1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 77. ülés
LXXYII. ülés Fő-RR. napló. November 23-án 1843. 3 Tökéleiben instilulionak tarlóm én a’ kerületeket: mert lehetetlen azokban, hol az egész tábla tagjai megjelennek Kcrüieiin»Pió ’s fölöltek számtalan ’s nem az értelmiség által vezérlett publicum — kevés gyengédséggel bíráskodik, bebonyolódőlt tárgyakat kifejteni. Arra, hogy valami kellőleg inicziáltassék: csend, érett komoly megfontolás kívántatik; sokaság, czifra beszédek ’s mind az, mi a’ kerületekben divatoz, a’ czéll csak nehezítik; annálfogva én a’ kerületeknek diplomaticai állást tulajdonítani nem akarván: naplójának kinyomtatását nem óhajtóm. — Végtére, én a’ kerületeknek olly diplomaticai állást, mellv az országos üléseket veszélyeztetné, még annálfogva sem akarok tulajdonítani: mert nincsen constitutionalis ország, mellyben a’kormány az országgyűléseken minden representans nélkül volna; de inicziativával felruházott kormány szükséges hogy representánssal hirjon az eldöntő tanácskozásokban, ’s ennek hiánya miatt erednek azon számtalan nehézségek, félreértések, mellyeket resolutiók által — mint saját tapasztalásunkból tudjuk — vagy igen nehezen, néha pedig épen nem lehet orvosolni. Az előadottaknál fogva tehát én a’ tek. RR. izenefében kijelentett kívánsághoz nem járulhatok. — Gr. Teleky László: — Csodálkozom azon mélt.Fö-RR.! hogy Barsmegye főispáni helyettese majdnem ugyan azon elvekből indulva ki, mellyekböl mi magunk ki indulunk, még is nehány csekélyebb indokok hozzá tételével végre oda szavazott: hogy az, mit mi sérelemnek tartunk, nem sérelem, és hogy a’ tek. KK. és RRnek ebbeli kivánafát nem pártfogolhatja. Véleményem szerint mindazon ellenvetések, mellyeket ö mlga tett, tulajdonkép a’ dolog érdemét nem illetik; mert az, hogy deliberativum, vagy consultativum e egy testület?, csupán név ’s igy szó fölölti kérdés, és ennélfogva annak elhatározására nézve, hogy kell e testületnek naplójának lenni vagy sem? hogy mi befolyással lehetne nem értem! — 0 mlga azt mondá: hogy a’ kerületi ülésekben a’ tanácskozás nem olly rendes ’s szabályozott, mint az országos ülésekben, és ebből — mint látszik — azt a’ következtetést huzza ki, miszerint kívánatos volna, hogy ezek jobban organizáltafnának, és nem olly alakban létezzenek, mint jelenleg. Az ö mlga által e’ részben előhozott indokok igen a’ magok helyén volnának akkor, ha csak ugyan az volna a’jelen kérdés: valljon kellenek e egyáltaljában a’ kerületi ülések, vagy az: valljon szükséges e azokat szabályozni? — De azon kérdés elhatározására, melly szőnyegen van, hogy t. i. a’ kerületi napló kinyomatásának meg akadályozása sérelem e? mind ezen okoskodások teljességgel semmi súllyal nem bírnak. Ö mlga azt mondja: hogy a’ napló behozatala a’ kerületi üléseket diplomaticai állásra emelné, mire nézve azt állítja, hogy ő Felségének sem volna joga törvényen kívül határozni. Erre csak azt jegyzem meg: hogy e‘ részben már a’ szokás határozott, és a’ kerületi ülések az országra nézve valóban diplomaticai állásban ’s hatással vágynak, és ezen a’ naplónak be vagy be nem hozatala többé bizonyosan semmit sem változtathat ’s a‘ Rendek által e’ tekintetben gyakorlott jogokat sem erősíteni, sem gyengíteni nem fogja. Azt mondá még a’ mélt. úr: hogy csak olly testületnek kiván adni hiteles naplót, mellynél a’ kormánynak képviselője van,’s azt állitá, miként az lenne egyik különbség az országos és kerületi ülések között, hogy a’ kerületi ülésekben nincsen képviselője a’ kormánynak, az országos ülésekben pedig van. Úgy vélem, hogy nálunk, mint most organizálva vagyunk, sem a’kerületi, sem az országos ülésekben a’ kormánynak képviselője nincsen: mert a‘personalis csak rendes elnöke a’táblának, de nem a’kormány képviselője. Gondolom világos mindenki előtt, kinek helyes alkotmányos fogalmai vannak, hogy a’ kormánynak képviselője csak az lehel, ki mint a’ ministerium tagja a’ kormánynak minden elveire ’s egész rendszerére nézve avatott ’s részes lévén, annak minden lépteiről ’s tetteiről felelős tud lenni; de egy elnök, kinek minden teendői csak abban állanak, hogy kérdéseket tűzhet ki, ’s a' többséget kimondja: a’ kormánynak miként lehetne képviselője? nem látom által: sőt inkább egyenesb ellentétet alkotmányos tekintetben nem tudok képzelni, mint ezen két fogalom közölt: elnök, és kormány képviselője! mert az elnöknek épen azért, mivel elnök, nem szabad a’ kormány képviselőjének lenni!! 0 mlga egyébiránt maga adta elé azon legfőbb indokát, melly bennünket épen arra vezérel, hogy a kerületi napló behozatalát ’s kinyomatását kívánjuk; azt mondta ugyan is: hogy a’ kerületi naplónak közrebocsátása épen azon hiányok orvoslására szolgálna, mellyek a’ kerületi ülésekben még léteznek, mert úgy mondá — a’ szót, melly elhangzik, könnyen kimondja az ember, de ha tudja mindenki, hogy mit egyszer kimondott, az közhírré tétetik és bírálni fogja az ország: bizonyosan óvatosabb lesz előadásaira nézve, mint volna különben. így épen ezen indoknál fogva, mellynek mi részünkről legtöbb súlyt tulajdonítunk, arra kelleti volna ő mllságának szavazni: hogy a'kerületi naplónak kinyomatása sürgettessék a’ végeit, hogy igy a’ kerületi ülések minél rendezettebb állásba jöhessenek, ’s valóban megfoghatatlan, hogy ellenkezőleg szavazott!! — Már most áttérek a’ mások által telt ellenvetésekre. Azt hallottam ezelőtt kevéssel nem ugyan ezen, hanem más tárgyban, és ha nem csalatkozom, a vegyesházasságok tárgyában: hogy a’ publicumol informálni szükséges, és ezt épen gróf Széchen Antal és gróf Apponyi György hozták elő; és most a’ tek. KK. és RR. mit akarnak egyebet, mint a’ publicumot munkálataikról, tanácskozásaikról informálni! Méltán csudálkozhatom tehát azon, hogy ezt gróf Széchen Antal is ellenzi; vagy talán az, hogy a’ publicumot informálni kell, azon elvek közé tartozik, mellyekről Verböczy szerint ellehet mondani valiquando valent, aliquando non valent?“ vagy talán ezen elv csupán csak a’ vegyesházasságok tárgyára volt alkalmazható, de semmi egyéb tárgyra nem?! — vagy ezen elv talán csak a’végeit volt fölállítva, hogy egy felekezet, egy része az országgyűlésnek, a’ maga véleménye melleit informálhassa a’ közönséget, a’ másik rész pedig azt ne tehesse? igy ez vélekedésem szerint igen egy oldalú elv volna és a’ méltányossággal meg nem egyeztethető. Azt tartom, ki azt egyszer kimondta, hogy az újságokban tapasztalt hiányokon és egy oldaluságon orvosolni kell: annak minden alkalmat két kézzel kellene meg ragadni arra nézve, hogy ezen elvnek megfelelöleg a’ publica opiniónak helyes irány adassék. Én, mit a’ tek. KK. és RR. határoztak, minden tekintetben helyesnek és méltányosnak látom, s akár azt tekintsem, hogy követi helyezetük szempontjából indulva ki, a’ lek. KK. és RR. legitimálni kívánják magokat hiteles hizonyitványokkal azok elölt, kik őket az országgyűlésre küldötték,akár pedig azt, hogy a’közönséget az országgyűlés minden lépteiről körülményesen ludósilni és igy a’ publicumnok alkalmat nyújtani akartak, hogy vélemé-1 *
