1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 77. ülés

4

LXXVII. ülés Fö-RR. naplója. November 23-án 1843.

Kerülptinapló

kinyomalása

iránt.

nyél mindenre nézve kimondhassa, miként igy a‘ nagy közönség is hasson az országgyűlési tanácskozásokra, mindenként igazságosnak és czélszeriinek kell tartanom a’t. KK.és RR. kívánságát. — Ilát valljon nem helyes azon nézet, hogy a’ diéta munkálkodásai a’ hazára nézve üdvös eredményt csak ugy szülhetnek, ha annak minden lépteit közbizodalom késéri? — ez pedig csak teljes nyilvánosság által elérhető. — ’S valljon nincse igazságuk a’ tek. KK. és RR- nek , ha meg vágynak győződve a' felöl, hogy azon törvény,melly nem a’ közvéleményen alapul, sőt a’ közvéleménnyel talán ellentétben áll, a’ nemzet életébe áthatni, és igy hasznos gyümölcsöket teremni nem fog? ’S hogy e’ szerint tehát szükséges, hogy a’ közvélemény hasson a’ tanácskozási testületre — ’s ez is viszont a’ közvéleményre? — Van e erre pedig jobb mód, mint a’ napló?!! A’ tek. KK. és RR. egyébiránt hatáskörükön túl semmiként sem mentek, mert hatáskörükhöz tartozik elhatározni azt: hogy milly adatokat kelljen közrebocsátani? — és valamint köziratot határozhatnak, ugy minden tanácskozásaikra megkívántató oklevélnek, vagy adatnak kinvomalását is megrendelhetik. így tehát a’kerületi-napló kinyomalását is elhatározhatták, ha azt a’ tanácskozások elösegélésére szükségesnek látták. Mi is elismertük ezt a’ mi táblánkra nézve hasonló elvet mondva ki akkor, midőn elhatároztuk, hogy nekünk naplónk legyen, és az kinyomattassék; ’s midőn ezen határozat teljesedésbe ment, akkor elismerte mindenki, hogy illy nemű rendelkezésre törvény nem szükséges, mert ez az illyen testületnek belső halásköréhüz tartozik. Mit akarnak a’ tek. KK. és RR? — naplót! ollyaf, mellyet mi magunkra nézve már behoztunk; hisz a’ RR. országgyűlési 4*iplójál nem lehet tökéletes naplónak tekinteni, mivel a" tanácskozásoknak csak egy igen csekély részéi foglalja magában. — Jgy midőn egyebei nem akarnak a’tek. KK és RR., mint a’ mit mi is akartunk magunkra nézve: valóban igen igen különös ellenkezésbe jönénk önmagunkkal, ha most a' tek. KK és RRket nem akarnék pártolni! — Ú mllsága gr. Széchen Antal fél attól, hogy ha elterjednének az országban azok, mik a’ kerületi ülésekben mondatnak, annak a’ hazára nézve káros következései lehetnének. Márénméllóságos Fö-RR ugy gondolom, hogy oily testületről, mellytöl várja a’ haza az alkotmány védését ’s fentartását. ’s mellynek helyes iránya minden korszerű előhaladásnak, minden lehelő nemzeti kifejlődésnek, a’ jelen helyezet alkotmányosságának ’s egy boldodogabb jövendő egész reményének legfőbb ’s majdnem egyedüli föltétele, melly nélkül mindaz országjogai védése, minden előre lépés lehetetlenséggé válnék: nem lehet egyszersmind azt lenni föl, hogy annak tanácskozásaiban olly méreg lappanghat.mellynek az országbai elterjedését minden úton akadályozni kelljen: és sajnálom azt, ki illy véleményben lehet, mind. mert annak az alkotmány föntartására és a' haza jövendőbeli kifejlődésének lehetőségére nézve bizonyára ugyan kevés reménye lehet! — 0 méltósága előadta, hogy más az organizátiója az országos ’s más a’ kerületi üléseknek

— és ugy értettem előadását, mintha ö méltósága azon véleményen volna, hogy kerületi ülésben többet szabad mondani mint országos ülésben. Azt tartom, hogy a’kerületi ülések szólásszabadsága, és az országos ülések szólásszabadsága közt nincs különbség, mert hisz az országos ülésekben sem censurázzák meg a" beszédeket, — olt sem lehet tehát bár melly beszédnek is elmondását megakadályozni, — ott is mindenki elmondhatja mind azt, mi! az országra nézve üdvösnek tart. ’s e’ részben egyedül csak utasítása korlátozza öt szintúgy, mint a' kerületi ülésekben.

— Nem gondolhatom egyébiránt, hogy törvényre volna szükség, melly a'követeket helytelen ’s ártalmas mondásoktól eltiltsa: azért az országos ülésekre nézve sem létezik illyen törvény; mert kérdem az olly sokszor idézeti 1723- dik 7-ik czikk miről szól? nem szól ollyas elvekről, mellyeknek elharapódzásától félni lehelne, hanem szól csupán manuum injectiokról és contumeliákról, miktől bizonyosan sem országos sem kerületi-ülésekben félni nem lehet. Emlékezem még arról, midőn a’ szabadujság dolga forgott kérdésben — akkor ö méltósága gr. Apponyi György azt mondá: hogy nem akarja titokban tartani a' tanácskozásokat, közhírül tétetni kívánja de csak ugy, hogy mindig valóságukban közöltessenek, hogy a’ közlések hívek legyenek, ’s a’ mi mondatott sem több sem kevesebb. Fölolvasom ö méltósága szavait azért, mert mindenesetre a’ jelen kérdésre albalmazhatóbbakat nem tudnék találni: „mit akarnak ugyan is a’ mélt. Fö-RR? — talán azt: hogy mi itt mondatik, eltitkoltassék? — ez soha mondva nem volt, hanem csak azt kívánják, hogy az itt mondottak híven — ugy mint kimondattak — kerüljenek a közönség eleibe, és hogy ne ferdítlessenek el az újságírók által, ’s igy tévtanokra ne adjanak alkalmat azok, mik a’ legjobb ’s legtisztább szándokkal hazánk javára irányoztattak; — ez a’ mi ellenkezésünknek oka, nem pedig az, hogy féltünk a‘ nyilvánosságtól, — a’ nyilvánosságot a’ napló főn fogja tartani“! — Megmondom, miért tartom ezt ezen esetre alkalmazhatónak. lla arról volna szó, hogy közönség előtt vagy zárt ajtóknál folyjanak e a' tek. RR. tanácskozásai?: akkor a’ nyilvánosságtóli félelmet igenis megtudnám fogni; de most, midőn csak a közt van a kérdés: hogy a‘ nyilvánosan folyt tanácskozások naplója kinyomassék e, vagy sem? miért ezen óvakodás? — Ha a’ hírlapokra nézve lehetett attól félni, hogy azok. ha szinte büntetés terhe alatt is, köleleztetnének tanácskozások fölött hű tudósításokat adni. az egyes nyilatkozatokat még is talán elferdítenék: annálinkább lehet illyen elferdítésektől tartani akkor, midőn a’ tanácskozásoknak tanúja annyi száz ember, ki semmi büntetés által megkötve nincs ’s az országgyűlési dolgokrul azt beszélheti, mit tetszik. — ’S nem de igen hihető, hogy annyi száz ember közöl mindenik ön fogalma, ’s azon benyomás szerint, mellyet tettek reá az egészen félreértett egyes beszédek, adván elé a’ dolgokat — ennek az a’ következménye lehet: hogy az országgyűlési tanácskozásokrul az országban sokszor egészen hamis ’s álhirek terjednek el ugy, hogy illyeneket hallva azokra, mellyek valósággal mondottak, rá sem lehet ismerni. — Mi ez ellen az óvszer méltgos Fö-RR!? kerületi-ülésekre nézve is valamint minden más országgyűlési tanácskozásokra nézve egyedül a’napló!, melly a’ vitatásokat híven közli — és igy a szónokoknak amaz elferdített hamis előadásuk ellen igazolásokul szolgál. így tehát, mert én is épen illy nyilvánosságot kívánok, miilyent maga gr. Apponyi György helyesnek látott, és azt akarom, híven közöltessenek az országgyűlési dolgok, és ne ferdittessenek el, a’ RR. üzenetét a’ kerületi-napló kinyomalására nézve pártolom. Az mondatott még: hogy mivel a’ mélt. Fö-RR. már egyszer a’ mull országgyűlésen a" KK. és RR. izenetét e tárgyban elvetteték, annak mint egy szükséges következménye az: hogy azt most is elvessék, mert hisz uj okokat nem ad-