1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 197. ülés

6 CXCYII ülés Fő-RR. naplója Augustus 14-én 1844. 2-ik iicnctc a'a' házbirtokosok irányában a’ méltányossággal sem ellenkezik. A’ mi továbbá a’ t. RR azon ellenvetését illeti, Rsia''Vtt*é”rhogy a’ főrendi javaslat elfogadásával a’ törvénynek visszaható erő tulajdonillatnék: én ezen okoskodást taglalni siáiiasokiránt.nem akarom; ha azonban ez áll a’ magányszerzödés utján birt országgyűlési szállásokra nézve: úgy, csekély vé­lekedésem szerint, áll az a’ jelen törvényjavaslatnak egész azon részére is, melly az országgyűlési szállásokra nézve a’ jelen hongyűlekezetre vonatkozólag határozatik. ’S illy formán ezen okoskodás igen is messze vezet. Ezeknél fogva meggyőződésem az, hogy a’ most fenálló rendkívüli különös körülmények illy törvény alkotását szükségessé teszik , és hogy a’ méltányosság minden tekintetben inkább azon országgyűlési tagok melleit har­czol, kik jóllehet, hogy az eddigi szokás szerint kaphattak volna ingyenes országgyűlési szállásokat, egyenesen csak méltányosság tekintetéből saját költségükön fogadlak maguknak lakásokat; és igy azt tartom, hogy épen a’ méltányosság kívánja, hogy legyünk tekintettel azok iránt, kik fizetésre kötelezték magukat a’ nélkül, hogy őket arra a’ törvény kényszeritette volna. — És ezeknél fogva véleményem és indítványom az, hogy a’ mélt. Fö-RR előbbi véleményüknél maradjanak. Gr. Pálffij József: — („Helyes!“ „Maradjon!“): — Akár helyes,akár nem,szólani fogok. Midőn először for­dult elő ezen tárgy, véleményemet kimondám, miszerint legnagyobb igazságtalanságnak tartom azt, hogy kény­­szerittessék a’ házbirtokos szállást adni, és pedig bizonyos áron. Egyébiránt ezen keresztül esvén,erről többé szó­lam nem akarok. Mit ö nagyméllósága a’ kincstár alelnöke előadni méltóztalolt, hogy mélt. gróf Zichy Ferencz ur a’ múlt alkalommal indítványt téve, — azon fontos okokat is előterjesztette, mellyeknél fogva a’ mélt. Fö-RR több­sége azon indítványát elfogadta. Azt tartom, hogy azon fontos o’ ok leginkább most tűnnek fel szemeink előtt, mi­után látjuk, hogy milly igazságtalanságot követett el a’ mélt. főrendi tábla gróf Zichy Ferencz ö méltósága indítványa elfogadása által, hogy t. i. a’ házbirtokosokat kényszeritették házuk bizonyos részéi bizonyos meghatározott áron, ország­­gyűlési szállásul adni. De mélt. Fö-RR! úgy vélem, hogy a’ törvénynek visszaható ereje soha nem lehet; és most a’ mélt. Fö-RR közöl azok, kik a’ törvénynek visszaható erőt adni akarnak, azt nemcsak az országgyűlési szállások­ra akarják kiterjeszteni, hanem azon szállásokra is, mellyek az országgyűlési tagok által szabadalku utján sze­reztettek. Mikép egyeztethető meg ez az igazsággal ott, hol a’ törvény világosan azt mondja: „contractus contra­hentibus legem ponit“! mikép lehet törvényhozás utján illy szerződéseket mullificálni? azt meg nem foghatom; és igy kételkedni nem lehet, hogy az illy módon visszaható törvény a’ legnagyobb zavarokat idézné elő. Ennél­fogva kérem a’ mélt. Fö-RRet, ha már valami intézkedéseket tesznek az országgyűlési szállásokra, miután a’ szokásnál fogva tartoznak a’ polgárok országgyűlési szállásokat adni, nem bánom, terjesszék ki ezen intézkedést az országgyűlési szállásokra, — ámbár ez is véleményem ellen van, — de kénytelen vagyok reáállani, miután a’ többség határoz, — de arra, hogy olly szállások iránt az országgyűlés törvény által intézkedjék, mellyek sza­badalku utján fogadtattak fel, és mellyekkel a’pozsonyi polgárok nem tartoznak, és hogy mégis a’ törvénynek visszaható erőt adjanak, akár határoz a’ többség, akár nem, arra soha reá nem állok, és az ellen mindig fel fogok szólalni, — most pedig röviden a’ t. KK és RR izenetét pártolom. Gr. Teleky László: — Megvallom, miszerint abban, hogy az országgyűlés most gondolkozik azon esetről, mit előre nem látunk, a’ mélt. Fö-RR véleményét helyesnek látom, mert igaz az, hogy nagy zavarok történhet­nének, hogyha ezen felmondások állanának; hanem csupán a’ mélt. Fö-RR véleményének azon ágazatára szorítom észrevételemet, hogy t. i. nem azt mondják a’ mélt. Fö-RR, hogy az országgyűlési szállásokra egyáltalában ne áll­jon a’ felmondás, hanem általában ki akarják mondani azt minden országgyűlés alatt kivett szállásokra; ezt pedig, véleményem szerint, igazságtalanságnak látom: mert akkor a’ birtokosok bünlettetnének meg, mert vannak a’bir­tokosok közt ollyanok is, kik egész házukat szabadalku utján adták ki; tehát ha a mélt. Fö-RR ezen határozatuk­hoz továbbá is ragaszkodnának, kívánom, hogy a’ mélt. Fö-RR véleménye akkép módosiltassék, hogy az csupán csak az országgyűlési szállásokra legyen alkalmazható, és nem egyáltalában minden országgyűlési tagok szállásaik­ra; vagy pedig ha ezt mondják, véleményem az, hogy az országgyűlési tagok szállásaira hozzátegyük: „az or­­szággyülési illetőségek“, mert meglehet, hogy valaki az egész házat kivette, és ha ez hozzá nem tétetik, akkor büntetve lenne. Gr. Széchenyi István: — Én nem voltam akkor jelen, midőn ezen tárgy szőnyegre került, és megvallom, nem tudom eléggé bámulni, miszerint épen akkor, midőn a’ monopóliumok és limitaliók ellen kelünk ki, neki me­gyünk és limitálunk valamit, és ez azon régi magyar adagiamra emlékeztet: „én más röífel mérek másnak, mások más röíTel mérnek nekem“. Mert ha egyet és mást szabadalkura akarunk hagyni, miért volna itt kivétel, kivált ha igazán szándékunk az országgyűlést Pestre vinni; mert mondhatom, épen ott hallottam, hogy hidegvizei ön­tött ez az ott való lakosokra, kiknek részében az utolsó vízözön elzsibbasztotta az építési kedvet, és mint tudjuk, azon város hátramaradt, most lassankint kezdett ismét emelkedni; ha azonban azt mondjuk, hogy limitáljuk az or­szággyűlési szállásokat, és ha oda jön az országgyűlés, akkor milly compensatiót adjunk , és azt mondjuk, hogy többet kell űzetni, és mint itt hallottam, hogyha három hónapnak első napjában történik is a’ felmondás, a' szállás­bért ki kell fizetni: ez mindegy, ez rósz compensatio. De miután a’ dolog — mint haliám — el van döntve, a’ba­sis igazságtalan, ez azon régi zavaroknak egyike, mellyek a’ limitatio és monopóliumból szoktak származni, ’s akár igy, akár úgy döntjük el a’ dolgot, csak zavar fog belőle burjánozni, és igazságtalan lesz a birtokosokra nézve, és azokat sújtani fogja. A’ két rósz közöl, miután választanom kell, felfogásom szerint az, mit a’ t. KK és RR javasolnak , mindent feltéve, mégis sokkal kimélöbb , azért ahhoz állok. Gr. Almássy Móricz: — Méltóztassanak megbocsátani, hogy ismét felszólamlok; de elöbbeni indítványom igazolására felhiva érzem magam igen rövideden némellyekre felelni, mellyek annak ellenében felhozattak. Min­denekelőtt nem kell elfelejtenünk, hogy jelen törvénynek két része van; egyik foglalja magában jelesen a’ mostani

Next

/
Oldalképek
Tartalom