1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
336 CCXXXVII iilés Fő-RR naplója Oclober 4-én 1844. Rendi izénél gyakorolja, hogy egyszersmind kötelességét ne teljesítse egy folytában? Pártolom tehát a’ t. RRnek izenefét és tanitaf’és'gTz- kívánom a’ javaslóit felírást felterjeszteni. elfdszemek Gr. Atidrdssy Károly: — Még egyszer kell felszólalnom e’ tárgyban, mert látom, hogy bővebben ereszaz országgjü-kedtünk annak taglalásásába. En egyáltalában olly fontosnak tartom ezen tárgyat, hogy lehetetlen, hogy abban jiíztéie^rán’t. még egy észrevételt elő ne hozzak, melly abban áll: ha nézem az országnak állapotát, ha azon agilatiót, nyughatallanságol és beteg helyzetet, mellyben most vagyunk, tekintem, és azon korra visszamegyek: sok részben az okot azon proletariusokban találom, mint ezt gr. Széchenyi ö méltósága hiszi, miszerint a’ nemességnek száma mindig szaporodik; mert hova megy most a’fiatal ember? hét gyümölcsfáinál nem akar maradni: kénytelen tehát vagy prókátor lenni, és mindenféle oldalas prókálorságra és ollyasokra adni magát, mik nem kívánatosak az országra nézve; és ezt egyenesen a’ legfőbb nyughatatlanságok forrásának tekintem, mi azon irányt idézte elő, és e’ tekintetben egyenesen gr. Széchenyi Istvánnal egyetértek,hogy t. i. balirányban megyünk, ha nem is mindenütt, legalább sok részben: azért azt hiszem, hogy helyén van az, hogy ez gátoltassék, ’s a’ nevelés, vagy más mód által azon proletariusoknak, kik napról napra szaporodnak, kenyér nyujtassék, mert az nincsen nekik és épen ebben fekszik a’veszély. Azon prolelariusok, kik tanulnak, de csak félig - meddig tanulnak, miután olly időben élünk, hol az embereknek módjuk van zavarok által a’ levegőbe valamire felemelkedni, a’ hazára nézve i^en veszélyesek. Ő felsége némelly tartományaiban, a’ hol a’ főfelügyelési jogot a’ törvénynek át nem adta, felállította a’reális iskolákat, polytechnicumot’s több efféle hasznos intézeteket; nálunk pedig ezek mind hiányoznak; mert ha illy intézetek volnának, kiképezhetnék magukat az emberek, és hasznos polgárokká válhatnának, minőknek most hiányában vagyunk. Most kell gondoskodni arról, és nem relegálni a’ dolgot; mert az egyetemnél az iparirány egyáltalában hiányzik, és az oda mutató tudományok — mint: chemia, mechanica — leggyengébb lábon állanak; erről pedig, midőn a’ rendszer más lábra álliltatik, megfelejtkeznünk nem lehet. Gr. Zay Károly: — Én ezen dolgot illetőleg azt vélem, hogy a’ jus supremae inspectionis ki nem rekeszti azon természeti és minden emberrel született jogot: kinyomozni, valljon a’ gyermekek mint halhatatlan lények, vagy mint két lábú tollatlan barmok neveltetnek-e? azért pártolom a’ t. RR izenetét. Szlankorics János, győri megyés püspök: — Kassai püspök ö méltósága e’ dolog felett igen bőven nyilatkozott. Ha visszaemlékezünk: látni fogjuk, hogy ö felsége mindenkor az egyelem- és tanítási tárgyban rendelkezett; látjuk, hogy Mária Terézia alatt rendeztetett el a’ tanításnak módja; mi állal elismertetett az, hogy a’ tanítás módja állandó nem lehet, hogy a’ dolog előmenetelével azt is változtatni, javítani kell, és ennek következtében többször javítások történtek, és jelesen a’ múlt század végével és a’ jelen század kezdetével 180‘2-ben, és azóta az egyetem azon állapotban van, mellybe akkor tétetett. Magam is elismerem, hogy a’ jelen időben, midőn a’ tudományoknak fökép néhány ágai kifejlődtek, lehet kívánni azt, hogy ö felsége gondoskodjék a’ tudományok kifejlődése tekintetéből az egyetemet a’tudományos kifejlődéshez alkalmaztatni, és nem kételkedem, hogy ö felsége erről gondoskodandik, sőt tudományom van a’ felöl, hogy már némelly előkészületek meg is tétettek. — Ugyanazért, hogyha a’ mélt. Fö-RR gr. Cziráky János és gr. Péchy Emánuel ö méltóságuk vélekedéséhez járulnak, legczélszerübben cselekesznek, ha t. i. ö felségét megkérendönek vélnék, hogy az egyetemi tanítási rendet és módot a’ mostani tudományos kifejlődéshez alkalmaztatni méltóztatnék : ehhez örömest járulok; hogyha pedig ezt el nem érhetném, kassai püspök ö méltóságával szavazok. Rimely Mihály, szenlmártoni főapát: — Két kívánat foglaltatik a’ t. RR izenetében, és kettőt kérnek a’ f. RR ö felségétől; az első: hogy ö felsége a’ pesti egyelem tanítási, a’ másik: hogy annak gazdálkodási rendszerét az országgyűléssel közölni méltóztassék, hogy a’ t. KK ésRR a’ hazai egyetem iránt minden tekintetben czélszerüleg ’s minél előbb rendelkezhessenek. Az első kívánatra az a’ megjegyzésem: hogy én annak szükségét teljességgel nem látom, miután az egyetemben fenálló tanítási rendszer köztudomású, miért tehát ennek közlését ö felségétől különösen kikérni? mellyben ha létezik hiány, az tudva lévén, orvosoltassék, az a’ t. KK és RR mély belátása és bölcsesége szerint alkalmaztassék a’ kor kívánatéhoz; megengedem én azt, hogy lehet, hogy kell a’ tanítási rendszert a’ kifejlődéshez alkalmaztatni; de annak ideje ’s módja szerint, melly tekintetben egyetértek gr. Almássy Móricz ö nagyméltóságával,hogy miután az egyetemi tudományok az egyéb iskolák tudományaival, tanulmányaival szoros összefüggésben állanak, nem volna helyes, kivételesen az egyetemet az egész oktatási, nevelési rendszerezése nélkül elrendezni, melly véleményt annyival is inkább helyesnek találom, ha elgondolom, hogy épen ma a’ zsidók iskoláinak, nevelésének elrendezését, valamint máskor a’ városoknál, a’ kerületeknél az oktatási tárgyat, kivételesen ’s egyenesen a’ mélt. Fö-RR elrendezni nem akarták, utalván inkább e’ tárgyat az időre, midÖD a’ törvényhozás a’ közoktatás ’s nevelés elrendezésével fog közönségesen ’s általánosan foglalkozni; ide kívánom a’ nemzet egyetemének nagyszerű munkáját ’s újra születését is balasztatni, nehogy annak elrendezése az országgyűlés végperczeiben a’ nemzet kárára elhamarkodtassék. Ali illeti a’ t. KKés RR kivánatának második részét, t. i. hogy ö felsége az egyetem gazdálkodási rendszerét az országgüyléssel közölni méltóztassék: egyetértek kassai püspök ö méltóságával, ki véli, hogy az országgyűlésnek nincs joga számot kérni ö felségétől az egyetem gazdálkodása felett: mert kétségtelenek és világosak a’ törvények, mellyek a’ mindennemű alapítványok felügyelését, kezelését kizárólag ö felségére bízzák; sőt úgy találom törvényeinkben megírva, hogy az alapítványok feletti őrködést ö felsége a’ legfelsőbb hatalom következésében mindenkor tulajdonának vallotta, mint ezt az 1723: <0, az 1715: 74, az 1790: 23. törvényezikkek világosan tanúsítják, melly jogát őfelségének tisztelettel elismervén atyáink, a’ törvénykönyvbe igtalták; mi igy lévén, nem járulhatok a’t. KK és RR kivánatának második részéhez, hogy ö felsége az egyetem gazdálkodási rendszerének közlésére az országgyűléssel megkéressék; és igy nem pártolom a’ t. KK és RR felirási javaslatát.
