1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 77. ülés

6

LXXVn. ülés RFö-R. naplója. November 23-án 1843.

Kerületinapló van; de midőn ezen elvből kiindulva tovább ment és azt monda: hogy a’ kormány repressiv eszközökhöz nem kÍn3S,áSa ,nerl az°l'al nem láttuk volna törvényeseknek’s azért kénytelen volt praeventiv eszközökhöz nyúlni, mellyek már e’ szükség által törvényesekké váltak : ekkor a’ méltóségos úr csalódott, és pedig kétszer: először azért: mert praeventiv eszközök bizonyos tekintetben mindig egyszersmind repressiv eszközöket tételeznek fel, miután censura nem létezhetik a’ nélkül, iiogy a censura megszegése ellen bizonyos büntetések ne szabatnának. Ha tehát a’ kormány, midőn szabadsajtó létezése melleit bizonyos sajtó vétségére büntetést szabna, törvénysértést követne el: ugyan azt követi el akkor is, midőn repressiv rendszabályokat állítva fel, azt, ki ellenek cselekszik, megbünteti. Másodszor: csalódott a' méltóságos űr, midőn a’ praeventiv eszközöket törvényeseknek nyilatkoztatá. A’ méltéságos grófugyanisazokattörvényeseknek tartja, én pedig és sokan e’ táblánál ’s a’ lek. KK és RRnek többsége is eziránt más véleményben vagyunk és a’kérdés semmi esetre olly apodictice eldöntve nincs, hogy arra hivatkozni és abból okoskodást vonni lehetne. — Által térek a’ második kérdésre, arra t. i. ha valljon nem valóságos sérelem e az, ha a’ törvényhozásnak egy része munkálatai közzétételében akadályoztalik? Én azt tartom, hogy ezen megakadályoztatás mindig sérelem ha megvagyunk győződve arról, hogy milly munkálatnak közzététele szükséges itt — tehát az egész kérdés abban fekszik, valljon a’ lek. KK és RR. munkálatának közlése szükséges evagy nem?; mert ha szükséges: akkor a’ törvényhozótestnek olly valamiben való megakadályoztatása, minőikül az hivatásának meg nem felelhet, bizonyosan sérelemnek fog tartatni a’ méltóságos Fö-RR által is. Nem akarok azokba ereszkedni, miket a’ méltóságos úni’ kerületi-naplónak veszélyességéről mondott. Azon okok annyira sokat bizonyítanak, hogy azokat a’méltóságos úr maga is igen nagyon lámagatni nem fogja, miután minden kétségen kívül van, hogyha a’ kerületi-napló eszközlése által olly véghetetlen nagy veszedelmek támadnának, az országos ülések naplójából szinte azon veszedelmek támadhatnának, valamint ezen méltóságos táblának naplójából is. Azon kérdésre tehát: valljon a' kerületinaplónak közzététele szükségese vagy nem? meggyőződésem szerint bátran kimerem mondani: hogy a’ kerületinaplónak kinyomtatása szükséges, pedig épen országgyűlési helyzetünknek különössége miatt. Akár mi nézettel legyen e’ tábla az utasításokról, jóknak tartja e azokat — legalább olly terjedésben — vagy nem? az más kérdés; de miután azon utasítások léteznek, ’s azért mi azokat nem ignorálhatjuk, ennek a’következése először: hogy miután a" magyar küldök több politicus jogokkal élnek mint a’világon létező bár milly küldök, szükségképen ezen küldőket fel kell világosítani Magyarországban még inkább, minta’világnak akár mellyik országában; másodszor: ebből következik az, hogy miután minden országgyűlési tanácskozásnak fő feltétele a’ kölcsönös capacifatio, ez pedig 3Iagyarországban az utasítások miatt nem lehetséges, ha csak azok vesznek részt a’ tanácskozásokban, kik a’ teremben jelen vannak, és ha a" capacitatio — hogy úgy mondjam — kinem terjedhet az országnak egyéb lakosaira, szükséges módokról gondoskodni, mellyek által a’ capacitatio az országgyűlési teremből kiterjedhessen az országnak egyéb részeire; harmadszor következik az: hogy miután 3Iagyarországban a' küldök több jogokkal élnek, mint más országokban, miután a’ revocatio joga a’ magyar küldök által a' lehető legnagyobb szabadsággal, és olly annyira gyakoroltatik,hogy talán példákat mondhatnék,hol a’követek nem bizonyos tényért, hanem csak azért hivattak vissza,meri illetőleg a’ közbizodalmát elvesztették: kötelességünk a’ követeknek módot nyújtani, hogy magukat küldőik előtt legitimálhassák. Már kérdem a' méltóságos Fö-RRet, miután nem ignorálhatjuk, hogy az alsó táblai tanácskozásnak leglényegesb része kerületi ülésekben foly: valljon nem tagadhatjuk e a’követektől azon lehetőséget, hogy küldőik előtt magokat eljárásaikról legitimálhassák? Gróf Cziráky János azt mondá: hogy erre most szükség nincs, miután 3Iagyarországban a’ hírlapok által részletesebb közlések terjesztetnek szét a’ tanácskozásokról, mint ezelőtt történt Én méltóságos Fö-RR! ezt a’ legnagyobb elöhaladásnak tartom, és ha bár a" jelen pillanatban igen sok kérdésben nem lehetek is a’ kormánnyal egy véleményben, a’ sajtónak engedett nagyobb szabadság által azon reményt érzem támadni keblemben, hogy el fog jöni azon idő, hola’kormány és én, és mind azok, kik velem egy párton állanak, kezetfogva fogunk munkálódni annak létrehozásán, minek kivitelére 3Iagyarországban a' többség maga nem elégséges és a’ mire mind a’ kormánynak, mind minden becsületes magyar embernek kézfogása szükséges (tetszés). Ha valaki a’ világon, én bizonyosan méltánylom a’ kormány által a’ sajtónak engedett nagyobb szabadságot, de mélt. Fö-RR! megvagyok egyszersmind arról is győződve, hogy ezen szabadság — mint ez legalább most gyakoroltalik — nem elég még arra, hogy az alsó tábla követeinek utat és módot nyújtson az ö legitimatiójnkra, és nem elégséges arra, hogy a’közvélemény elegendően felvilágosittassék. 3Iegmondom az okát. A’közsajtó utján elég terjedelmesen közöltetnek az országgyűlési tanácskozások, ez igaz, csak valami marad ki: a’ szónokoknak neveik és ez méltóságos Fö-RR!igen fontos dolog, mert a’ szólók nevei kihagyatván, a' küldök — miután csak bizonyos követ, vagy illyen és illyen követ emliltetik az újságban — nem tudják tulajdon követjük miként nyilatkozott, *s igy az újság legilimalio eszközére nem szolgálhat. 3Iásodszor pedig a’ közvélemény ollyan dolog, — én bizonyosan a’ közvéleményt igen tisztelem, — de mondom olly dolog, melly nem tisztán argumentumok után indul, ’s mellyre bizonyos dolgok csak akkor vannak nagyobb hatással, ha azok bizonyos emberek által mondatnak: ’s igy megvagyok győződve, hogy az újságok úgy a’ mint most léteznek, á’ közvéleménynek nem adhatnak biztos irányt ha azokból a’ nevek kihagyatvák, mellyek által némelly theoriák sokkal nagyobb hatással lennének, mintha azok nevek nélkül adatnak elő. — Rarsmegyének helyettes főispánja annak megmutatására, hogy a kerületi-naplónak kinyomtatása nem szükséges, azon okból indult ki, hogy a’ kerületi üléseknek több diplomaticus erőt tulajdonítani nem akar, mint a’ mellyel már azok most is bírnak. Én megvallom, nem lehetek a’ méltóságos úrral egy véleményben, és azt hiszem, ha magyar-országgyűlésén kerületi ülések nem léteznének, épen a’ mólt. tábla conservativ részének volna feladása az illy nemű institutiót projectálni. Tekintsünk körül a’ világ minden alkotmányos országában, mindenütt van gondoskodva óvószerekröl rögtönzések ellen. — 3Iiután a’ legnemesebb érzelmek lévaiakra vezethetik a törvényhozást:igen czélszerű hasznos és üdvös, ha a’törvényhozás akkor, midőn először tanácskozik, mindjárt de-