1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
CCXXXVII ülés Fő-RR naplója October 4-én 1844. 335 soha sem lehetne többé törvényt hozni, mivel azokra nézve is ö felségének felügyelési joga fen van tartva: és illy Rendi üenei következtetés utóljára még oda is vezetne, hogy egyáltalában a’ vallás tárgyára nézve sem lehetne törvényt hozni,u”t-sg5í8'gäL különösen az átmenetre nézve nem, mert ott is fen van tartva ő felségének felíigyelési joga. De ezen elvet a’ <*áikodási gyakorlat megczáfolja, ’s jelenleg a’ kassai püspök ö méltósága állal felállított elvből már csak azért sem lehet kiindulni, mivel ö felsége kormányának kötelességei közé tartozik az alapítványokat ad mentem fundatoris kezelni; jctztése°i*rYnt és miután ezt az országgyűlés tette a’ kormánynak kötelességévé , következik: hogy az országgyűlésnek van joga felügyelni arra, hogy valljon a’ kormány megfelel-e e’ részben lisztének, ’s az alapítványok az alapítók szándéka szerint kezeltetnek-e, vagy sem? — Mi pedig azt illeti, hogy a’ nevelési tárgyat általánosan kell tárgyalni, és az egyetem a’ népnevelésnek csak egy ága: erre nézve pártolom azt, mit gr. Andrássy Károly előadott, hogy egész rendszerekkel elöhaladni nem fogunk, ’s nem is lehet. Azonban kérdem: miről van tulajdonképen a’ jelen felirási javaslatban szó? A’ t. KK és RR nem is tesznek még javaslatot az egyetem elrendezésére nézve, hanem azt kívánják, hogy az iránt czélszerü munkálat dolgoztassák ki, és ö felsége közölje az országgyűléssel az erre megkivántató adatokat. E’ szerint ha az egész népnevelési tárgyal egyszerre akarjuk is felölelni, miután a’ mélt. Fö-RR többsége is azt találja, hogy ezen népnevelés tárgya ollyan nemű, mellyre nézve arra, hogy valami czélszerü javaslat dolgoztathassák ki, előkészületek ’s adatok szükségesek, igen helyes volna a’ t. RR által javaslóit felterjesztést elfogadni, épen a’végeit, hogy mivel az egyetemnek elrendezése egy ága a’nevelésnek, aziránt is jó eleve az előkészületeket megtegyük. Mi pedig gr. Cziráky János ö méltóságának előadását illeti, miszerint oily hozzátétellel pártolja a’ felírást, hogy ö felsége az iránt kéressék meg, hogy a’ rendszert változtassa meg, mivel a’ mostani rendszer hibás, és a’ helyett jobbat, czélszeriibbet hozzon be: arra csak azt jegyzem meg, hogy azt lehetne tenni a’nélkül, hogy megmondanék, milly rendszert kívánunk behozni; ennek kimondását pedig most még feleslegesnek tartanám, és a’ t. RR javaslatát sokkal inkább idejénlevönek tartom, melly szerint ő felsége nem szólitfatik fel az egyetem lanitásirendszere megváltoztatására, hanem mielőtt e’ tárgyban határoznánk, előbb csak adatokat kérünk ö felségétől. Ez olly kívánság, mit annak, ki elismerte egyszer azt, hogy a’ nevelési tárgy egyáltalában az országot illeti, ellenezni nem lehet. Annálfogva ismételve pártolom a’ t. KK és RR felirási javaslatát. Gr. Batthyányi Lajos: — 3I;nthogy az orvosi tan sectiója emeltetett különösen ki gr. Almássy Móricz ö nagyméltósága által, ki azzal akarja megczáfolni abbeli állításomat, hogy a’ pesti egyetemben nem űzetnek úgy a’ tanulmányok, mint kellőkép kellene: arra nézve a’ tudományok speciesére nézve fogom véleményemet kimondani. Épen mi az orvosi tant illeti: itt a’ közvélemény szerint a’ legnagyobb sérelem fekszik; mert ámbár tagadhatlan, hogy igen jeles egyéneket bir ezen sectio, — nem kell többeket neveznem, mint Stáhlyt Jordánt (néhányan: „Csauszt, Birlyt!“) és többeket, ezek híres emberek, azt tagadni nem lehet; de az még nem elégséges, mert tudjuk , hogy genie a’ legmoslohább körülmények közölt is nagy tökélyre fejlődik; de más részről épen azért említettem azt, hogy t. i. azon hires emberek minden képességök mellett sem képesek megfelelni azon várakozásoknak, mellyek kinevezésök alkalmával az országban ébresztettek, ’s kérdem: miért? mert hiányoznak azon pénzforrások, mert nincsenek azon költségek, mellyek szükségesek arra, hogy a’praelectiókat és tanításokat annak rende és módja szerint folytathassák. Nevezetesen mié’két tant illeti: közönségesen tudva van, milly állapotban van az anatómia, mellyre bizonyos mennyiségű költség kell, hogy egy jól elrendezett és tanulságos amphitheatrum legyen; illyen a’clinicum; akárki ismeri ezen intézetet más tudományos egyetemeknél, ’s összehasonlítja a’ magyar egyetemnél levő clinicummál: kénytelen lesz megvallani, hogy nálunk a’ clinicum tiszta paródia, és nem azért rósz, mintha a’ tanítók nem értenék a’ dolgot; hanem azért, mert a’ pénzforrások hiányzanak; ’s igy, minthogy az egyetem alapítványa elégséges, a’ baj abban fekszik, hogy az alapítványok nem forditlatnak arra, mire alapittatlak. Ez egyszerű logica; mert kérdem: miért ne állana hatalmában és jogában a’ törvényhozásnak kérelemkép felszólalni, hogy ő felsége arra szorítsa kormányát, hogy az alapítványokat az alapítók értelmében fordítsa a’ czélra; és erre reducáltalik nagy részben a’ jelen kérdés. Gr. Péchy Ernáméi: — Az egyetem a’ tudományok szilárdításának és a’ nemzeti nevelésnek fötényezöje; ha tehát áll az, mi a’ mélt. Fö-RR értelme szerint közönségessé vált, hogy az egyetem nem felel meg feladásának, és nem olly jól van elrendezve, mint azt a’mostani kor kívánja: akkor, véleményem szerint ezen előzményekből az következik,hogy kell valamit tenni; nem pedig: semmit sem kell tenni; mert azt hiszem, hogy a’ törvényhozásnak valamit lenni kötelességében áll. — De nem vagyok azon reményben, mellyben a’ t. RR, azon okoknál fogva, mellyeket kassai püspök ö méltósága előterjesztett; de vagyok ugyanis azon véleményben, hogy ö felsége egy felterjesztendő felírásban tisztelettel arra kéressék, hogy figyelmét fordítani méltóztassék az egyelem mostani állására, minthogy az a’ czélnak már meg nem felel, és hogy azt a’ kor és műveltség kivánatához elrendezni méltóztassék. Ha ezt teszi a’törvényhozás, megtette azt, mi kötelessége: mert megtette azt, mit az előzmények után, mellyeket előhoztam, lenni kötelessége. Ha azonban ebbeli kívánságom többséget nem nyerne: kassai püspök ö méltóságának indítványát pártolom. Ocskay Antal kassai megyés püspök: — Csak röviden kell válaszolnom gr. Teleky László ö méltóságának, ki az általam idézett törvények közül csak egyet hozott fel; az általam felidézett törvényekből pedig világosan kitetszik az, hogy az alapítványok iránti felügyelés egyenesen ö felségét egyedül és kizárólag illeti. Erre ö méltóságát figyelmeztetve bátor vagyok ö méltóságát felszólítani: méltóztassék az általam felidézett törvényeket összesen tekintetbe venni. B. Messnil Victor: — Senki sem tagadja ö felségének felügyelési jogát; de ha ö felségének ezen joga van, kötelessége is van: mert jogot kötelesség nélkül képzelni nem lehet; a’ magyar királynak vannak jogai, de vannakmég több kötelességei: ha tehát ö felségének ezen jogát elismerjük, nem látomát, miért kérjük meg ö felségét, hogy ezen jogát úgy 84 *
