1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 77. ülés
ORSZÁGOS ÜLÉS EGYEDÜL A’ MELTOSÁGOS FO-RENDEKNEL November 23-án 1843. reggeli 10 órakor oo Tárgy: Izenete a’ lek. KK. és RRnck a' kerülőii napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt, — felirási javaslat ugyan e’ tárgyban. ]%ddor o cs. k. fensége: — A’ tárgyalás során van a' tek. KK. és RRnek izenete a’ kerületi napló kinyomta-Kerületinapló fásának akadályoztatása iránt, — azt az itélömesler űr fel fogja olvasni. Ennek következtében Zarka János országbírói itélömesler olvassa izenetét a’ tek. KK. és RRnek a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt, az e' tárgybani felirási javaslattal együtt. Nádor ő es. hir. fensége: — Tessék a’ mlgos Fö-RRnek értelmüket e' részben nyilvánítani. Gr. Széchen Antal: — A’jelen tárgy nem először fordul meg a' mlgos Fö-RR. elölt. Már a’ mult országgyűlésen a’ tek. KK. és RR. a’ kér. napló kinyomtatásának akadályoztatását sérelemkint terjesztették a’ mlgos Fö- RR. elibe, és a’ kérdést jelenleg is a’ sérelmi téren vitatják, kijelentvén igy az utat, mellyen a’ mlgos Fö-RRnek is indulniok kell. A’ sérelem valósága csak kétalapon nyugbatik, először a’ sajtó irányában fenálló rendelelek általános törvénytelenségén; 2-or a’ törvényhozó test egyik része tanácskozásai nyilvánításának a’ sajtóbeli rendeletek érlelmébeni akadályoztatásán. Mi az elsőt illeti: feleslegesnek tarlóm azok után, mik e’ tárgyban a' mult és jelen országgyűlés folyama alatt már felhozatlak, a’sajló szabadság kérdését ismét egész kiterjedésében vitatni; csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az a’ mellett közönségesen felhozni szokott 1553: 25, és 1599: 45 t. czikkelyek csak részletes rendelkezéseket foglalnak magokban. Az 1791: 15 t. ez. pedig, midőn a’ sajtó szabadságát a’ rendszeres munkálatok körébe utalja, a’ még csak felállítandó intézeteknek szükségét elismerte. Hivat— kozhatnám az 1791: 67 t. ezre is, melly az elöleges vizsgálatot nyilván megengedi; de azt tarlom, mind ezen különböző törvények csak újabb bizonyságai annak, hogy e’ tekintetben a’ törvényhozás még kimeritöleg nem intézkedett, és az ez iránti rendeleteknek felállítása egyaránt jogaihoz és feladásaihoz tartozik. Nem lesz senki, ki állítaná, hogy a1 sajtót minden megszorító szabályok nélkül hagyni lehetne, és midőn igy a’ kormány illy rendszert választolt , melly a’ közigazgatás utján létrehozható a’ nélkül, hogy a' végrehajtó hatalom határait tulhágná, alkotmányos állásának sokkal inkább megfelelt, mintha olly rendszert választott volna, melly büntetéseknek, és bűntetteknek felállítása nélkül nem képzelhető, ’s igy a’ bírói hatalom elintézésébe vágván, hazai törvényeinkbe, ’s jelesen az 1791: 12 t. czíkkbe egyenesen ütközik. Nem tekinthetem tehát sérelmesnek a’ kormány ebbeli eljárását annál kevésbbé, mert a’ sajtó kérdésének végképeni eldöntése még mindig a’ törvényhozás hatalmában áll, melly intézkedéseiben a’ fenálló rendszer által csak annyiban lehet megkötve, mennyiben azt a’ haza szellemi állásának és kifejlődésének kellő felfogása igénylendi. Ali már a’ másodikat illeti: azt tartom minden országokban a’ törvényhozó testületek tanácskozásai azért vannak felmentve a’ sajtóbeli rendeleleknek — legyenek azok büntetők, vagy megelőző vizsgalatiak — alkalmazásától, mert magában ezen tanácskozások elrendezésében a’ lehető visszaélések elleni biztosítékok feltalálhatok. Azt mondják ugyan a’ tek. KK. és RR : hogy azoktól, kiket az ország bizodalma választolt, csak feltenni is méltatlan, hogy állásokkal viszszaélni akarnának; de bár örömest megengedem, hogy hazánknak eddigi tapasztalása ezem félelmet nem igazolja, azt tartom alkotmányos országokban egyes személyek, vagy testületek iránti bizodalomból nem lehet kiindulni, és ha még maga a’ fejedelem iránti bizodalom is az alkotmányos jogok íjpletli féltékenység által korlátoltatik, nem lehet sértőnek tekinteni, ha az országgyűlési testület egyik részének tanácskozásaira nézve is a’ szükséges biztosítékok hiánya megemliltetik. Hol vagyon azon biztosíték, hogy a’ kerületi ülések mostani elrendezése mellett egyes tagok elragadtatva a' vitatkozások hevétől, vagy visszaélve állásukkal, nem fogják e kijelentéseikben a’ fejedelem vagy uralkodó ház iránti tiszteletet csökkenteni ? — nem fogják habár csak könnyen félre magyarázható előadások által alkotmányunk alap elveit megtámadni ■ Fö-Rendi Napló III. köt. 1
