1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 143. ülés
CXLIII illés Fö-RR. naplója Majus 8-án 1844. 231 a’ követválasztások ne évenkint, hanem egyszer történjenek több évre. Iía a' dolognak szoros definitiója mellett Orsiagsyuii* maradok: akkor az nem lesz évenkinti országgyűlés, hanem úgy, mint Angliában, hogy septennalis országgyülé-*7“« TritT* sek vannak, úgy lesznek nálunk triennalis, vagy quadriennalis országgyűlések. Illy definitióról, mellyre tekintettel kell lennünk, a’ KK és RR említést nem tesznek. Ez az egyik tekintet. A’ másik tekintet az, mellyre a’ mélt. FŐ-RRet felszólítani bátorkodom, ’s melly szinte az elöltem szólott gróf urnák beszéde következtében jutott eszembe. Ugyanis az elöltem szólott gróf ur elismerte, mikép országgyűlésünknek mostani elrendezésében és alkatában vannak ollvanok, mellyek nehézség gyanánt állanak elő arra nézve, hogy évenkinti orszáo-gyülések ne tartassanak _ ekkor a’ második kérdés az: hogy mi módon intéztessék el a’ dolog?; azt kell—e előbb elhatározni, hogy évenkinti orsz. gyűlések legyenek-e? vagy pedig azon kérdést: mellyek azon módok, hogy az országgyűlést haszonnal minden évben tartani lehessen? — Felszólítom tehát a’mélt. Fö-RRet, hogy ezekre figyelemmel lenni méltóztassanak. B. Mesznil Victor: — Egyike legfontosabb reformjainknak az évenkint tartandó országgyűlés; ezt pedig nem csak azért óhajtóm, mert az alkotmányos külföldön, hol az alkotmányos theoriákat hoszas tapasztalás erősítette meg, hol a’ szabadságnak és a’ czélirányos haladásnak minden biztositékait századok óta megragadó a’ nemzet józan értelme, ’s kifejlett tapintata, mindenütt úgy látom, hogy évenkinti parliament hátároz a’ közszükségek fedezéséről, ’s vesz számot a’ kormánytól; hanem elmaradt ’s a’ többi civilizált nemzetek során iszonyúan hátra lévő hazánk roppant szükségeit tekintve, nálunk annyira elkerülhetetlennek látom az országgyűlés évenkinti tartását, hogy ezen szükség érzete előtt mind azon argumentumok elenyésznek, mellyek az indítvány ellen felhozatni szoktak, ’s mellyekben tagadhallanul sok nyomadék van. — Nem akarom graphicus szinekkel festeni hazánk hátramaradását, a’feneketlen utakat, a’ tiszai kiöntéseket, a’nép babonáit, az általános szegénységet slb, mindenki úgy is ezekről meg van győződve, ki e’ hazában körültekint, ’s ezt Albion virító szigetével, Belgium vasulaival ’s gyáraival, Németföld népiskolaival, Holland csatornáival ’stb összehasonlítja; és kiki ismeri azon elmés anekdotát, miszerint az üstökös csillag ’s az általa okozandó végveszély későbben éri egy pár századdal hazánkat, mivel annyival legalább hátra vagyunk. — Illy hátramaradáson segíteni kell, ezt mindenki érzi, ’s hogy a’ segítség békés törvényhozási utón történjék, minden becsületes hazafi óhajtja. — De miképen leszünk készen a’ teendők óriási tömegével, ha évenkinti diaetát nem tartunk? — azt mondhatja talán valaki, hogy három évenkint összejővén,’s egy esztendeig itt üldögélvén, ez épen annyit tesz ki, mint ha évenkint 4 — 4 hónapot együtt ülünk három éven keresztül; és ha jól értettem m. gr. Desseöwiry Emilt, ö ki is számlálta, hogy hány hónapokkal többet dolgozott a’diaeta 1825töl fogva mostanig a’régi systhema szerint, mint dolgozott volna, ha évenkint tartatott volna az országgyűlés. De ellenben azt tagadni nem lehet, és bizonyosan a’ tisztelt gróf is velem egyet fog érteni, hogy a’ munka sikerének factora nem csak az idő, hanem a’ kedv és energia is, mellyel a’munka folytattatik, jó kedvvel és elasticus lélekkel több eredményhez lehet jutni kevés hetek alatt, mint unatkozás és szószaporitás közt hoszúévekig. — Pedig lehet-e kívánni, hogy a’ munkakedv, az energia és lélek elasticilása egész hoszú éven át kitürje az ülést, a’ tanácskozást, a’ haszontalan szószaporitást?! Fő és fontos ellenvetés az évenkinti országgyűlés ellen, hogy mig a’ mostani halogató fonák systhema kínozza jó akaratunkat, addig nem lehet képzelni, hogy 4 hónap alatt valami eredményre lehessen jutni. — De kérdem a’ mélt. Fö-RRet, hát az időben van-e a’ hiba? — Isten hat nap alatt teremté a’világot, — igaz, hogy isteni erővel; de ha mi is levetkeznénk valamit emberi gyarlóságainkból és szennyeinkből, — ha levetkeznénk rólunk az önzést, pártérdekeket, hiúságot, aristocratai előítéleteket, és pontosítanók össze minden törekvéseinket buzgó és munkás hazaszeretetben, 4 hónap alatt vajmi sokat tehetnénk! Most kiben a’ hiba? mélt. Fö-RR! — első helyre teszem az idegen kormányt, ’s annak halogató fonák syslhemáját, melly soha semmi tárgyra el nem készül, mint alkotmányos ország kormányához illik, melly élőnkbe gördít egy rakás előadást, a’ nélkül, hogy adatokat adna hozzájuk, vagy kiismerte volna elébb a’ nemzet kívánságait. — Emlékezzenek csak vissza a’ n. mélt. urak a’ múlt országgyűlésre, a’ hol a’ kir. előadások közé a’ Duna szabályozása és az alimentatio tétettek tárgyaltatásba, és mellyekben, midőn a’ nemzet adatokat kért, azt felelte a’ kormány, hogy adatok nincsenek. — De olly tárgyakban is, mellyekben talán vannak némi előkészületek és adatok, megkívánja a’ penészszagú systhema, hogy az austriai kormány gyorsaságában a’ tekenösbékát valamiképen túl ne haladja, ’s attól kell félnünk, hogy a’jövendő generatio azon fog csudálkozni, hogy ezen nemes állatot, t. i. a’tekenösbékát, miért nem vette czímerébe a’ kétfejű Sas helyett? — Egyik oka a’ bajnak kétségkívül abban is fekszik, hogy az ausztriai kormány nem csak kétfejű hanem több fejű Sas, ’s minden fejben más gondolat, más systhema, más phantasia van; noha arról megvagyok győződve, hogy minden szívben egyforma gyülölség létezik az alkotmányosság és azon nemzet iránt, melly az alkotmányosságot az ausztriai kormány alatt lévő nemzetek közt imigy-amugy képviseli. Legyen a’ kormányban több jóakarat, ’s több rokonszenv nemzeti és alkotmányos törekvéseink iránt, több gyorsaság,’s a’nemzet kéréseire és kivánataira adjon hamarabb resolutiókal,ne küldjön rendszabályokért Rómába és Pétervárba, és akkor majd megfogjuk látni, hogy kevés hónapok alatt mennyit dolgozhatunk, és mennyi eredményre fogunk juthatni. — Másik oka annak, hogy a’ diaetán olly lassan folynak a’ dolgok, e’ mélt. főtáblában fekszik. Ezen ok azonban csak függvény és járuléka amannak: mert egész tisztelettel legyen mondva, akarjon csak a’ kormány többet, jobbat, és hamarabb, bizonyosan merem állítani, hogy e’ mélt. főtábla is nem fog a’ KK és RRkel, mint az ország kivánatainak kijelentőivel, egy tárgyban 5 — 6 és 10 izeneteket váltogatni. — Nem tagadom azonban, hogy a kevesettevés oka a’ megyei utasítási rendszerben is fekszik. Mig az utasítási sisthema illy kiterjedésben áll fen, mig a’ követ nem Magyarország bizodalommal felruházott képviselője, hanem egyik vagy másik megyének megkötözött és minden szaváról számot adni tartozó rabszolgája lesz: addig elkerülhetetlen az idöveszlegelés és a szószaporitás. — Én részemről legczélirányosabbnak tartanám, ha az egész diaeta coordináltalnék, — 58 # i
