1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
CXXVI ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844. 35 CXXV. ÜLÉS EGYEDÜL A’ TEK. RENDEKNÉL. CXXVI. ORSZÁGOS (JLÉS A’ MÉLTÓSÁGOS F Ő - RENDEKNÉL Márczius 20-án 1844 reggeli 10 órakor. Tárgy: Törvényczikk a’ királyi városokról. Nádor ő cs. hir. fensége: — A’ minapi ülésben megkezdetett a’ tanácskozás a’ 98-ik §-ra nézve, mellynekSz. kir. vároazon részére, hogy a’polgároknak joga van képviselői testületet választani, vélemény külömbség nem volt; de sokrendezéscannak 2-dik részére nézve, t. i. hogy az országgyűlésre küldendő követeket közvetlen válassza-e az összes polgárság, vagy csak a’ képviselői testület? a’ tanácskozás még bevégezve nincs. Tessék tehát a’ m. Fő-RR. közül azoknak, kik a’ tárgyhoz még kívánnak szólani, most nyilatkozni. — Gr. Zichy Ottó: — A’ tegnapelötli vitatkozás alkalmakor felhozalott az ellenféltől a’ röglönzési idea; — de kérdem, lehet-e ott rögtönzés, hol a’ népjogainak megismeréséről, kiterjesztéséről vagyon szó? — Mondatott: hogy azon nép a’ political jogoknak megfogalmával sem hir; — de ismerjük el csak jogait a’ népnek, Uistint fog fogalommal bírni. A’ németnek, ki Amerikába költözik, útközben fogalma sincs az amerikai jogokról; — de alig érinti a’szabadság földjét, politicai fogalmakat szerez magának: ’s igy a'magyar polgár is, ha politicai jogokat gyakorolhat, bizonnyal fog velők élni is tudni. — A’ gondviselés hívta fel önöket a’ nép boldogságáról gondoskodni, ha csak azon különös körülmények közt nem lennénk, miszerint e’ táblának nagy része nem független, hanem kormányi behatás által vezéreltetik. A’ szabadság rovására kívánják megállapítani a’ rendet, — a’ szabad választás rovására kívánják elejét venni az ágitatiónak, — ne féljünk: mert ha a’ népnek jogokat adunk, agitálni nem fog. Egy nagy politicus igen bölcsen mondá: „hogy a’ nép ugyan különös tudománnyal nem bir, de képviselőinek választásában finom tapintata van: és ez a’ magyar polgárra igen alkalmazható. Az indítványozó gr. Zichy Ferencz úr a’ magistralust és választott polgárságot zárt testületnek nevezé. De valljon a’ képviselői testület nem épen olly zárt kör-e, ha a’ nép a’ szabadválaszlást közvetlenül nem gyakorolhatja? Ugyan azon nép, — melly a’ képviselői testületet választja, képes leend a’ követeket is választani, — 's ez olly axioma, mit megczáfolni e’ táblánál senki sem volt képes. Az indítványozó gróf úr említő a’ candidatiót, ’s taglalta annak rósz oldalát, elmondá: hogy a’ candidatio által nem a’ nép embere választatik, hanem egyes oligarchák szoktak a’ nép fölött zsarnokoskodni, — és ennyiben az indítványozó gróf úrral egyetértek; — de egyszersmind emlékeztetni fogom a’ méltgos urakat — itt által ellenünkben — akkor, ha majd a’ megyei tisztválasztásoknáli candidatioról lészen szó, — és — mert méltóságtok elveikhez hívek szoktak maradni — úgy hiszem vissza nem fognak lépni. Továbbá mondá az indítványozó gróf úr: ha az összes polgárság választaná a’ követeket, ki őrködne az utasítások fölött, — és szükségkor a’ visszahívás hogy lenne eszközölhető? — de kérdem: „hát most ki ügyel föl képviselőink tetteire?-------ki őrködik jogaink fölött? — talán a’ kormány? — óh! azon jó kormányunknak hiv őrködése miatt nem sokára jogunk sem maradna, — és igy valamint mi: úgy fognak a' polgárok is saját képviselőjük felett a’ leghívebben őrködni. — A’ franczia példa, mit gr. Széchen előhozott, hogy t. i. a’ forradalom elölt 80,000, — és most 180,000 választók léteznek, épen ez az, melly mellettünk legerősebben szól: mert a jogok megtagadása volt oka a’ rémitö calastrophának, — és X-ik Károly trónjátóli elüzetésének. De mind a melleit higgye el a’ ns. gróf, hogy Francziaországban jobban van képviselve a’ nemzet érdeke mint hazánkban a 400,000 nemes állal; —’s ha a’ gr. urnák az olly képviseletet behozni szándoka lenne, — nagy köszönettel tartoznám: mert senki nem tagadhatja, hogy Francziaországban minden polgár directe és indirecte élvezi az alkotmány jólétét, ■— Magyarországban pedig nehány 100,000 nemes intézi saját ügyét, — milliók pedig alkotmányos joguk élvezésétől ki vannak zárva, kiknek érdekük az egész hazában nem képviseltetik. Röviden csak azt mondom: jaj azon népnek, mellyröl azt merik állítani, hogy képviselőinek választására nem alkalmatos! de százszorosán jaj a nemzetnek,