1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
CLI ülés Fö-RR. naplója Majus 20-án 1844. 339 B. Mednydnszky Alajos, nyitrai főispán: — Én csak lemesi gróf ő méltósága előadására kívánok felelni, t. i.Bányatörvény, arra. hogy ott, hol a' vastól megtagadtatok a’ bányavám, a’ kir. kincstár követeléseivel is felhagyott: mert ebből azon következtetést lehetne huzni, mintha a’ kir. kincstár követeléseiről és jogairól lemondott volna. Erre csak azt jegyzem meg, mikép a’ kir. kincstár követeléseivel nem csak fel nem hagyott, hanem az illető családot perbe is idézte, és hasonló perek le is folynak; már pedig ezen mostan hozandó törvény rendeleté által azon perek rögtön eldöntetnének. B. Perényi Zsigmond, vgocsai főispán: — Ezen §-nak kél része van, t. i. egyik a’ vasal, másik pedig a’ timsót illeti. Mi a’ vasat illeti: tagadhallan, hogy törvényeink világosan szólanak a’ vaslóli bányavámról; de más részről tagadhatlan az is, hogy azon törvények soha gyakorlatba nem mentek; ’s közönségesen tudva van, hogy a’ bányászok az aerarium abbeli követeléseinek soha sem engedlek; és hogy most a’ dolog kérdés alatt van. Egyébiránt vélekedésem az: miszerint nem azon szempontból kellett kiindulni, hogy mi által neveltetik leginkább a’ kincstárjövedelme? hanem, hogy a’ bányászat mi által mózdittatik elő leginkább? a’ vas pedig olly primae necessitatis articulus, mi nélkül olly hazában, miilyen Magyarország, lenni nem lehet. A’ status érdeke megkívánja: miszerint a’ törvényhozás a’vashámorokat minden módon elősegítse és hogy az urbura e’részben akadályul ne szolgáljon; most, tagadni nem lehet, az akadályul szolgál: és igy bár nem tagadom, hogy van törvény, melly a’ vastól urburát kíván, — de azon törvény eddig szokásban nem lévén, és a’ status érdekéből indulva ki, azt javasolnám: hogy ö felsége megegyezésével a’ bányavám ezentúl szüntessék meg. Mi a’ timsót illeti: megengedem, hogy attól bányavám fizettetik; de azt tartom, hogy a’ timsóra nézve a’ dolog egészen másképen áll: mert a’ timsóra nézve törvény nem létezik; már pedig tudjuk, hogy a’ vegytan szerint a’ timsó az érczek közé nem számittatik: és igy, ha vétetett is eddig a’ timsótúl bányavám, annak alapja törvényes épen nem vala. Hogy pedig a’ timsóra nézve köttettek szerződések: ez onnan következett, hogy az idegeneknek, kik a’timsókövet megismerték, és bányát akartak nyitni, nem volt más módjuk birtokába juthatni azon helyeknek, mint úgy, ha a’ kincstárhoz folyamodtak, és maguknak engedelmet eszközlöttek: és igy, hogy azon timsóbánya birtokában megmaradhassanak, szerződéseket kötöttek. De van eset, hol a’ timsótúl semmi vám nem fizettetik; én magam is azon esetben vagyok, — t. i. tőlem is megkivántaték az urbura, de én megvallom, nem fizettem, minthogy sem a’ törvényben a’ timsó elő nem jő, sem vegytan szerint az érczek közé nem számittatik. Annálfogva a’ §-t úgy mint áll, megtartani kívánom. Gr. Károlyi György, békési főispán: — Részemről is azt hiszem, hogy ezen §-nak is úgy kellene maradni, mint a’ KK és RR által javasolva van, — annyival inkább: mert a’ vas valóban az ország virágzása eszközlését annyira előmozdítja, hogy a’ statusnak érdekében látom, miszerint ha a’ kincstárnak áldozatába kerülne is, szükséges volna azon jövedelemről mégis lemondani, ámbár ez a’ kincstár részéről semmi áldozatba nem jő; nem pedig azért, mert mint Ugocsa tisztelt főispánja helyesen előadá, a’ vas urbura eddig a’ kincstárnak nem sokat jövedelmezett, és igy a’ kincstár úgy szólván semmi áldozatot nem tenne, és ez által a’ vas bányák művelése elömozdittatnéh. Mi a’ timsót illeti: tudva van a’ Fő-RR előtt, hogy a’ timsó körül belől 35 évek előtt találtatott fel hazánkban: és igy lehetetlen, hogy Miksa király codexében erről említés legyen. Megengedem azt, hogy a’ kincstár mind a’ mellett, hogy a’ timsónak a’ törvényben nyoma nincs, igyekezett itt ott bányavámot szedni; és ez természetes: mert a’ kincstárnak kötelessége a’ kormánynak jövedelmét — mennyire lehet szaporítani; szaporítja pedig az által, ha egy két esetben is a’ timsót urbura alá vetheti, azt gondolván, hogy idővel ebből lassan lassan szokás támadva, bányavámát a’ timsóbányákra is kiterjesztheti. És igy, miután timsó iránti urbura a’ törvényben nincs: nem gondolnám, hogy most, midőn uj törvény alkoltatik, arról említést tenni czélszerü volna, annyival inkább, miután úgyis az által a’ kincstárnak semmi kára nincs: mert legfelebb 15 — 20 mázsa timsót vesztene el. Azért maradjon meg a’ KK és RR javaslata. Gr. Majláth János: — Minthogy urbura csak éreztöl fizettetik, és mivel a’ timsó nem érez, minthogy az urbura, melly vasiul fizettetik, az aeráriumnak nagy hasznot nem hajt, a’ vas pedig articulus primae necessitatis, a’ KK és RRkel szavazok. B. Mednydnszky Alajos, nyilrai főispán: — Csak egy pontra akarok felelni, mellyet Ugocsa tisztelt főispánja előhozott: miszerint elismeri ö méltósága, hogy a’ vastól szedendő bányavám tisztán a’ törvényen alapszik. Ennek következtében tehát tagadhallan, hogy a’kincstárnak joga van azt követelni; és kérdem, lehet-e azon jogszerű kívánságnak ellenlállani azzal, hogy mivel a’ vas olly közszükségü szer, melly nélkül az ország nem lehet, azért azt ki kell menteni azon vámtól, mellyel a’ törvény határoz? Azt tartom, ha valakinek joga van valamit követelni, azt tőle akármi más oknál fogva igazsággal elvenni nem lehel; csak azon esetben, ha a’ közszükség ezt olly annyira megkívánja, hogy a’ nélkül a’ status úgy szólván nem lehet. Ez pedig jelen esetben nem igy van; az ugyan igaz, hogy vas nélkül nem lehelünk; de hogy a’ nélkül azért nem lehetünk, mivel bányavám szedetik tőle, — arra nézve a’tapasztalás ellenkezőt mutat; és azon oknál fogva, ha elismertük, hogy törvényen alapszik a’ vastóli bányavámnak szedése, az előadott okokat ellene fordítani nem lehet. B. Perényi László: — Nem szólok a’ timsórul; de a’ vaskövet illetőleg, miután a’ törvények attul a' bányavámot világosan megrendelték, a’ kir. kincstár pedig ezen követelésétől azon esetekben sem állott el, a' hol ezen vámnak megadása meglagadtatolt, annálfogva e’ részben a’törvényt törvény állal megváltoztatni nem kívánom; hanem, mivel a'vas articulus primae necessitatis, abban igen is megegyezem: hogy ő Felsége megkéressék az ország rendei által, miszerint a’ vaskőre nézve bányavámi jogától elállani, és azt elengedni méltózlassék. Gr. Andrássy György, sürosi főispán: — Azon kezdem beszédemet: hogy kérelemkép kívánom felterjeszteni őfelségének a vastóli bányavámnak megszüntetését. Mi a’dolog törvényes oldalát illeti: tagadhatlan, hogy azon törvény bizonyosan a’ vas minerát említi; és itt figyelmeztetem ö méltóságát, hogy itt nem vasról, hanem csak 80 *
