1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
30 CXXIV ülés Fö-RR. naplója Márczius 18-án 1844. r k.r viro.hogy a’ követek választása a’ képviselő testületre bizassék. Én is azon nézetből indulok ki, hogy ha a’ városokat sok rendelése. ^*Qj*pQj](rások gyülhelyeivé nem akarjuk tenni, és olt a csendet és rendet lenlarlani kívánjuk; a követek választását a’ képviselő testületre kell bíznunk. Igaz, hogy minden választásnál agitatio leszen, azonban ezen agitatiót korlátok közé kell szorítani, — és azt tartom; hogy alkotmányos szabadság csend és rend nélkül fen nem állhat. De merő anomáliának tartom, hogy a’ lisztválasztás a’ képviselő testületre bizassék; — ellenben a’ követek választására nézve a’ képviselő testületbe elegendő bizodalom nem helyeztetnék. Előhozalolt ugyan az ellen, hogy a’ követek választására nem kívántatik annyi éles ész és tapintat, mint a’tisztviselők választására; én azonban azt tartom ho«Ty nem kevesebb éles ész kívántatik azon egyének kiszemelésére, kik az egész hazának törvényeket hozandnak, mint azon egyének választására, kik a' város beldolgait igazgatják. Pártolom tehát m. gr. Zichy Ferencz indítványát. B. Mesznil Vidor: — Annak, hogy a’ követet ne a’ képviselők válasszák, hanem magok a’ polgárok egyenes választás utján egyszerű oka abban fekszik, mert az országgyűlési követ nem tisztviselő, hanem képviselő; valamint tehát a’ képviselőket a’ polgár választja, kik öt a’ városi admistrationalis ügyekben képviselik: úgy a’ diaetai követet is a’ polgárság összeségének kell választania ki öt t. i. a’ törvényhozási jog gyakorlatában képviseli. — A’ képviselő természetesen csak akkor lehet képviselő, ha azok állal választatik szabadon és egyenesen, kiket repraesentálnia kell: különben azon nevel nem érdemli ’s nem is viselheti. — Némellyek teljes és kielégítő képviseletnek tudják tartani azt is, ha a’követ a’polgárok által választott választók által választatik, — és igy indirect, közvetett módon. Engem — megvallom — illyen mintegy retortán átszűrt és ez által lényegében, ha meg nem semmisített, de bizonyosan igenigen megrilkilolt képviselői qualitas ki nem elégít, ’s meg vagyok győződve, hogy illy utón ritkán lenne követté az, kit a’ polgárok valódi többsége óhajt. — Vannak jogok, miket a’ polgár könnyebb kezelés végett másokra biz, hogy helyette gyakorolják, p. o. a’ város ügyeinek administratiója; vannak ismét jogok, mellyek olly fontosak, hogy azokat egyenesen és személyesen kell gyakorolnia, ha azt akarja, hogy a’ másra bizás által meg ne semmisüljenek; illyen a’ törvényhozásbai befolyás; ezen befolyás áll a’ követválasztásból és utasításadásból. Én mind a’ kettőt a’ polgárra kívánnám bízni, de mivel átlátom hogy az utasításadást, melly nagy tömegekben lehetlen és kivihetetlen tanácskozást kíván, ö maga a’ polgár épen ezen lehetetlenség miatt nem gyakorolhatja, és kevesebb képviselőkre bizni kénytelen legalább a’ törvény hozásbai befolyás másik részét, a’ kövelválasztást egész épségében kívánnám minden polgár számára egyenkint fentarni. — Sokan talán abban ütköznek meg: hogy e’ szerint az utasítást a’ képviselő testület adná, a’ választást pedig az összes polgárság hajtaná végre — miből azon ellenmondás származhatnék, hogy a’ polgárság visszahívná a’ követet olly utasítás meg- vagy megnem tartásáért, mellyel nem ö t. i. a’ polgárság, hanem a’ képviseleti testület adott ’s csak ez magyarázhatja jogosan. Én részemről ebben egy cseppet sem ütközöm meg, — sőt kisebb rosznak és bajnak tartanám az utasítások egészeni eltörlését, mint a’ polgároknak a’ követválasztási jogtól való megfosztását; sőt az által, hogy a’ polgárok összesége a’ követet, kit ő választott, bármikor visszahívhatja, azt látom elérve, hogy illy demonstraliók állal némi irányt adhat a’ képviselő testületnek utasítása készítésében — Azoknak az uraknak, kik a’ szabadságnak bármelly nemét és igy a’ követválasztási szabadságot is, minél többekre kiterjesztetni félnek és rettegnek e’ tömegek akaratjától, nem azért mintha betudnák bizonyítani, hogy ezen akarat eo ipso rósz, — hanem azért, mivel jól tudják, hogy a’ tömegnek akaratja erős és respeclust kíván, — azoknak az uraknak — mondom — már elég concessio tétetett a’ fegnapelötti országgyűlésben, a’ midőn ezen teremben a’ polgári qualificatio olly igenigen szűk básisra szorittatott, — és elég concessio tétetett már az által is, hogy ezen törvényjavaslati munkálatban a’ tisztviselők választása a’ képviselőkre bizatott: ne kívánják még aztis a’ mélt. urak hogy az, kit ezentúl is bizonyosan követnek fognak nevezni, a’ képviseletnek satyrája legyen. Én tehát pártolom a’ KK. és RR. által javaslóit ebbcli törvényezikket; és részemről megvallom, hogy ha már valamit abban megváltoztatni kell, polgárok számára annál még inkább többet mint kevesebbet kívánok; és egyáltalában a’polgári jogokat minél többekre kívánnám kiterjeszteni: mert az által bizonyosan minél többeket tudnék hazánk közügyére megszerezni, mellynek a’jogafosztott pária mindenkor természetes ellensége volt. Gr. Majláth János: — A’ tárgy mindkét részről kimerítve lévén, röviden fogok szólani, és csak azt akarom érinteni, mit elöltem mélt. báró Mesznil úr is említett hogyt. i. milly helyzetben lesznek a’ választók, ha a’ t. RR. javaslata elfogadtatik a’ visszahívásokra és utasításokra nézve? — és pedig ez az oka, miért nem pártolom a’ t. RR. javaslatát, mert igen messzevezet; és természetes következése az, hogy az ki választ, felhatalmazhatja azt, kit választ, utasításával; már pedig mi lesz abból ha példaúl Pest városának 6.000 embere visszahívási jogot gyakorolna, 6,000 ember ulasitáskészitésbe befolyna? — ezt mindenkinek megbirálására bizom. Más volna a’ következés: ha a’ visszahívásról és utasításadásról le kellene mondani, és az, ki követnek megválasztatolt az országgyűlésre utasítás nélkül küldetnék, — ez volna a’ t. RR. indítványának következése, — ezt pedig ezúttal megengedni teljes lehetetlenség: mert a’ t. RR. táblájánál volna 16 vagy 20 követ, kinek utasítása nincsen átellenében 104 utasítással ellátott követeknek; ’s épen azért, mert a’ t. RRnek indítványa messzevezet, azt e’ helyen nem pártolom, hanem ragaszkodom ahhoz, mit gróf Zichy Ferencz indítványozott. B. \ ay Lajos: — Mielőtt tudhattam volna, mi jogokat nyerendenek a’ polgárok, kény telenittem a’ polgári quahficatióról szólani. Ez olly magasra felcsigáztalván, azt kelletett volna hinnem, hogy a’ kik barátai ezen nagy qualifictiónak, ezzel aránylag a’ polgári jogokat nevelni akarják; de megvallom, már akkor is mást gyaniték, és e’ mai napon csakugyan gr. Zichy Ferencz indítványa által még azon jogoktól is meg akarja fosztani, mellyekkel a t. KK. és RR. kívánják felruházni, t. i. annak ellenében, hogy minden polgár egyénileg befolyjon a’ követválaszlásba, ezt az indítványozó gróf a’ képviselő testületre akarja bizni, — arra a’ képviselő testületre, mellynek száma és az arány, melly ben ez lesz a’ polgárság számával, még nincs meghatározva; ez oknál fogva, ha a’ kettős
