1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 151. ülés

CM ülés Fő-RR naplója Majus 20-án 1844. 337 niasztó nem volt, — az közönségesen tudva van , mert akkor a’ bányászat nagyobb virágzásban volt, mint most;Bányatörvény mert továbbá nyomasztva nem volt az, mert könnyen lehele férni azokhoz, mint természet kincseihez, mellyek inkább földszinen voltak, és nem voltak olly mélyen elrejtve a’ föld gyomrában, mint most. És igy igen helyesen jegyzé meg fenséges Elnökünk, hogy a’ bányaművelés már olly virágzásban nincsen, mint régenten volt. Továbbá minden a’ bányászatra kívántaid szerek olcsóbbak voltak, és a’ pénznek nagyobb becse volt, és a’ régi időben a’ bányász maradott húszasával, vagy aranyával tízszer, sőt húszszor többet vehetett mint most; és igy a’ mos­tani tized, melly természetben értetik, igen nyomasztó; ’s úgy hiszem, hogy legtöbb esetekben azon yiu rész, melly az érczeknek brutto jövedelméből szolgáltaik ki, felét teszi a’ tiszta jövedelemnek; és igy azt hiszem, hogy a’ bányászat előmozdítása tekintetéből meg kellene kérni őfelségét, — és e’ tekintetben több törvényeket tudnék elö­­számlálni, mellyek a’ bányavámot mérséklet mellett leszállították, — méltóztassék olly kegyelemmel lenni a’ sze­gény bányászok iránt, és ezen bányavámot leszállítani Vi0-röl %0-ra. Ez bizonyosan méltányos. B. Mednyánsz-ky Alajos, nyitrai főispán: — Ha kéréskép történik ezen leszállítás: az ellen nincsen észre­vételem; de ha az törvényben kimondatnék, akkor természetesen észrevételt kellene tennem, mert a' mostani bá­nyavám törvényen és régi szokáson alapszik. De — a’ mint mondám — a’ felírást nem ellenzem. Tihanyi Ferencs, lemesi gróf: — Részemről Sáros megye főispánjának előadásához tökéletesen járulok. Mi pedig Nyílra megye főispánja ö nagyméltóságának ellenvetését illeti, hogy kéréskép terjesztessék fel ö felségének az urburának leszállítása: azon elvből indulok ki, mellyet fenséges Elnökünk élőnkbe tűzött, hogy t. i. a’ bányák és érczek most sokkal szegényebbek, és erre tekintettel kell lennünk; és igy azt vélem, hogy ennek következ­tében ő felsége kéressék meg, hogy a’ bányavámot leebbszállittassa; kéressék pedig ugyanazon előadásokkal és adatokkal, mellyek előttünk bővebben ismeretesek. Mi pedig Nyílra megye tisztelt főispánja előadását illeti, hogy a’ §-nak ezen vég szavai: „hogy a’ magánynemzetségek tulajdonosi jogai épségben tartassanak“, megvallom, hogy vélekedésére nem hajolhatok, mert én mind azon kereseti eseteket, mellyekelö n. méltósága feltételezett, és mellyek iránt aggodalmát nyilvánította, nem látom itt bcnfoglalva; mert ha a’ tulajdonjog felett kétség támadna, fenmarad a’ pereljárás; és ezt azon szavak nem rekesztik ki: sőt azt hiszem, hogy ezen szavaknak, ha azt akarnék, hogy a’ dolog tisztában legyen, a’ szerkezetben ben kell maradniok. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Nem lehetek egy értelemben az előttem szólott femesi gróffal. Tisz­telem én a' magány nemzetségek jogait: de akarom a’ kir. fiscusnak is jogait fentartani. A’ kir. fiscusnak joga vi­lágos mind azon törvényezikkekben, mellyekre kincstári elnök ő nagyméltósága hivatkozott: hogy azon esetben, ha valaki nem akar urburát adni, a’fiscusnak joga fenmarad öt perbe idézni (olvassa). A’ fiscusnak ezen jogát kétségbe hozni nem kívánom; ha pedig a’ szerkezet úgy marad, mint van, — a’ fiscusnak ezen joga megszüntetik; pedig azt mondja a’ törvény, hogy a’ status quo maradjon, ’s járulok Nyitra megye tisztelt főispánja indítványá­hoz. Mi gr. Andrássy György azon előadását illeti, batároztassék meg a’ bányavám mennyisége: csak azt jegyzem meg, hogy már Zsigmond király meghatározta, hogy nem egytized , hanem egyheted rész legyen. Egyébiránt magam sem ellenzem, hogy felírás utján ö felsége kéressék meg a’ mostani urbura leszállítására, de csak kére­lemkép, — nem pedig törvényjavaslat állal kívánom ezt eszközöltetni. B. Eötvös József: — Én részemről nem hiszem, hogy a’ t. RRnek szerkezete által a’ magányosok jogai akár elismerve, akárcassálva volnának. A’ t. RR csak azt akarják törvénybe tenni: a’ magány nemzetségek netalán létező némi tulajdonosi jogai épségben maradjanak; azért pedig a’ privatusok jogai úgy maradnak ezen törvény után, mint azok most vanuak; és igy ha magányosoknak joguk van: ez a’ későbbi perből ki fog sülni, hogy követeléseik igaz­ságosak-e ? e’ részben a’ status quo megmarad; és igy a’ per állapotján ezen törvény nem változtat semmit: következéskép benmaradhat. Gyürky Pál, krassói főispán:— Hogy honunk bányái sorvadó állapotban vannak: azt senki sem tagadja; hogy annak föoka az urburáknak súlyos volta, az szintén kétségbe nem vonható. Nekem az urburáról egyébkint is fogalmam az, hogy azok Miksa király törvényei szerint azért lulajdonittatlak a’ szent korona jövedelmei közé, hogy legyen mivel fedezni a’ bányák felügyelésével ös-zekötött kiadásokat; nem pedig azért, hogy az által a’ status jö­vedelmeit növelni kívánták volna az ország rendei; mert valóban különös lett volna eme’ czélra a’ magánybirto­kosoknak is tulajdonaiban a’ föld gyomrában rejtezett kincseket a’ status — mellynek szükségei bizonyos jövedel­meket igénylenek — jövedelmeibe számítani. Mind ezeknélfogva én is kívánom, hogy ö felsége ezen most létező terhes urburáknak leszállítására egy alázatos felírásban megkéressék. — Azonban pártolom egyszersmind a’ t. KKnak és RRnek szerkezetét e’ czikkre nézve általánosan, mennyire egyszersmind a’ magánytulajdonosokra is hivatkozik, melly kivétel semmi esetre — véleményem szerint — el nem mellőzhető. Nem is látom azt, hogy az által a kir. fiscusnak jogai legkisebbé megsértetnének, mert ha ezen magánykiváltságok nem törvényesek, majd megítéli azt a’ lefolyó perben a’ törvényes biró; de ellenben látom azt, hogy ha ezekről a’ törvényben említés nem történnék, azon magánykiváltságosok ellen kimondatnék már előre az elmarasztaló ítélet. B. t ay Miklós: — Azt tartom, senkinek nem lehet szándéka olly törvényt alkotni, melly a’ királyi kincstár­­nak jogait csonkítja; de szinte nem lehet czélja senkinek egyes nemzetségek eddig létezett jogainak korlátozása, s igy a’ szerkezetet akkép kívánnám módosíttatni: épségben fen tartása“ helyett „csőn k u 1 ás t ne szen­vedjenek.“ B. Mednyánsz-ky Alajos, nyitrai főispán: — Nem az épségben maradásban keresem a’ veszélyt a’ ko­v w 5 tv v J t yy 11 /(/ • cin ni u i u u u ^ a/uii nv* j rónára nézve, hanem azon kifejezésében a’ törvénynek, hol azt mondja: „tulajdonosi jog“; mert ha ezt elis— uának semmi szin alatt visszavenni nem lehet: és igy ezen kifejezés által a fiscusnak jo­merem, akkor azt a’ koronának Fö-Jiendi Napló IV. köt. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom