1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
CCXXXVII ülés Fö-RR naplója October 4-én 1844. 337 Gr. Széchen Antal: — Felfogásom szerint két kérdés forog fen. A’ t. RR ugyanis a’ mélt. Fö-RRet felszólít- Rtndi iienet ják, hogy ö felsége színe elibe azon kéréssel járuljanak, hogy az egyetemnek mind tudományos, mind gazdái-l“t'Pét,emi kodási rendszeréről az ország rendéit értesíteni kegyeskedjék, hogy annak idejében az ország rendei e’ részben díikodási intézkedhessenek. Elválasztani kell tehát azon kérdést, melly az egyetemnek gazdálkodási rendszerét illeti, — attól,aí őtlaggjtmelly egyenesen a’tanulmányok rendszerére irányozva van, — el kell választani, nem azért, mintha a’mélt. Iés e,hbe ter' J ü ' 7 jesztese iránt. Fö-RR ez által azon vélekedést jelentenék ki, hogy az egyetem gazdálkodási rendszerében javítást tenni egyáltalában nem lehet; de azért, mert az egyetemi gazdálkodási rendszerre is, és az egyetemi alapítványra nézve szinte azon dolgok alkalmazhatók, mellyek az alapítványokról! tanácskozás alkalmával elfogadtattak; és úgy értem kassai püspök ö méltóságának előadását is, midőn a’magyar egyetemet cathol. institutiónak nevezte. Gr. Teleky László ebbeli előadására pedig bátor vágj ok megjegyezni: hogy valamint eddig a’ protestánsok iskoláinak tekintélyét nem gyengítette az, hogy egyenesen protestáns iskoláknak tekintettek: úgy kétségkívül a’ magyar egyetem tekintélyét sem csonkíthatja az, hogyha akármi tekintetben kizárólag vagy főleg cathol. institutiónak tekintethetnék; mindazáltal nem az volt szándéka — vélekedésem szerint — kassai püspök ö méltóságának; hanem csak azon alapítványoknak históriai kifejlődését akarta előterjeszteni, miből kiviláglik, hogy a’ magyar tudományos egyetem legnagyobb részben cathol. institutio, mivel catholicus alapítók adakozásából keletkezeit. Törvényeink az alapítványok feletti felügyelést a’ fejedelemnek és kormánynak egyenes befolyása alá rendelték; ez adjura reservata principis tartozik. Ezen szempontból indultak ki a’ Fö-RR a’ múltkor, és ezen szempontból kell kiindulni mindaddig, mig a’ törvényhozás azon alapítványokra nézve ö felségével egyetértöleg változtatást és uj törvényes intézkedést tenni nem fog; mert addig, mig a’ mostani intézkedés fenáll, nincsen indok, melly a’fenálló törvényes intézkedésnek megváltoztatását szükségessé tehetné. Mi pedig a’ tudományos rendszert illeti: e’részben szinte azon véleményben vagyok, hogy valamint általánosan a’ nevelésrőli intézkedés a’ maga idejében, az 1791: 64 t. ez. értelmében, a1 törvényhozás teendői közé tartozik: úgy az egyetem belszerkezetének intézkedése iránt a’ törvényhozásnak joga kizárva nincsen; de bár azt hiszem, hogy az egyetemnek elintézése és a’ tudományos rendszernek megállapilása azon időre lenne halaszlandó, midőn a’ dolog egész kiterjedésben tárgyaltathatik, — bár sok tekintetben egyetértek gr. Almássy Móricz ő nagyméltóságával, hogy a’ nevelési intézkedést ott kezdeni, hol bevégezni kellene, nem helyes, és ritkán szül jó eredményt: mindazáltal ezen kérdésnek további fejtegetését mellőzvén, azt tartom, ha czélt akarunk érni, nem fogadhatjuk el a’ t. RR javaslatát — az alapítványokra nézve eltérő véleményben lévén; mi a’ tudományos rendszert illeti: ámbár megengedem, hogy az egyetem mostani elrendező e nagy részben hiányos, azt tartom, hogy az az országos RR előtt sokkal ismeretesebb, minisem hogy e’ részben az adatok közlése szükséges volna: igy tehát a’ kassai püspök ö méltósága indítványát azon módosítással, mellyet gr. Péchy Emánuel ö méltósága előterjesztett, és melly, ha sikert akarunk, a’ dolog mostani stádiumában egyedül kivihető: hogy t. i. a’ mélt. Fő-RR a’ t. RR-nek jelentenék ki a’ viszonizenetben, hogy a’ RR által közlött felirási javaslathoz ugyan nem járulhatnak, mindazáltal nem idegenek attól, hogy ő felsége egyáltalános felírás mellett az egyetem belső rendszerének az idő és tudományok kifejlődéséhez alkalmazandó módosítására alázattal megkéressék. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — A’ pesti egyetemet a’ nemzet főiskolájának tekintem, mellyben nem csak a’ törvényesen bevett vallásbeliek közül mindenki, hanem bármelly más felekezelüek is különbség nélkül magukat szabadon kiképezhetik; és azon vélekedésben vagyok, hogy az alapítóknak is ez vala czéljok; de világosan kitűnik ez onnan is, hogy midőn ezen javakat a’ törvényhozás pártolás alá vette, azokat a’ nemzet olly kincsének tekintő, mellyröl törvényhozás utján intézkedhetik. Ezekből kiindulván, nem tagadom, mikint én elvileg a’ t. KK és RR javaslatát annyival inkább pártolom, mivel ö felségének felügyelési jogát, mellyet a’ törvény mindenekben sértetlenül hagyott, ők távolról sem akarják kétségbe vonni: mindazáltal óhajtottam volna, hogy azon felirási javaslat ne azon alakban készült volna, a’ mint van; hanem a’ szerint, mint azt gr. Péchy Emánuel javaslá, mihez én is járulok, mert azt hiszem, ezen elsőlépés által leginkább czélt fogunk érni. Gr. Széchenyi István: — (zajos „éljen!“) ügy vélem, hogy a’ nemzetnek joga van a’ pesti egyetemnél a’ dolgot közelebbről vizsgálni; de azt most egyáltalában sem pro, sem contra allegálni nem akarom; hanem egyenesen arra hajlok, mit Zemplén megye tisztelt helyettese, és később gr. Széchen Antal ö nagyméltósága említett, miszerint azt hiszem, hogy azon pillanatban, midőn — csak valljuk meg — a’ kormány részéről készségei látunk, — midőn tapasztaljuk, hogy néhány tanodák éleibe lépteinek, pro hic et nunc elég volna ezt tenni, és úgy vélem, hogy a’ kormány ö felsége tekintetbe fogja venni azon epochát, mellyben élünk, hol — ismét valljuk meg — a’ nemzet régi álmából felébredve, látja hátramaradását, előre törekedni akar, ’s igen természetes, hogyha nevelés dolgában o!ly nagy sphaerában nem mozoghat, nem kell csudálni, ha olly intézetek által, mellyek a kormánynak kellemetlenek, és mellyeket akadályoztatni nem lehet, a’ nemzetnek újjászületése eszközöltetni kívántatik. És igy legczélszerübbnek tartanám, ha a’ mélt. Fö-RR méltózlalnának gr. Péchy Emánuel, gr. Széchen Antal és később temesi gróf ő méltóságuk által motivált vélekedésre átmenni; ez pro hic et nunc elég volna, és a’ RR-nek barátságosan megizenni lehetne (Közhelyeslés). Gr. Pálffy József: — Sajnálom, hogy alig van e’ tábla elibe terjesztett kérdés, melly a’ dolog természetéből foly, hogy alkotmányos kérdéssel kapcsolatban nem volna; igy vagyunk a’jelen kérdéssel is, mi mindig akadály Szokott lenni, mert itt is nem forog fen más, mint — csak valljuk meg — hogy a’ mélt. Fö-RR a’ felelőség kérdésén túlesni nem akarnak; itt is nem egyéb rejlik, mint a’ kormány felelőssége, t. i. hogy az, ki az ország jövedelmeit kezeli, egyszersmind az országnak számolni tartozzék. Itt a’ t. RR csak adatokat kívánnak mind a tanítási, mind a’ gazdálkodási rendszerre nézve; hogy a’ tanítási rendszer hiányos, azt a’ mélt. hő-RR elismerik; hogy Fő-Rendi Napló VI. köt. 85
