1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
CXXIY ülés Fő-RR. naplója Márczius 18-án 1844. 29 ÓI kormányozlnssék, 's nem annyira a’ választanának political elvei, mint inkább becsülete ’s képessége fognaks>. kir. várotekintetbe vétetni. De számolhatunk-e erre, ha a’képviselői testület egyszersmind a’követválasztássaf bízatvánsokrendeiísemeg, a’polgárok political befolyásukat csak általa gyakorolhatja, ha tudják, hogy képviselőiket választva egyszersmind küveljöket választják meg. — A’ political izgalmat átviszük a’ képviselő testület választásához, ’s mint egy kényszerítjük a’polgárt, hogy az administraló testületet is csak vélemény barátjai közül válassza, — hogy azon megyéknek példáját kövesse, hol, a’ mint látjuk, a’ választandó tisztviselőknél nem annyira az egyedek képessége — mint polilicai elvei vételnek tekintetbe, mert minden választó érzi, hogy kötelessége inkább eltűrni azon bajokat, mellyek rósz igazgatásból erednek, mint azon elveket veszélyeztetni, mellyektöl hona fölvirágzását várja ’s valljon ez-e a’ rend, hogy a’ városok jól igazgattassanak? — De nézzük a’ választás alatti veszélyeket. Távol legyen tőlem, hogy a’ választások alatt történni szokott kicsapongásokat mentenni akarnám; alkotmányunk egyik legroszabb kinövésének tartom azokat, min segítenünk kell; de valljon: öszve hasonlítva azon egyének miveltségi fokát, mellyen megyéinkben választóink egy része áll, azzal, mellyen azok, kiket a’ tek. RR. polgári jogokkal felruháztak állnak — lehet-e a’ megyékről a’ városokra következtetést huzni — főkép akkor, ha meggondoljuk, hogy a’megyékben a’választásnak lehető legnagyobb rendszere divatozik, — ’s hogy a’ városokba behozandó rendszer még most tőlünk függ, mellyel, minél jobbat és czélszerübbet hozni és életbeléptéim legszentebb kötelességünk? — Ki akarjuk kerülni a’ corteskedést — ’s ez jó ’s czélirányos; a’ corteskedés által néha rósz követek választatnak, ’s a’ corteskedés erkölcs rontó; — de valljon a’ közvetett választásnak nincsenek-e szinte rósz következései? — Ha a’ választás kizárólag a’ képviselő testületekre bizalik, a’ corteskedés helyeit intrigák fognak támadni, mellyek által néha szinte rósz követek választatnak, mellyek szinte erkölcsrontók, ’s pedig azon testületekre nézve, mellyektöl az egész város beligazgatása ’s igy léte függ. Igen, de egy pár száz képviselő intrigái a’ közrendet nem zavarhatják-e fel, midőn az izgalom, ha ezerre terjed, veszélyes? Ilát olly állományban élünk, hol egy pár ezer ember választó jogait nem élvezheti a’ nélkül, hogy a’ bátorság veszélyben forogna? Hát nem kell-e megfosztani ezen elvből kiindulva a’ megyei választókat is jogaiktól? — nem kell-e megfosztani a’polgárokat képviselőik választásától is? — ’S ha a’ közbátorság hazánkban csak ugyan olly gyenge alapokon áll, hogy az egy pár ezer polgár irányában föl nem tarlathatik, valljon ki állhat jót, hogy az ezen rendszabály mellett is felzavartatni nem fog? Elismertük a’ polgárok jogait; — azt gondoljuk-e, hogy tűrni fogják, hogy e’jog gyakorlatában egy nagy illusiová váljon? nem fognak-e az illy módon kizáratlak elkövetni mindent, hogy magoknak természetes befolyásukat megszerezzék? ’s a’ petitiók, gyülekezetek utczai lárma — az intimidationak száz neme el van-e kerülve? — nem fognak-e öszve csődülni, mint a’ romai nép a’ conclave, úgy a’ városházak körül, hol a’ választás larlalik, ’s lármájokkal kijelölni azt, kit választatni kívánnak? Igen! a’ mólt. Fö-RR. ez indítvány elfogadása állal a’ polgárok nagy részét jogaik élvezetéből kizárták; de azt, hogy a’ rendet biztosították — quod salvaverint rempublicam — ne mondja senki. — ’S igaz marad: hogy vagy erős a’ közrend, ’s akkor nincs mit félni; vagy gyenge, ’s akkor a’ kicsapongások történni fognak a’ kettős választásnál is. — Ide járul még az: hogy a’ választóknak politicus elveik lévén, ha közvetlenül nem folyhatnak bé a’követválasztásba: akkor képviselőkul nem a’ közigazgatásra legalkalmasbakaf, hanem csak political ugyan azon egy hitbelieket fogják választani. Mi a’ közállományra nézve mennyire vészterhes: nem szükség fejtegetnem. — A’ választásutáni veszélyekről rövid leszek. Minden hibás választásnak rósz következése három féle lehet; 1-sö: hogy alkalmatlan egyén választatott; 2-ik: hogy a’ közbizodalmát nem bírja; 3-ik: a’ választó testületben visszamaradó ingerültség. Az elsőre mind azon okok, mellyek annak bebizonyítására fölhozatfak, hogy a’ polgárok jó választásra képesebbek, eleget bizonyitnak. A’ 2-ikra magában világos, hogy a’ polgárok olly egyedek iránt, kiket magok választoltak, több bizodalommal fognak viseltetni, mint ha választásokra csak olly csekély befolyást gyakorolnának. A’ 3-ikra azon ingerültség, melly választások után visszamarad, annyival gyöngébb, mennyivel inkább meggyőződünk, bogy az becsületes módon történt, ’s hogy csak ugyan kisebbségben maradtunk; már ezen meggyőződést a’ legyőzött párt csak akkor találja, ha a’ választás a’polgárok öszvegére bizatik, nem pedig, ha az olly testület által történik, melly legalább a’ legyőzött félnek nézete szerint nem a’ városi többségének érdekeit képviseli választásában. A’ képviselő fest administrál ’s igy a deorganisatio, melly a’ választás után hátramaradt, az bizonyára sokkal károsabban fog hatni akkor, ha ezen testület tagjai közt támad. Ha a választás a’ képviselő testre bizatik, az e’ testületben szüntelen fluctuatiokat fog előidézni, miután kétségei nem szenved, hogy minden politicus felekezet, tudva hogy országgyűlési képviselője, csak akkor választathalik elvhivei közül, ha elvei a’ képviselő testületben majoritással bírnak, minden választásnál el log követni mindent, hogy elveinek többséget szerezzen. Mind ezen okoknál fogva, mellyek által meggyözeltem, hogy a követek választása nem csak minden veszély nélkül bizatlathatik a’ polgárok öszvegére, sőt hogy csak ezen mód által eszközöltethetik, hogy a’ városok képviselete nem csak színlelt, de való legyen: én a t. RR. szerkezetét pártolom. B. Barkóczy László, fejércári in. püspök: — Ha minden polgár minden erőt ismerni s oda helyheztetni, hová az való, elég szilárd volna, — ha a’ hivatalok és követség dolgait bíráló tehetséggel felfogni teljesen tudná, s a legalkalmatosabbak kezére bízni minden önzés és részrehajlás nélkül képes lenne: semmi aggodalom sem tartóztatna, hogy közvetlenül járuljon akár a’ követ-, akár a’ lisztválasztáshoz; de miután átaljábanvéve képtelensége nn alt csak az elcsábításra egyedül fogna bár kinek is eszközül szolgálni: nézetem szerint e kellőt, úgymint a képtelenséget és bizonyos visszaélést, semmi philantbropicus nézet sem igazságosithat meg. Pontosuljon tehát a nép közakarata a’ mennyiben lehetséges a’ képviselőkben, kikben az ész, értelem, szilárd becsületesség bizonyo sabban feltehetöbb, és azért: szavazatommal gróf Zichy Ferencz indítványát pártolom. B. Miske Imre: — Jelesen fejtette ki inéit, gróf Zichy Ferencz mind azon okokat, mellyek n mellett szólana Fő-Rendi Napló IV. köt.
