1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 127. ülés

58 CXXVII ülés Fő-RR. naplója Márczius 21-én 1844. Ízletesen nullificálja. Az indítványnak e’ tekintetben két része van, az első az adminislratióval megbízott képvisé­­fokrendcX"]íöeknek száma? _ a’ második a’ megbízottaknak minősége. A’ mi a’ képviselők számát illeti a’ mélt. urnák indít­ványa szerint’, ha jól hallottam, a’ legnagyobb városban 90 és 100 megbízott választatnék körülbelül; — már a’ számra nézve én csak azt mondom, hogy gyakorlati tekintetből ezen számot keveselem, és hogy miután ha nem va­gyok is igen beavatva, például Pest városa adminislraliójába, azt mégis úgy tudom, hogy jelenleg Pest városá­ban 120lllyen megbízott polgár létezik, és tudom azt, hogy ha Pest városában ezon megbízottak collegiuma csak 100 tagból állana, elmellözve is, hogy nem igen nagyon fogja elősegíteni azon bizodalmát, melly a’ városok iránt most létezik. — Ha a’ tanácskozó testületet illy kis számban állapítjuk meg, azt hiszem: ezen 100 egyén aligha képes azon fontos kötelességek teljesítésére, mellyek reá bízattak. Ne felejtsék el a’ mélf. Fö-RR. hogy azon 100 effyén igen fontos functiókat gyakorol — de hogy azokat díj nélkül gyakorolja és hogy egyátalában semmi mód nincsen, melly által azon egyének arra, hogy hivatásukat pontosan betöltsék, kényszeritethetnének. Már a’köz­gyűléseken kívül e’ képviselők, vagy inkább megbízottak kérdésen kívül részt fognak venni minden egyes válasz­tásokban, ki fognak küldetni az administratióban szükséges egyes biztosságokhoz, — nehogy ott, a’magistratus tökéletes szabadsággal és függetlenséggel teggye azt, mit akar, és kérdem a’ mélt. Fö-RRet: ha először csak 100 illy megbízott választatik, — másodszor ha megkell győződve lennünk arról, hogy ezen megbízottaknak igen fontos és számos functiói lesznek, — ha 3-or látjuk, hogy ezen megbízottaknak semmi fizetése elmulasztatott munkáikért semmi kárpótlás nem adatik, nem követközik-e, hogy a’ polgárságnak mindig csak leggazdagabb osztályából fognak választatni a’ képviselők ? ’s hogy e’ hivatalra egyes ainbitiosusokon kivúl senki nem fog találkozni, ki azt szívesen elvállalja, — ’s hogy igy kaput nyitottunk egy részről a’ leggazdagabb polgárok túlnyomó befolyásának, kiknek kezébe adtuk az administratiót, más részről ajtót nyitottunk azoknak, kik ambitióból akarnak részt venni a’ közdolgok elintézésében; én teljesen meg vagyok győződve, hogy Pest városá­ban ha nem létezik több, mint 100 megbízott, alig fog Pest városában 100 ember találkozni, ki azon hivatalt örömmel elvállalná, polgárokról ’s nem olly egyénekről lévén szó, kik a’ politicát csak mulatságból űzik, és sok más foglalatosságok által nem foglaltatnak el. — Azon kívül a’ szám maga még nem biztosít arról, hogy az admi­nistratio jó lesz, hanem ez azon egyénektől függ, kik az administratióban részt fognak venni; függ továbbá attól, hogy azon megbízottak ollyanok legyenek, kik hivatalaik viselésére képesek. Épen azért én igen hibásnak tartom a’ lek. RR. indítványát, és pedig azért, mert az administratio a’ választástól el nem lévén különözve, a’ képviselő testület kiegészítésénél az administratio tekintete hihetökép subordináltatni fog. De valljon gróf Széchen indítványa e’ bajon segíte e’? a’ m. urnák indítványa szerint az administratiónalis testületet ki választja? a’ sors; a’ m. ur mit lesz, hogy jó administratiót várhassunk? választat egy képviselő testületet és a' képviselő testület legnagyobb ré­szének mi a’feladása? — választás: már mikor ezen testület választatik, 50, 60 vagy 100 tag véletlenül több voksot kap, mint concandidalusai, és azon 100 vagy 60 nem azért mert polgártársai által legalkalmatosabbnak tartatik, nem azért, mert legalkalmatosabb administratióra, vesz részt az administratióban, hanem tisztán azért, mert legtöbb voksa volt, és miért volt legtöbb voksa? senki akkor, midőn neki a’ voksot adta, nem tudhatta, hogy megbízottnak fog választatni, hanem csak azért adta voksát, mert hitte, hogy ha a’ választásokban majd előkerül­nek a’ tisztviselők választásai, azon egyénre fogja adni voksát, kit például a’voksoló, bírónak vagy polgármes­ternek akar; nem az administrationális tehetség szerint, nem a’ legnagyobb bizodalom szerint, hanem tisztán a’ szerint fognak tehát választatni ezen megbízottak, mint azt egy részről a’ sors akarja, más részről azok, kik ötét választották, egészen más tekintetből szükségesnek tartották, ez pedig a’ legrosszabb módja az administratio orga­­nisatiójának, — legroszabbnak mondom azért is, mert az administratióra nézve mint mondám czélszerü, hogy felette sok egyén által ne kezeltessék, — 2-or: hogy képes egyének választassanak, de 3-or bizonyosan kívána­tos, hogy az administratiónalis testületben a’ lehetőségig kevés fluctuatio legyen. Ez utolsó tekintetnél fogva, én mind a’ lek. RR., mind a’ mélt. gróf urnák indítványát nem tartom czélszerünek annyiban, hogy 6 évről 6 évre az egész képviselő testület ujittassék meg. Felfogásom szerint ezen totális renovatiót szükségtelennek tartom, és meg­hagyván a’ 6 ével sokkal czélszerübbnek tartanám, ha 3 évről 3 évre a’ képviselő testületnek csak fele választat­nék — és igy egyszerre tökéletesen uj tagok nem képnének az administratioba, mi által az történnék meg a’ vá­lasztásokban, mi néha a’ megyékben történik: hogy ollykor a’ választás utáni első évben senki sem ismeri köte­­lességit kellőleg. — De ha az administratiót a’ választással gróf Széchen indítványa szerint összekötjük, nem fogunk-e alkalmat adni a’ lehelő legnagyobb flucluatiókra? ha ezen testületnek semmi más functiója nincsen, mint administrálni, kétségen kívül minden polgárnak szivén fekszik, hogy azon város, mellyben lakik, és mellyben birtoka van, a’lehetőségig jól és becsületesen administráltassék. Ha csak az adminisratiót bízzuk az administra­­tionalis testületre, meg vagyok győződve, hogy félretéve minden mellékes tekinteteket, félretéve minden politicus elveknek súrlódását, az administrationális testülethez minden ember azokat fogja választani ki­ket meggyőződése szerint legbecsületesebbeknek legjobbaknak tart. — Ila ezen administratiónalis testü­let meg van egyszerre választva, és a’polgárok meg vannak győződve, hogy ezen testület kötelességét telje­síti a polgárok sokkal józanabbak lesznek, sem hogy az administrationális testületet minden választásnál tökélete­sen megújítanák, felforgatnák és abból sokakat kihagynának, hanem mennyire csak lehet, ugyanazokat fogják megtartani; és igy lassankinl olly rendesen fog menni ezen administrationális testületnél a’kezelés, mint a’ dicastc­­riumoknál; de ha az administratiónalis testületet választani nem lehet máskép, minthogy egyszersmind a’ választá­sokról is határozzunk, akkor az administratiónalis testületnek organisatiójába behoztuk a’ választásoknak minden lehető agitalióit akkor, mikor az administratiónalis testületeket választja a’ polgárság, kétségkívül nem fogja mon­dani: „ezen egyén ügyes administratio tehetségét megmutatta, hat évig jól kezelte az administratiót,u hanem azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom