1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
340 CLl ülés Fő-RR. naplója Majus 20-án 1844. Ii-invi,törvény ..tiiinera fér r i“-röl azaz vaskorul van szó. Több törvényekei tudok a’ „corpus jurist-ban, mellyek sükerbc nem mentek, — és igen jó is, hogy nem mentek sikerbe, — Hlyen az 1574: 19 törvényczikk is, melly a’ vaskövet megemlítve világosan azt mondja, hogy a’ fiscusnak joga van az ellen pert indítani, ki a’ bányavámol fizetni nem akarná. De kérdem: 1574-ik óta valljon nem volt-e ideje a’ kir. kincstárnak ezen igazságos követelésünket per által elnyomni, ha oily világos volt jusa?: tehát vagy azért nem kereste abbeli jusát, mert szokásban nem volt a’ törvény, vagy kereste, de elvesztette perét, — elég az hozzá, hogy 3 század óta vasurbura nem fizettetett. Vannak ugyan csekély kivételek: de általánosan, hogy vasurbura fizettetnék, erről tudomásom nincs; továbbá az is igaz. hogy József császár idejében követeltetett vaslóli bányavám; de azt követte az ország rendcinek többszöri felírása, miszerint azt sérelemnek vették; mondatott ugyan, hogy azok, kik nem fizetik a’vastóli bányavámot, perbe idéztetlek, — de azon esetek igen számosak nem lehetnek: mert tudományomra a’ mi vidékünkön soha senki perbe nem idéztetett; Erdélyben pedig a’ világos törvény szerint az erdélyi országos RR minden vas urburától tökéletesen mentesek. Mi stalusgazdasági oldalát illeti: abban a’ mélt. Fö-RR megegyeznek, hogy azt bizonyosan tagadni nem lehet, hogy a’ vaskő magában igen csekély értékű; ez magában olly portéka, mellynek semmi becse nincs: ha tehát a’vasnak egy tizede vám fejében fizettetik, azáltal sok vashámorok olly állapotba tétetnének, hogy kénytelenek volnának a’műveléssel felhagyi i: és igy nem felírás, hanem törvény által kívánom a'Yastóli bányavámot megszüntetni. Gyiirky Pál, brassói főispán: — Rogy a’ vasbul is szedendő urbura törvényeinkben említtetik, azt nem tagadom, de bizonyos az is, hogy annak gyakorlatában századoktól fogva a’ magyar korona nem volt; lehetnek ugyan némclly kivételek, hol egy, vagy más tulajdonos némelly terhelő feltételekre reá biratott; de mind ezek nem elégségesek arra, hogy a’ vasból szedendő urburának gyakorlata bebizonyitlassék; jele annak már az is, hogy a’ kir. fisens számtalan vashámorok birtokosait még perbe nem idéztette; már pedig ha gyökeres joga lett volna ahhoz, bizonyosan el nem mulasztotta volna. Járul ehhez főleg az, hogy a’ vas a’ közállomány főkellékei közé tartozandó lévén, annak, valamint szinte a’ felséges kormánynak is érdekében áll, hogy annak készítése könnyebbittessék, — járul az is, hogy ha a’ mint fenebb említém, föoka a’ koronái urburának nem a'jövedelmek szaporítása, hanem a’ felügyelési költségeknek pótlása, olt a’ hol a’ vashámorokra való felügyelés nem kívántatik, urburát szedni nem is lehet. Ezeknél fogva tehát pártolom a’ t. KK és RR szerkezetét. Sstankovics János, győri megyés püspök: — Éppen nem vagyok annak barátja, hogy valakinek törvényes jogát egy ellenkező törvénynyel, úgy szólván egy pennavonással elvegyük; és azt épen a’ magyar szent korona jogaira kiterjeszteni nem akarnám: mert, ha azon jogokat nem tiszteljük, akkor valóban a’ mi jogaink is akár mi törvényen alapulnának, nem igen erős alapon nyugodnának. 3Iint előbb haliám, az határoztatott, hogy egy felírás által kéressék meg ö felsége, hogy a’ bányászat tekintetéből az urburának mennyiségét, melly most egy tized részt tesz, leszállitni méltóztassék; vélekedésem az volna, hogy azon indokoknál fogva, mellyek általánosan a’ nyomasztó bányavám leszállítására nézve felhozatnak, a’ vasbányászai tekintetéből is kéressék meg ö Felsége, hogy a' vas urburát vagy egészen megszüntetni, vagy pedig olly csekély mennyiségre leszállítani méltóztassék, melly mellett a’ vasbányászat teljesittelhessék — és azon szükség, melly az országban a’ vasra nézve éreztetik, kipótoltassék. Azt vélném tehát legczélszeriibbnek. B. Percnyi Zsigmond, vgocsai főispán: — Csak magam igazolására szólalok fel. Én igen is elismertem azt, hogy a’ vaslóli bányavám törvényünkben megemliltetik; de hozzá tettem, hogy a’ szokás a’ törvényt egészen megszüntette. Midőn tehát arról van szó, hogy azt a’ KK és RR javaslatba tegyék: mi lenne annak következése? az: hogy a’ kamarának e’ részbeni követelései teltleg megerösiltetnének és magány nemzetségek jogai crisis alá jönnének. Attól nem lehet tartani, hogy ellenkező esetben a’ kir. kincstárnak jogai sértelnének meg; hisz midőn az országgyűlés együtt van , ’s a’ fejdelemnek egyetértésével alkottatik a’ törvény, a’ kir. jogok megsértve nincsenek, ’s bizonnyal ö felsége mind azon okokat, mellyek az urbura megszüntetése mellett a’ felírásban elöadalni fognak, figyelem nélkül hagyni nem fogja, és a’ statusnak érdeke tekintetéből azon urburát gyökeresen megszüntetni fogja: és igy semmi jog sértése nem forog fen; továbbá is maradok, a’ mire előbb szavaztam. B. Yay Miklós: — Keltőn állván a’ vásár, szükséges ő felségének is beleegyezése: — e’ részben elégnek tartanám, ha a’ törvényczikk sanctio alá terjesztetik. Mi az urburának leszállítását illeti: a’ felírásban, ha a’ törvényczikk szerkesztve lesz, annak leszállítását motiválni fogjuk. A’ vas- és timsóra nézve szintén említést kívánnék tenni a’ felírásban, és a’ fő motívum az lesz, hogy az törvényben nem alapszik, és hogy kereskedési tekintetben is, ide értve a’ vaspályákat, — a’ hazának és a’ monarchiának sok vasra van szüksége. B. Mednyánszky Alajos, nyifrai főispán: — Rövid leszek és csak egy oldalát kívánom ezen tárgynak előhozni, t. i. azt, hogy meg nem foghatom, mikint foglalhatják a’ KK és RR kir. adományozás alá a’ vasat és timsót, ha tőle megtagadják a' bányavámot. Az első czikkben ugyanis azt mondják, hogy a' vasra nézve a’ kir. adományozás szükséges; ezen mostani czikkben pedig azt mondják: mihelyest adományoztatik valami, azonnal jár tőle a’ bányavám. Én nem csak mint jövedelmet tekintem a’ bányavámot, hanem tekinteni kell azt úgy is, mint a’ fejedelem hűbéri jogának elismerését, következéskép ha a’ KK és RR ki akarják venni a’ vasat és timsót a' bányavámtól, vegyék ki az adományozástól: és akkor összefüggésben lesz azon czikk az itt javálottal; de inig ezt adományozás alatt hagyják, a’ bányavámtól a’ vasat és timsót felmenteni nem lehet. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Nem szólottám volna; de ö méltóságának is nehézsége épen azon ok, melly előttem kívánatossá, sőt szükségessé teszi, hogy azért, mivel a’ vas- és timsóra nézve ö felsége teszi az adományozást, e’ kettőiül bányavám né szedessék; mert miután a" vas első szükségü szer, ha a" bányákra nézve ö felségének adományozása nem léteznék, csupa rendetlenség és zavar lenne, mert azon földesur, kinek
