1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
f a’ különbség nem lényeges, (le igen a’ valami és semmi közt! — A' jövedelmi adót kinvánják megállapítani? census eszméjét lehel-e most foganatosításba venni, melly eszme a' bélyegadó-és több előmunkálatokkal öszekötetésben vagyon? — lehet-e állandó értéket megállapítani ott, hol n föld ára folytonos ingadozásnak vagyon alája vetve,-;hol a’ föld holdjának ára 10 év lefolytéban 20, 50 frt közt ingadoz? — és Így a’ földnek ingadozó állapotjával’a jogok is ingadozó állapotba sülyednekl; mert legyük fel p. o. hogy Zágrábban bir egy városi lakos 600 frlos értékű földet, ’s választó és választható gyűlésekbe eljár, egy szóval: minden polgári jogokat gyakorol; de a’ birtoknak ingatlan állapota miatt 10 év lefolyása után ez az ő fekvő birtoka nem ér többé 600 frtot, hanem 599. vagy 450 frtot, — kérdem: igazságos-e, hogy ugyanazon ember, ki előbbi jogait gyakorolta, mostan azoktól megfosztva lássa magát? igazságos lehet-e valakit polgári jogoktól megfosztani a föld ingatlan állapota miatt? Ö az által, hogy városi polgári jogokat gyakorolt, nem csak a’ városnak, de az egész honnak polgára volt,— ő olly polgár, mint akármellyik wigh vagy toryja e’ táblának! — De ehhez járul, hogy az adó rendszer nem állandó ’s nem egyforma — és pedig annyira, hogy ugyanazon census egy városban csekély, a' másikban túlságos nagy lenne, ugyanannyi értékű és hasonló képességű lakos itt kimaradna, ott bejöne a’ categoriába: mind ez tehál mindenekelőtt az adórendszer kidolgozását feltételezi. De végtére kérdem: mi azoknak argumentuma, kik e’-nép nagy számát jogaitól megfosztani kinvánják? az: hogy a’ nép megvesztegethető!! — de uraim! ne szentségtelenitsük ezen érzékeny szent nevet a' megvesztegetés bűnével!!! — ki volna felhatalmazva emberek közt, kiknek jogaik egyenlők, embertársait méltatlanoknak állítani, és jogaiktól mások rovására megfosztani? !!! — Milly nagy hatalmat tulajdonítanak magoknak az emberiség felett azok, kik illy kárhozatos Ítéletet a’ megvesztegethetés puszta gyanújára epitenek! De valljon nem a’ mindennapi példa mutatja-e, hogy az erkölcstelenség mirigye a’ palotákba szinte úgy befészkelte magát, mint a’ kalibákba és viskókba? ’s épen a’ mi általunk annyira ismert palotákban találjuk azon cgyedeket, kiknek szíveikhez az utat aranykulcs által legkönnyebben feltalálhatni; — tekintsük csak az eszközöket a’ kecsegtető muszka czár szent- Anna rendjétől, mellyhez még a’ kis szerbiai esemény is segíthet, egész a' zala-kövelválasztási, zágrábi — Forintos-vitézkedésig! — térjenek magokhoz, kik azon szín alatt, hogy a’ köznép erköcstelen, a' népet jogaitól megfosztani akarják. — Mi mágnások egy eredetűek vagyunk a' néppel — és valljon kihatalmazta fel önöket puszta szavaik által a’ polgárok nagy részének jogaitóli megfosztására törekedni?? És erre önök azt felelik: mi conservativek közhasznot találunk és látunk benne!!; de kérdem: lehet-e valami hasznos, mi igazságtalan, mi méltatlan?! Azonban ha a’ kormány és annak orgánumai a’ legszentebb jog megadását kegyelem és kedvezés tárgyának tekintik: akkor csalatkoznak, mert mindazt, mit a’ nép java kiván, a’ kormán vnak meglenni szigorú kötelessége. És az e’ részbeni mulasztás nem más, mint kötelesség felejtése, igazságtalanság és polgári bűn a’ nemzet és emberiség majestása ellen! — Ne féljünk, hogy népünk erkölcstelenségnek adná magát, ha polgári jogokkal bírna; sőt mennyivel nagyobb e’ joggal felruházott polgárok száma: annyival erkölcsösebb a‘ nép, annyival hatalmasabb a’ status testület. Ugyanazon nép, mellyet most önök jogokból ki akarnak zárni, lesz az, melly e’ hazának végórájában is vagyonát és életét lelkesedéssel fogja a’ haza oltárára áldozni; pedig szükséges-e, hogy most készakarva gyengítsük a’ status életét? nem fenyegiti-e hazánkat veszedelem? nem látjuk-e, miképen az aldunai tartományokban a’ magyar ügyek idegen incselkedések által egészen az elárulás határáig jutottak? nem látjuk, miképen örökre keresztet vethetünk rájok, és fölük teslvérileg búcsúzhatunk ? mihez járul: hogy egy oily minister által vitetik ügyünk, ki nem Magyarország ministere, és a' magyar nemzetnek nem felelős. — Nem látjuk tehát azon szükséget, hogy a’ statust erősíteni inkább, mintsem gyengíteni kell; erősítjük pedig akkor, ba a' jogokat minden néposztályokra szélterjesztjük. —Én tehát minimumot nem kívánok, — a’ hazának hontalan embereket szülni nem szándékom, — a’ szabadságot mindenkire kiterjeszteni volt első és lesz utolsó szavam. Gr. Károlyi Lajos, Abauj megye főispánja:— Ezen b) alatti §—ra két indítvány tétetett: egyik gr. Péchy Emánuel, másik b. Eötvös József űr által. Mi b. Eötvös József indítványát illeti: úgy vélem, hogy ö méltósága e részben a városi követek által kidolgozott szerkezetet meg akarja tartani; gr. Péchy Emánuel pedig indítványát négy részre osztja fel. Megvallom, hogy nekem ezen felosztás megtetszett, és kivált annak 3 része különösen tetszik, hol a’ gyárosokra és kereskedőkre nézve a’ kis városokban 200, közép városokban 400 és nagy városokban 600 frtban állapittatik meg az évi kereset, — és e’ részben az arányt igen jónak tartom. A’ kézművesekre nézve a mélt. űr a házbér helyeit a’ keresetet kívánja megállapítani. Ezt részemről szinte pártolom , mivel kika városokban lakunk, tudjuk, hogy a’ házbér változó, ez nem olly alap, mellyre építeni lehessen; — mert a házbér a városnak egyik részében nagyobb, a’ másikban kisebb: és igy, ha a’ házbér vétetnék fel alapul, az igazságtalanságra szolgáltatna alkalmat. E’ részben a’ könyvek vitelére nézve felhozta b. Eötvös József azon nehézséget, hogy az Magyarországnak nagy részében nem volna kivihető; megengedem, hogy ezen pillanatban a m. b. urnák igaza van; de hova vezet ezen intézkedés? rendre! — De különben is nem lesz az illy könyvnek \ilele olly nagy nehézséggel összekötve, mint azt gr. Zichy Ferencz, ki illyesekben tapasztalást szerzett magának, előterjesztette. Az egész dolog magában igen egyszerű, mert a’ könyvben csak ezen két rubrica jő elő: Haben, Soll. Annyival inkább kívánom tehát ezen keresetkönyvet megállapítani, mert ez által a’ polgárok nagyobb rendhez szoknak; — és igy gróf Péchy Emánuel urnák indítványát egész kiterjedésében pártolom. Ji. 1 ay Lajos: Tegnap tett ’s elfogadott indítvány az a) pontra nézve egyenesen oda fog vezetni, hogy sokan polgári jogaiktól megfosztatnak: úgy hasonló eredményére nézve a’ b) alatti pont iránt mai napon telt indit— vány is, tudom azokat, kik most már polgárok, egy pár sor által, hogy ezentúl is polgárok maradjanak , könnyű megóvni azok tehát nem fogják jogaikat elveszteni; de azon eszme, hogy mi kívántatik arra, miszerint valaki égj városban polgár lehessen, nem most fejlődött ki ezen törvények életbehozatala után, hanem már rég kebe-CXXIII ülés Fő-RR. naplója Márczius lR-án 1844. Sí. kir. vúro- közt •ok rendezése. , (i
