthényi Antal urnák indítványát, a’ birtokképesség­­röl felhozott indokot leggyengébbnek találom. Én nem tagadom, hogy azt ö cs. kir. Fensége a’ határozat kijelen­tésekor előhozta; de arról van szó, valljon azon indok felhozásában a’ többség csakugyan nagy nyomatékot hely­­heztet-e, vagy nem? („Maradjon!“) Nádor ö cs. kir. fensége: — Midőn tegnap ezen dolog tárgyaltatott, figyelmessé tettem az itélőmester urat azon indokra, mellyet a’ mélt. Fö-RR többsége előadott, ’s azok között az is volt, hogy a' birtokképesség iránti viszonyok megváltoztak: és e’ szerint az itélőmester ur igen helyesen szerkesztette az izenetet. B. Majthényi László: — Nem értettem ugyan, mit méltóztatott nádor ö cs. kir. Föherczegsége újabban kije­lenteni: de én a’ dolgot egyszerűen veszem fel. A’ határozat ugyanis csak a’ tárgy érdemére terjesztetett ki, nem pedig az indokra nézve is; mert ha később meggyőzödnek a’ mélt. Fö-RR, hogy a’ felhozott indokok gyengék, vagy öszhangzásban nem állanak a’ nélkül, hogy a’ határozat az által szenvedne, némelly indokok ki is hagyat­hatnak; a’ birhatási jogról felhozott indok pedig vélekedésem szerint nem áll; mert ha én az itt folyamodott sze­mélyek közölt annyira érdemeseket találtam volna, hogy a’ honosítás általi megtiszteltetést megérdemlették volna, én minden bizonynyal azon törvényes intézkedésnek daczára is meghonosításukra szavaztam volna. Annálfogva az indokot az izenelböl kihagyatni kívánom. Majláth György, országbíró: — Azt tagadni nem lehet, hogy ezen indokkal éltek többen, kik e' tárgyban nyilatkoztak: azt tehát, hogy az izenetben ezen indok ne emlittessék, bajos akadályoztatni; de Ears megye tisztelt föispáni helyettese aggodalmának megszüntetésére tényt terjesztek elő. A’ múlt országgyűlésen ugyanis, noha ak­kor, midőn a’ honositandók folyamodásai tárgyaltattak, jelenlenni szerencsém nem lehetett, mégis emlékezem, hogy Ilont megyei lakos Flödnigg, ki több évek óta lakott az országban, folyamodott a’ honosításért, és ezt mégis nyerte, az illyesekre nézve akkor, mikor nemesi jószágot csak nemes bírhatott, nem csak becses, de szükséges is volt az indigenatus, mert különben nem lettek volna képesek bírni nemesi jószágot; de most illyenekre nézve az utóbbi indok megszűnt, mert most szerezhetnek nemesi birtokol a’ nélkül is, hogy előbb indigenatust nyerjenek. Ezt azért hozom elő, hogy annyit mondani, hogy a’ birhatási jog által némileg megváltozott a dolog, mindenesetre lehet. — B. Majthényi László: — Én csak azt mondom, hogy a’ birhatási jogot ellenindokul az indigenatus irányában használni nem lehet. Indokul fog ugyan szolgálni a’ birtokképességi törvény azokra nézve, kik az indigenatusért

Next

/
Oldalképek
Tartalom