1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
7 rosok rendezése. leikbe van vésve a* városi lakosoknak, és igen is számosán raegloszlatnak azon czélelérésétöl, mellyel bizonyoss, u vagyon es bizonyos feltételeket teljesítvén, már csak nem elértnek tekintettek, ha most a’ község elölt tudva levő feltételeken kívül ezen mai és tegnapi javaslat előléptetése után tökéletesen más feltételektől függeszthetik fel a’ polgári jog elérhetése; ezen tekintetből bízvást azt mondom : hogy ezen indítvány által számos városi lakosok jus quaesitumoklól megfosztanának, és pedig olly indítvány állal fosztatnának meg reményeiktől, mellyel az indítványozó gr tevén maga kimondd, mikép jogot terjeszteni igen is lehet, de jogokat szorítani káros következményű. - Gr Pécl.y ö mltga indítványának pártolására gr. Zichy Ferencz okait onnan merítette, hogy ez által a’ váltótörvényeken fogunk segíteni, ennek hibáit helyrehozni; de azt tartom, most itt nem a’ váltótörvényekről van szó, és azon kivid hiszem, hogy több utasítások a- megyékből e’ részben a’ KK. és RR. előtt lévén, talán egy indítvány fog arra nézve a* maga idejében tétetni, hogy a’ váltótörvényekben levő hibák egészittessenek ki, de ennek itt helyét nem találom. B. Eötvös József urnák azon észrevétele a’ 2-ik pontra, t. i. arra való nézve, miszerint kézművesek a’ könyvvitelre szoritlassanak, igen helyes, mert ez által sokan, kik igen ügyes kézművesek, de rósz számadók, nem lennének képesek a' polgárság elnyerésére. Erre tengermelléki kormányzó ö méltósága azt mondó: hogy ez nem olly nagy dolog, erre valamit irnitudás elégséges, — fel lehet pedig tenni, hogy a' kézművesek Írni é°s olvasni tudnak; de azt hiszem, hogy a számadás rendes viteléhez sokkal több kívántatik, minisem hogy valaki ennyit aláírni tudjon, „saldirl“; — ezt minden kézműves tudja, — de ismerek számas ügyes kézműveseket, kik többet alig tudnak irni, és még is választó jogot gyakorolni képesek lennének, mellyjog fog legfeljebb megadatni a'polgárnak. — Ezek után elfogadom báró Eötvös József ö mltga indítványát, és mltgos gróf Péchy Emánuel indítványából legfeljebb csak azt fogadhatnám el, hogy a’ 3 év helyett egy év tétessék, t. i. hogy csak egy évig kelljen a’ kézművesnek, gyárosnak és kereskedőnek a’ városban lakni, és kereskedési űzni. Gr. Széclien Antal: — Nem szándékoztam azok után, mellyek tegnapi napon bővebben adattak elő. ma a’ fenforgó kérdés átalános részére visszatérni; de miután előttem felszólalt több inéit, urak a’ discussiol ezen térre vitték át, kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy itt a’ jogok megszüntetéséről egyátalában szó nem lehel — ismételve ugyan is azt, mit tegnap mondani bátorkodtam: hogy polgári jogok hazánk legtöbb városainál örökséokint a’ gyermekekre reá szállani nem szokott, — hogy a’ polgárok gyermekeinek egész kiváltsága ebben központosul: hogy ők a’polgári jogokat csekélyebb taksa mellett nyerhetik meg, mint mások: ö reájok nézve tehát a’ qualifícatio felállítása nem csonkítása elöbbeni jogaiknak. Mi pedig a' mostani polgárokat illeti: ámbár nem szeretem a’ tanácskozást reducálni, még is szükségesnek tartom a’ m. Fö-RRnek figyelmét egy szakaszra fordítani, mellyröl nem kételkedem, hogy a’ mélt. Fö-RR. helybehagyását megnyerendi, és ez a’ tek. Rendek izenelében elő fordúló 97—ik §, hol nyilván ki van mondva: „hogy azon egyének, kik a’ jelen törvények kihirdetése alkalmával polgárok, ha felállított képességgel nem bírnak is, polgárok maradnak.“ Azon ellenvetés tehát, hogy itt polgári jogok megszorításáról van szó, még akkor sem állana, ha a’ felállított qualifícatio mellett csak ugyan azon jogok tulajdonit— latnának az ujonan befogadandó polgároknak, mellyekkel a’ mostani polgárok jelenleg bírnak; és ha a' mostani polgárok már olly joggal állanának fel, mintázok, mellyek a" tanácskozásunk tárgyát képező városi rendszerben is említtelnek, de midőn figyelembe vesszük a’jelen munkálat egész szövetét, és öszvehasonlitjuk azt azon állással, mellyben hazánk polgárai jelenleg vágynak, megfogunk győződni arról: hogy nem a' fenálló jogok megszorításáról, hanem uj jogok adásáról van szó ’s tehát olly jogok adásáról, mellynek élvezését bizonyos feltételekhez kötni sem nem helytelen, sem nem méltánytalan. Eddig a' városokban a‘ polgárok befogadása a’ tanácsnak és választó polgároknak akaratjától önkényétől függött; a’ qualiücatiok ugyan nem voltak meglwtározva, de előkerültek számos ollyan esetek és magam is tudnék említeni ollyat, hol bizonyos egyének, kik — akár tekintsük szellemi műveltségűket, akár anyagi állásukat — polgári jogok gyakorlatára egészen képesek volnának: még is azoktól egyedül a’ tanácsnak akarata szerint kizárattak. Ha tehát most bizonyos qualificatiot felállítunk s kijelentjük egyszersmind, hogy az ezen qualificaliókat biróktól a' polgári jogokat eltagadni nem lehet; biztosittot luk inkább és kiterjesztettük a’ polgári jogokat, mint sem hogy azokat megszorítottuk. Egyébiránt azt tartom: hogy egy ollyan munkálat tárgyalásán, inelly a’ városok állását egészen megváltoztatja, melly a polgári jogoknak egy egészen uj nemét kívánja: a’ most fenálló viszonyok tekintetéből egyedül kiindulnunk nem lehet. 3Iert bár mennyire tisztelem én mindenkinek jogát, bár mennyire kész legyek azok iránt a’ legnagyobb méltánylattal viseltetni: még is azt tartom, hogy uj jogoknak alapjaúl egyedül az előbbi jogokat venni nem lehet. És ha a mélt. báró Eötvös ur által megemlített elvet egész kiterjedésében fogadjuk el: akkor kétségkívül épen mostani intézkedésünk ellenében kezeink tetemesen lesznek megkötve, mert bár miilyennek tekintsük azon jogok alapját, mellyel most a tanács pél daul, és a’ választó polgárság felruházva van, tagadnunk még sem lehet: hogy ezen jogok, ha nem is törvényen, legalább gyakorlaton alapszanak; ’s még is mi czélja, mi irányzata egyes munkálkodásainknak, mint nagy részben ezen jogokat megszorítani, ezen jogokat változtatni? Ha tehát qualificaliókat felállítanunk szabad nem lenne, mert e’ tekintetben a' mostani polgárok jogai veszélyeztetnének: akkor a’ városok mostani igazgatásában változásokat tenni épen olly kevéssé állana hatalmunkban, mert az igazgatás mostani orgánumának állása ez által veszélyezte(ik; és pedig annyival inkább kevésbbé lehetne olly módon eljárnunk, meri ezen állasnak nem egjszeiü mt^Vi lozásáról van szó, hanem a’ polgárokat illetőleg uj jogoknak megadásáról tanácskozónk. Követvén ö mit a b,ír< Eötvös József úr példáját, észrevételeimet gróf Péchy Emánuel ö mltga mai indítványéin, leginkább unn.iv részére, fogom szorítani, minthogy ma a’ mélt. úr ezen pontra is azt jelentette ki, mit mi mindnyáján, kik tegnapi napon mellette felszólaltunk: hogy indítványának lényege nem annyira a’felállított summában, mint a le 1(’Z(' elvekben sarkallik. — Elmellözvén a’ kereskedők és gyárosok iránti intézkedést, mellynek helyességét el vonni nem hallottam: csak azon egy ellenvetésre vagyok bátor lelelni, melly abból mei illetett, hogy ezen in i v , ( XXIII ii'és Fű-RR. naplója Márczius 16-án 1844.
