1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
8 a’kézművesektől rendes kereset-könyveknek vitele megkivánlalik. Én részemről azt tartom, hogy midőn ezen köny- 2tr^«.vekvi(ele felhozatott, nem vala szándék a’polgári jogok gyakorlatát konyvv.teltölfeltételeztem.. - Midőn leginkább felállított qualificatiok következtében igen helyesnek és szükségesnek látta a’ polgári jogok második nemére és tényezőjére nézve is bizositékot kívánni: nem lehetett neki nézetem szerint helyesebbet elfogadni, mint egy bizonyos keresetmódnak kimutatását. Ezen kereselmód kimutatása pedig a’ könyvekvitelével nem, összekötetésben van; ha tehát keresetmódot más utón bebizonyítani lehetne, kétségkívül én indítványának azon részéhez nem ragaszkodnám, mellyhez a’ m gróf úr; de ragaszkodnám azon elvhez, mellyel felállított, hogy t.i. a kézműveseknek keresetük kimutatása polgári qualificalio alapjaúl szolgáljon. Én részemről, megvallom, hogy ezen classisra nézve nem ismerek hazánknak körülményeiben semmi qualificatiot, melly egy részről olly mindennemű tekintetben kielégítő biztosítékokat nyújtana, másrészről pedig olly liberalis lenne, minta’ kereseteknek kimutatása annak hozzáadásával, mit a' mélt. indítványozó űr megemlített/hogy t. i. ezen keresetükbe többi vagyonuk is beludassék. Megszűnnék olly módon azon ellenvetés, melly minden qualificatiok alkalmával felfétetni szokott: ha például valaki, kinek fekvő vagyona a’ felállitlatott értékkel majd nem egészen felér, azért, mert neki egynéhány forintja a’ fellett summákból hiányzik, polgári jogok megszerzésére képtelennek tekintetik; mert ha illy módon lehetségessé válik, hogy a qualificatiok bizonyos ténnyel öszvekötfessenek: akkor kétségkívül azon ellenvetésnek nyomatéka igen sok esetekben is megszűntetik, és megszüntetik olly annyira, mennyire az egyátaljában lehetséges, ha csak minden qualificalio felállításától elállani nem akarnánk. De magában a’ könyvekvitelét tekintve, miután nem a’ mostani polgárokról van szó, hanem azokról, kik jövendőben polgárok lesznek, miután rendes könyvekvitele, mellyek nem épen a váltótörvényekben megemlittettek, kívánnám a’ kézművesekre értetni, mi a’ növekedő művelődésnek és iparnak egy rész következménye, más rész pedig mint kézművesek önügyének rendes elrendezésének némikép feltétele; ’s azt tartom: hogy jövendőre ollyanoktól, kik polgárok lenni akarnak, megkívánni, hogy azt tegyék, mit legtöbb esetekben önérdekük igényel, a’ méltányossággal egyátalában nem ellenkezik; es ha ezen rendelkezést tekintem, egynéhány évekig — két- három esztendeig — nehézséggel fog járni, melly nehézséget mindazáltal meglehet szüntetni, minthogy — mint mondám — a’ könvvekvitele csak annyiban kívántatik, a’ mennyiben a’ kereset kimutatására szolgálna; — azt tartom tehát, hogy ezen intézkedésnek benső következése ne talán kezdetén magokat előadható nehézségekkel teljesen felérvén, ennélfogva részemről gróf Péchy Emánuel ö méltósága indítványához járulok. — B. Eötvös József: — Felfogásom szerint gr. Széchen Antal ö mllga egy igen lényeges módosítást tett a’ gr. Péchy Emánnel által előadott indítványban, miután én — a’ mennyire mélt. gr. Péchy Emánuel indítványát felfogtam — úgy látom, a’ méll. úr a’ mesterembereknek bejegyzését és rendes könyvvitelét csak azért vette fel indítványába, hogy az által a’ keresetmód kimutatására alkalmai adjon, mit a’ mesteremberek qualiíicatiojának meghatározására nézve szükségesnek tart. Azon indítvány ellen , mellyet tettem elölegesen, két ok hozatott fel, egyik gr. Zichy Ferencz, a’ másik magyar tengermelléki kormányzó állal. Gróf Zichy Ferencz előadta a’ váltótörvénynek hiányait; és ha a’ váltótörvények következését látjuk, tagadni nem lehet, hogy arra nézve a mélt. grófnak sok tekintetben igaza lehet, és hogy talán átalános köztünk a’ meggyőződés, miszerint a’ váltótörvények semmiesetre nem szültek jó következéseket, — legalább nem ollyanokat, minőket azoktól vártunk ; de ha a méltóságos úr azt hiszi, hogy azon szomorú tapasztalásnak egyedüli, vagy legalább fő oka az, hogy kevés rendes könyvek vitetnek, és kevés kereskedők jegyeztetik be magukat: akkor a’ méll. gróf csalódik, miután a váltó törvényeknek ha vannak is káros következményei, azok csak onnan származnak, mert birtok-viszonyainkra nézve fökép az ország nem volt elkészülve a’ váltótörvényekre. Ha még ma valamennyi kereskedő és gyáros bejegyeztetné magát, és rendes könyvet vezetend is: ez állal a váltó törvénynek hiányai nem fognak megszűnni, és a’ kamatláb nem fog csökkenni de egy procentet sem. így tehát azt hiszem, a’ m. urnák kívánsága, javítani azon bajokon, mellyek a’ váltótörvény által támadtak, azon utón bizonyosan nem fog, mert az nem fog javítani. Azonban ha alkalmas út volna is, én a’ városi kérdést olly fontosnak tartom, hogy azt nem akarom eszközül használni, ’s alkalmaznia’ törvénynek javítására; ezen városi kérdés nem eszköz elöltem, hanem czél, a’ legszentebb czél: mert megvagyok győződve, hogy Magyarországnak egész jövendője ezen törvénynek czélszerü, vagy nem czélszerü elrendezésétől függ — ennyit gr. Zichy Ferencz előadására. A’ magyar tengermelléki kormányzó úr — ha nem csalódom — azon nézetből, indult ki, hogy igaz ugyan, mikint némellyek megfognak fosztatni jogaiktól, kik netalán képesek volnának a’ szavazati jog gyakorlására, — mert csak választási jogról szólunk, — de hogy az nem baj, miután a’ megyékben is, noha azoknak feladása sokkal fontosabb, a’ választóknak száma még sem olly nagy, mint a’ városokban létezni fog, ®s így» ha csonkulás történik a’ számban, annak rósz következése nem lesz. 3Ii a’ városok és megyék közti összehasonlítást illeti, megjegyzem 1-ör azt: hogy a’ városok czélszerü elrendezésének semmivel sem tulajdonítok kevesebb fontosságot, mint a’ megyék elrendezésének: és ha bár megvagyok győződve, hogy a’ városoknál, midőn jelenleg semmi fontossággal nem bírnak, a’ megyék nagyobb fontossággal bírnak; de ha elrendezve lesznek a’ városok, épen olly fontossággal birandanak mint a’ megyék, és igy ha a’ megyékben sok választók szükségesek, szükségesek azok a’ városokban is. És itt valamire megyek vissza, mit a’ mélt. úr említett, de — ha jól emlékezem tegnap is előhozott. Mondotta ugyan is: hogy a’ megyékben számtalan kicsapongások léteznek, — hogy ott szabadság helyett féktelenség van sokszor, — hogy egyátalában a’ megyékben olly állapotot látunk most, mellyen javítani kell, de mellyet bizonyosan senki a’ városokban átvitelni nem akar. Ez áll; de tagadom, hogy a’ megyék mostani hibás elrendezésének oka, hogy mind azon bajoknak, mellyeket tapasztalunk, a’ választók száma volna kúlfeje, ennek kútfeje abban rejlik, hogy Magyarországban mindenki, ki választó, egyszersmind tanácskozói joggal bir, és hogy egyszersmind a’ legfontosabb kérdések szavazatiján ollyanok által döntetnek el, kik azoknak eldön-CXXIII illés Fö-RR. naplója Márczius 16-án 1844.
