1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
334 CCXXXVII ülés Fö-RR naplója October 4-én 1844. Rendi úenet országnak egyetemét tudományosság tekintetében az elavultság fészkének tekinti; ’s igy mindenek elölt kivánom tamufé?gai-ezen tárgyat per excerpta tárgyaltatni. dáikodasi Qr Cziráky János: — Nem lehelek egészen ellenvéleményben báró Wenkheim Béla ö méltóságával hogy rendszernek ® 5 6J az országúti-1. i. a’ tanulmányi rendszer a’ magyar egyetemben felette czélszerű volna, avvagy az javításokat nem kíván, és jltztése'iotat.hoffy sok tekintetben a’jelenkor körülményeinek meg nem felel azon bö források mellett, mellyekkel az egyetem ellátva van, bizonyosan az ottani tanulmányok elrendezése és kitünöleg az uj tanítási calhedrák felállítása nélkülözhetlen szükséges volna; és e’ tekintetben megvallom, nem látom én ezen tárgyat azon stádiumban, hogy egyáltalában az országgyűlés téréről kiszorítva lenne, mert az 1791: 67t.cz. következtében szinte a’ tanulmányi rendszernek czélszerű elrendezésére nézve országos bizottmány küldetett ki. Ha tehát itt ollv felírásról van szó, melly egész általánosságban ö felségének kegyes gondoskodását felhívja arra, hogy tekintve az országnak jelen körülményeit, a’ tanulmányi intézeteknek czélszeriibb elrendezését, az újabb korkivánatainak megfelelő belszerkezeténél óhajtását mondaná ki: illy felterjesztéshez hozzájárulnék; de miután ezen felírásban az van kitűzve, hogy ezen alapítványok categoriájába eső gazdálkodási tárgyról tétessék az országgyűlésnek jelentés, — miután az alapítványok kezelése, honi törvényeink szelleménél fogva, mint azt kassai püspök ö méltósága előterjesztette, a’ fejedelem jogához kizárólag tartozik, és a‘ nemzetnek más alapítványokra nézve nincsen befolyása, mint például az evangelicus alapítványokra, meliyekre nézve az 1790: 26 t. ez. világosan fentarlja az evangelicnsoknak abbeli jogukat, hogy alapítványaikat kirekesztőig maguk kezelhessék, minden más hatalomnak mellöztével, minek, per anlithesim alkalmazva, szinte róm. calholicusoknak tanintézeteire nézve is állani kell, ’s igy azon modorban, mint a’ t. RR ezen felírást előterjesztik, hozzá nem járulhatok; hanem kivánom egész általánosságban felhívni a’ fejedelemnek gondját a’ tanulmányi rendszerre nézve, és óhajtanám, hogy e' részben czélszerű intézkedés tétetnék. E’ tekintetben azonban nem hiszem, hogy többséget nyerhetnék: azért ahhoz kell járulnom , mi véleményemhez legközelebb esik: kassai püspök ö méltósága indítványához. Gr. Almássy Móricz: — Bizonyosan nem szólaltam volna újra fel, hacsak gróf Batthyányi Lajos ö méltósága által félre nem értettem volna, és bizonyosan baj volt és hiba, hogy olly világosan ki nem fejtettem magamat, mint kívántam volna. Én sem az oeconomicus, sem a’ tudományos rendszert az egyetemben nem akartam a’ maga épségében fentartatni,— én csak azt akartam fentartatni, miszerint a’ rendelkezést honi törvényeink kizárólag ö felségének tulajdonítják, a’mint a’ föfelü_yelési jogot a’ Helytartótanács által jelenleg gyakorolja, és miután az alapítványoknak kezelése és elrendezése egyáltalában törvény állal ö felsége kezébe van letéve , és azoknak kezelését ö felsége a’ Helytartótanács által gyakorolja most is, azt kivánom nem csak most, de jövőre is, törvény szerint ö felségének kezében meghagyni. Mi magát az egyetemet illeti: elismertem, hogy léteznek hiányok, mellyeken segíteni kell; de azt állítottam, hogy ez a’ népnevelési munkálattal olly szoros összeköttetésben van, hogyha alulról nem fogjuk kezdeni a’ dolgot reformálni, czélszerű intézkedés az egyetemre, mint a’ tudományok gyulpontjára nézve, hova csak ollyanok jöhetnek , kik előbbi tanulmányi intézetekben elegendökép elkészülve vannak, — nem tétethetik. Mi egyébiránt azt illeti, hogy illyformán ad graecas calendas relegáltatik a’ dolog: azt tartom, hogy a’ mélt. Fő-RR, mihelyt a’ t. RR átfogják küldeni a’ népnevelési tárgyat, azt tárgyalás alá veendik. Már régen szó van ezen tárgyról; de mindeddig ezt a’ t. RR-töl meg nem kaptuk, 's különösen a’ városi munkálat rendezésében in thesi, in principio szó volt róla; de magáról a’ népnevelésrő! és iskolai rendszerről a’ t. RR-től semmi előterjesztést nem kaptunk, ’s hogy igy, ha a’dolog ad graecas calendas elmarad, aznema’m.Fö-RRnek hibája. Reményiem azonban, hogy a’ mi ez országgyülésennemtörténl meg, a’ jövő országgyűlésen fog megtörténni. Mi az egyetemnek mostaui állapotát illeti: egyáltalában nem merem a’kárhoztató Ítéletet kimondani, és bátor vagyok csak egy oldallal kiemelni az orvosi kart: mert nem csak nálunk, hanem külföldön is el van ismerve, hogy a’pesti orvosi karból igen ügyes orvosok kerülnek, kikekhez külföldről is jönnek betegek, hogy magukat általuk orvosoltassák. (Közhelyeslés.) Gr. Zichy Olló: — Nem szólaltam volna fel, ha az előttem szólónak előadását első felszólalásakor egy dörgő éljenzés nem követte volna, és ezen helyeslés abban létezett, hogy halasszuk ezen tárgyat, t. i. ö felségétől kérendő adatokat akkorra, a’mikorra ezen munka systematicus perlractálás alá kerül; de kérdem: a’ népnevelés elrendezésének tárgyalásideje nem érkezett-e immár be, a’szükség nem kopogtat-e, nem int-e a' teendőkre, a’ gond nem nőtt-e immár fejünkre? és nem szükséges-e előrelátónak lenni e’fontos intézkedésben, melly adatok megszerzését a’ fejedelem legjobban állíthatná elő a’ felügyelés — és suprematia — jognál fogva; és ha ő felsége jót akar a’ nemzetnek, bizonyosan nem fogja megtagadni tőle ezen nemzet életkérdését. Ezek következtében az mondatott, és főképen gr. Cziráky János úrtól, hogy az alapítványoknak felügyelése egyedül és kizárólag a' fejedelmi jogok közé tartozandó, a’ törvényhozás pedig egészeni kizárását kívánja a’ nélkül, hogy fontolóra venné, hogy a’ számadásoknak megvizsgálására a’ pénznek miképeni kezelése és hová fordítása és több eíTélék a' felügyelési jogot hathatósan elősegítik, megkönnyebbitik a’ törvényhozásnak hozzájárulásával. A’ törvényhozásnak befolyását kizárni káros a’jövendő egyetemi alapítványokra; én részemről megköszönném, ha alapítványt tennék és a törvényhozásnak befolyás nem engedtetnék. Minden alapítványok szerzője a’ nemzet embere, és az alapítványoknak miképeni és hová fordítása a’ nemzetnek kötelességévé váll, annyival inkább, mivel mindenki előtt tudva van, hog} a’ fejedelem uralkodik, a’ minister pedig kormányoz. Pártolom a’ RRet. Gr. Teleky László: — Azon törvények között, meliyekre hivatkozás történt, volt az 1790: 26. t. ez. is. Olt kétféle foglaltatik, egyik az egyháznak joga, a’másik pedig az alapítványok iránti rendelkezés; a törvény mindkettőre nézve fentarlja a’ superinspecliót ö felségének; de ebből nem következhetik, hogy az alapítványokra nézve az országgyűlésnek még annyiban sem volna beleszólása, hogy valljon csak jól kezeltetnek-e, és igazán, ad mentem fundatoris, vagy sem? mert különben azt is lehelne következtetni, hogy az egyházi tárgyakra nézve
