1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 245. ülés
12 CCXLV ülés Fő-RR. naplója October 14-én 1844. Rendi itenet hogy egy részét tartsa a’ tartalék- pénztár készpénzben, a’ másikat csak magának az intézetnek saját leveleiken készen kívánják tartani; meglehet tán roszul fejezem ki magamat, — nevetséges t. i. az, hogy egy intézet saját iniéiei iránt, levelei és kötelezvényei által fedezze szükségeit; ezt tenni lehet rendes időben, de tartalék- pénztárra rendes időben szükség nincsen, hanem akkor, midőn az intézetnek hitele megrendiltetik, midőn legtöbb felmondások történnek, és midőn legtöbb viszafizetések kerülnek elő, ekkor van szükség a’tartalék- pénztárra, és ekkor saját kötelezőlevelekkel a’ szükséget fedezni nem lehet: mert a’ hitelintézet nem saját kötelezvénye által tarthatja fen hitelét, hanem más módokhoz kell nyúlnia, t. i. az universalis kellék surrogatumához, pénzéhez kell nyúlnia, és pénznek surrognluma nem hitellevél, hanem maga a’ pénz. így tehát a’ t. RRet ezen eszmének kivihetlenségére figyelmeztetni kellene, és arra, hogy ha valami ezen intézetnek árthatna, illy elvnek felállítása volna az: mert illy elvnek felállítása a’ külföld és mindenki előtt, ki a’ dolgot érti elölegesen kifejtené, hogy nekünk magyaroknak az efféle hitelintézet felállításáról semmi legkisebb fogalmunk nincsen; mert ha például azt gondolná valaki, hogy a’ bécsi bank bankókból rósz időben képes volna hitelét fentartani, annak bankról világos fogalma nincsen; ’s igy vagy az maradjon meg, mit az országos bizottmány javasol, vagy pedig az igazgatóságnak kötelességei közé kívánnám számíttatni, hogy ollyanokról gondoskodjék, mellyek szükség idejében elégségesek lesznek a’ hitel megóvására; és nem mondanám ki az ausztriai statuspapirosokat, mallvek tán a’ t. RRnek visszaletszenek. Gr. Barkóczy János:— Egyetértek az előttem szólott mélt. gróffal; hanem azt adnám hozzá, hogy azon tartalék-pénz 200,000 ftig megy; mert mi azon felül be fogna jönni az agio által, arra nézve tér áll a’ t. RRnek intézkedésre. — Majlálh György, országbíró: — Nincsen mit hozzátennem azokkoz, mellyek itt előadatlak; de azon észrevételt nem hallgathatom el, hogy a’t. RR nézeteiből azt mégsem veszem ki, hogy kizárják a’staluspapirosokal; mert ők csak annyit mondanak: „és e’ végett mindenek előtt hitellevelek vételére fordítandó“. A’ 105. és 106. §§-ra nézve: Gr. Zichy Fcrencz: — Az elöbbeni határozathoz képest 2 pcent helyett másfél lesz leendő. A’ 107. §—tói a’ 134-ig észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 135. §. és a’ t. RRnek erre tett észrevétele. Gr. Zichy Ferencz: — Csak azért szólalok fel, hogy ezen indokkal istápoljam azt, mit Borsod megye föispáni helyettese előhozott azon megváltozott rendszer iránt, mellyet a’ f. RR javaslanak; t. i. ez uj indok arra, hogy milly hiányos lesz az uj rendszer; mert ha hiba történt volna a’ becsülés- vagy eljárásnál, azon hiba nem az igazgatás, hanem a’ váltótörvényszék által megvizsgáltatott és orvosollatott volna; most pedig mi következik? most mind azokat egyenesen az igazgatás által kell igazoltatni és elítéltetni; arra pedig, hogy az igazgatóságnak ilyenekben ítéletet hozni szükséges, hogy részt vegyenek abban az országos bizottmány által kinevezett 9 tagok, — ezen egyének a’ dolgok folyamánál fogva el lesznek széledve az országban, ’s igy ezeknek összehívása nagy költséggel fog járni, a’ mellett pedig mégis a’ dolognak elitélletése késleltetni fog a’ nélkül, hogy a’ czélnak megfelelne: ’s igy ez uj indokul szolgál annak istápolására, mit b. Vay Jliklós ezen uj rendszernek hiányai miatt méltóztatott előhozni. A’ 136. 137. 138. és 139. §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 140. §-ra nézve: Busán Hermán, horvátországi követ: — Mindenekelőtt óvást teszek az ellen, hogy e’ §—ból valami következés ne vonassék az 1830: 8 t. czikk ellen, melly törvényes nyelvül Horvátországban a’ latint hagyja meg, tehát hogy a’ felállítandó hitelintézettel horvátországi törvényhátoságok municipalis jogaik ellenére magyarul levelezni ne kényszeríttessenek; továbbá azt igénylem, — hogy — miután a’ kötelezőlevélnek az aláíró által érthetőnek kell lenni — a’ horvátországi lakosok ne kényszeríttessenek magyar nyelven irt kötelezvényeket maguktól kibocsátani, hanem hatalmukban álljon latin, horvát vagy német nyelven tetszésük szerint magukat lekötelezhetni; — végre, mivel ezen §-nak h) pontja alatt azon rendelkezés tétetik, hogy zsidó nyelven irt kereskedői jegyzőkönyvek váltóbiróságok előtt semmi hitelességgel nem bírnak, tehát alattomban értetik, hogy ezen könyvek minden más nyelven vezethetők. Óhajtom e’ végből, hogy ezen rendelkezés, melly a’ váltótörvényben létezik, a’ hitelintézetre is kiterjesztessék. Gr. Barkóczi János: — Az országos bizottmánynak szerkezete eléggé világos, midőn azt mondja, hogy mindennemű írások magyar nyelven szereztessenek; mind a’ mellett a’ tek. RR szükségesnek látják hozzáadn ezen szót: „kirekesztőleg“ magyar nyelven. Erre nézve megkell jegyeznem, hogy az helyes és czélszerü, hogy magyar nyelven legyenek szerkesztve ezen iratok; de a’ hitellevelekre nézve mégis szükséges volna kivételt tenni: mert ezek külföldön keringeni fognak, és ezeket szabad legyen más nyelvekre fordítva oda mellékelni. Gr. Széchen Antal: — Én részemről járulok gr. Barkóczy János ö méltóságának észrevételéhez; mert miután ezen hitelintézetnek feladata az, hogy nem csak Magyarországon, hanem külföldön is keringjenek hitellevelei, más részről pedig nem derogál a’ nemzet méltóságának és az eddig felállított elveknek, hogyha minden tárgyak magyarul vitetnek, épen csak a’hitellevelekre nézve tétetik azon kivétel, hogy megengedtetik, hogy más nyelvem fordítás a’ magyar hitellevélhez csaloltassék. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — A’ hitelleveleknek valóságos hilelök lesz az által, ha mi azokat biztosítjuk; és ha tökéletes hitelük lesz, Anglia és az egész világ által, bármilly nyelven szerkesztve lesznek is, megbecsülteim fognak, ’s igy azon szóval: „kirekesztőleg“ kívánnék élni, mellyet a’ t. RR használnak, de mutatják ezt több példák is, hol illy intézetek léteznek, kirekesztőleg azon nemzetnek nyelve használtatik, — igy például az Angol
