1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
57 olcsóbban jobb tisztviselőkéi lehet kapni, mint a’ kinevezésnek akármi módja állal, hol nem anynyira becsületért Sz. ior. v«romint tisztán azon jövedelemért, mellyet hivatala által nyer, tölti be azon egyén hivatalát; — a’ szabad válasz-sokren,,eiésc tásnak 6-ik jótéteménye azon valószínűség, hogy jó tisztviselők fognak választatni egyes hivatalokra. Mindezen tekintetekben engem gróf Széchen Antal úr indítványa nem elégít ki; mert mind az általam elősorolt jó következéseket , mellyeket valóban szabad választásoktól eltagadnunk nem lehet, olly választási rendszertől nem várhatok, mellynél a’ polgár csak egy képviselőnek választásával bízatván meg tisztviselőjének kinevezésében egyenes részt nem vesz, — mellyben a’ polgárnak egész befolyása egy fictio jurisra zsugorodik össze, és a’ tisztviselő magát a’ polgárok többsége iránt valamint választása által lekötelezve, ngy tőlük függésben nem érezheti, — mert ha én a’ szabad választásban a’ polgári szabadságnak egyik fő garantiáját látom, — látom pedig azért mert csak általa érezheti magát az egyes tisztviselő szüntelen függésben polgártársaitól, — kérdem a’ mélt. Fö-RRet: valljon ha a’ választás csak a’ képviselő testületre bizalik, számolhatunk-e erre? — nem theoreticus tekintetben szólok hanem practice akarom felvenni a’ dolgot, — kérdem a’ mélt. Fö-RRet; nem valószinű-e hogy ezen képviselő testület csak a' polgárság egy-két magosabb classisából fog állani? — már hogy a’ választásnak ekképeni elrendezése által a' tiszlvéselőknek kihágásai ellen a' polgárság azon magasabb osztályai, mcllyek a’ képviselő testületet majdnem kizárólag tenni fogják, biztosítva lesznek, nem szenved kérdést; de ha az illy osztályoknak érdeke összeütközésbe jön azon osztályok érdekével, inellyek a’ képviselő testületben nincsenek képviselve, hiszszük-e, hogy ezen osztályok, és épen azok, mellyek mint gyöngébbek, a’ törvényhozás legfőbb figyelmét igénylik, biztosítva lesznek egyes képviselők kihágásai ellen? kétséget sem szenved, hogy a’ tisztviselő igy is függni fog a’ többségtől, — de csak azon többségtől, inelly öt választja, ezen többség pedig — gyakorlatilag véve fel a’ dolgot — csak egyes osztályok többsége, azon osztályoké, mellyeknek érdekei a’ nagy szám érdekeivel sokszor ellentétben állanak, ’smellyeknek túlnyomó befolyásuk ellen a’ polgárok többsége általán fogva biztosítva e’ választási rendszer mellett nincs. Mi a’ bizodalmát illeti: a’ mélt. gr. űr nem fogja tagadni, hogy minden kérdésen kívül a’ bizodalom ollyan magistratus irányában, kit az egész polgárság választ, kétségen kívül nagyobb lesz, mintha az csak egyes osztályok által választatott. — Marad tehát a’jóválasztásnak valószínűsége. Erre nézve mélt. Fö-RR! nem tagadom, hogyha a’ választás, mint én azt kívánom a’ polgárságra általán véve, bizalik, néha rósz választások is történhetnek, de bátran merem állítani, hogy azon indítványt elfogadva, melyet mélt. gróf Széchen Antal úr a’ mél. Fö-RR. elébeterjesztelt, a’ rósz választások ellen egy cseppet sem vagyunk biztosítva inkább mint akkor, ha a’ választásokat általánvéve a’ polgárokra bízzuk. — Nem akarom fejtegetni hosszasabban: valljon ezen képviselő testületnek van-e csak joga másokat választani, mint kiket a’ polgárság általán véve választana? mert a’ képviselő testület egész joga azon alapszik, hogy fictione juris a’ képviselő testület a’ polgároknak általános véleményét képviseli. Azok tehát, kik a’ képviselő testületre a1 választási jogot azért bízták, mert az a’ polgárságot képviseli, nem tehetik fel, hogy a’ képviselő testület másokat fogna választani, mint azokat, kiket a’ polgárság többsége választana, azon pillanatban, midőn ezt felteszik, eltérlek azon hasistól, melly a’ képviselők választási jogának alapját teszi; de kérdem: ha a’ rósz választások ellen biztosítani akarjuk a’ városokat? ha megyözödve arról, hogy a’ legjobb egyének választása iránt a’ törvényhozás nem biztosíthat senkit? azért feladása nem más mint hogy azok, kik hivatalviselésre képtelenek a’ választási mód által kizárassanak: azt valljon gr. Széchen indítványa által érhetjük-e el? — nem képes egyedek kizárására létezik többféle mód a’ candidatiói jog másik a' gradualis promotio, a’ harmadik bizonyos képességi examen mint Poroszországban, de az, melly az indítvány által élőnkbe terjesztetett, általában erre nézve semmi biztosítékot nem ád, — vagy valamelly felsőbb, kormány kinevezésétől függő tisztviselő vételik fel a’ városokban, ki mint a’ megyékben a’ föispányok caudidaliói joggal ruháztalik fel, — vagy nem; — ha az első akkor a’ candidatiói jog által biztosítva vagyunk arról: hogy olly egyének nem választathatnak, kik hivatal viselésre nem képesek; mert feltehetjük, hogy az illyen kormány által kinevezett egyén képtelen egyéneket nem fog candidálni; ha pedig canditatiói jogot meg nem alapítunk, akkor gróf Széchen Antal ur indítványa mellett épen olly kevéssé vagyunk biztosítva, mintha a’ polgárságra általánosan bízzuk a’ választást; mert azon 600, 400 vagy 200 képviselő, ki midőn választani fog, bizonyosan épen úgy, mint az egész nagy tömege vezéreltethetik barátság, vagy gyiilölség által, és a’ legczélszerübb egyéneket kihagyhatja, és a’képteleneket megválaszthatja, nem nyújt e’ tekintetben legkisebbel sem több biztosítékot. Mennyiben tehát a’ mélt. nrnak indítványa a’ képviselő testületet választási jogokkal ruházza fel, miután e’ válasstási mód jó választásokra nézve semmivel több garantiákat nem nyújt, mintha a’ választás a’ polgárok összvegére bízatnék, ’s mind azon jó következéseket nélkülözi, mellyeket valóban szabad választástól várhatnánk: nem látok mást, mit az indítvány mellett felhozni lehetne, azon rendőri tekinteteken kiviil, mellyeket gróf Batthyányi Lajos tisztelt barátom tegnap említett, azon rendőri tekinteteken kívül, mellyek a’ követeknek a’ képviselő testületek általi választása mellett felhozaltak, ’s mellyek abban állanak, hogy ott, hol 4,000, 5,000 választók vesznek részt a’ választásban, a’ jó rendet fentartartani nem lehet, és hogy azért a’ választási jogot annyi emberre bízni nem szabad. Én egy illy fontos jog ellenében, minő a’ választás, ezen rendőri tekinteteket, — mint már a követek választásánál megmondám — nem tartom fontosaknak, fökép akkor, midőn a' választás módjának meghatározása a’ mélt. Fö-RRtöl függ, és mind azon eszközökről gondoskodhatunk, mellyek által a választásnál mindennemű kicsapongások kikerültethetnek; sokkal fontosabb mélt. Fö-RR! az mi mélt. gróf Széchen indítványának azon részét illeti, melly a’ képviselő testületről, mint a’ város administratiójával megbízott gyülekezetről szól. Miután e’ tekintetben mélt. gr. Széchen Antal urnák indítványa ellen mind azon okok épen olly erősen, sőt még erősebben állanak, mellyeket a’ mélt. u ra’ t. RR. indítványa ellen felhozott, és e’ tekintetben az indítvány ha annak részleteit és azon elvet, melly indítványának alapjáéi szolgál, összehasonlítjuk, felfogásom szerint önmagái tü- Fö-Rendi Napló IV. köt. CXX\ II ülés Fő-RR. naplója Márczius 21-én 1844.
