1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 77. ülés

10

LXXYII. ülés Fő-RR. naplója. November 23-án 1843.

Kcraieiinapidis eltitkolni akarni, könnyen azon gyanút szülheti, hogy vagy a' nemzetnek képviselői a’ haza ellen alatlómban vekinwtatU** »élyt koholnak, vagy hogy a’ kormány tanácsosnak nem találja a' polgárokat jogaik felöl felvilágosílni. Az elsőt illetőleg: örökös hálával kell elismernünk a’ lek. KK. és RR. azon buzgó lelkesedését, mellyel honunk jólétén, boldogságán, gyarapításán folyton törekednek; — a másodikra nézve pedig távol legyen atyáskodó kormányunkról illy szerencsétlen veszélyteljes mellék czélt föltenni. I)c nehogy ezt sejdilhesse is valaki, fogjunk kezel a’ lek. KK. ésRRkel, és terjeszszük a' felirási javaslatot — mellyel ezennel pártolok — minélelöbb ö Felsége ebbe. —

Gr. Zichy Olló: — Bars megye igen tisztelt főispánja monda: miszerint a‘ közvélemény az okokhoz, és nem a’ személyekhez vagyon kötve, ebben teljes igaza vagyon; de meg fogja engedni azt is, hogy ha az okok, mellyek előadóinak, nem veszedelmesek, a’ személyek sem azok, kik azon okokat felhozák. — Gróf Széchen Antal a’ nehézségek tengerébe elmerült, midőn annyi okokat hozott elő a’ kerületi napló kinyomtatása megbuktatására, ’s mcllyekböl semmitsem felejtett el, — söl még a’ felségsértési korlátoló módokról is értekezett; de a’ gróf úr csak egyet felejtett el, t. i. hogy ezen napló állal a1 gróf urra és társaira a‘ nemzet képviselői analhemát fognak mondani hatalmas vétójukért, mellyel ez ügy sikeresitését akadályozzák. 0 a’kerületi üléseket törvényteleneknek mondja, ennélfogva tehát törvénytelennek kell lenni a' naplónak is. Ha a1 gróf úr és társai, kik vele egy véleményben vannak, egy lépéssel hátrább mennek, véleményünknek eredménye az lesz: hogy a’ constitutio nem kell, törüljük el, — a’ nemzetiség haszontalan phantom, törüljük el; — és igy, miután mindent eltörültünk, nem mararad a'nemzetnek egjvyh hátra, mint kétségbeesés, és megseinmisedés!! — és ezek után sem proponál a’ mélt. gróf semmit, mi a‘ kerületi napló hiányát pótolhatná. — Szomorú és lelkiismeretesen borzasztó dolog, midőn látjuk: hogy hét hónapja már, mióta itt együtt ülünk, és még egy törvényjavaslatot sem vittünk keresztül. — Vizsgáljuk meg, mennyi töménytelen haszonnélküli költségeket tettek e'nemzetnek, — mit a' haza bizonnyal meg nem köszön a’Fő-RR. vétójának! — és mindez egyedül a’ kormánypárt tulnyomóságának köszönhető! — Nem szólok sokat, csak fájdalmas íhletödéssel mondom el: hogy a" nemesis boszuló karja későn sújt ugyan, de ki nem marad olly országokban, hol a’ közvélemény szabad és megtörhetetlen! pártolom a' tek. KK. és RR. kívánságát.

Nádor ö cs. hír. fensége: — Figyelmeztetnem kell az előttem szólót, hogy a' parliamentaris discussio határai közt tartsa magát, és ollyakat. mcllyekel a" dolog természetével combinálni nem lehet, itt fel ne hozzon: mert az, ki itt szól, bizonyosan meggyőződése szerint szól, és igy tehát itt azt mondani, hogy valaki és társai ezt vagy amazt mondják: mert ha más értelemben nem vette volna a’ gróf azon szavakat, t. i. hogy mindenki meggyőződése szerint szól, úgy az előttem szólott ezen kifejezést a‘ másik részre is alkalmazhatta volna.

Gr. Majldth János: — A’ kerületeknek lépcsönkinti kifejlődése ez volt. 1765-ikben M. Therezia alatt tartatott utolsó országgyűlésen a' kerületek tisztán barátságos tanácskozások voltak, és nem tartattak bizonyos köz termekben, hanem azon követnél, kinek történetesen tágasabb szobái voltak. 1790ben először úgy mint kerületek léptek fel, de akkor a' tiszai és dunai kerületek nem ültek együtt, és akkor annyiban tartattak privát tanácskozásoknak, hogy az 1790—iki országgyűlés alatt az akkori személynök ,Xagy‘ ugyan azon egy napon a' tiszai kerületi barátságos tanácskozáson megjelent, és megjelent a' dunai barátságos tanácskozásban is. 1802ben választattak kerületi elnökök. 1805ben. midőn az országgyűlés kezdődött, még külön állott a’ dunai és tisztái kerület, és követséget küldöttek a’ kerületek egyik a' másikhoz, hogy értesíthessék magokat, de nem tudván egy kérdésben megállapítani nézeteiket, indilványoztalott, hogy mind a’két kerület üljön össze és 1805ben történt az,’s azóta a’ dunai és tiszai kerületek együtt tanácskoznak. 1807-ben keletkezett az első irát a' kerületi tanácskozásokból, és tárgyaltatott, azóta mindig írnak a’kerületek. 1811-ben azon változás történt, hogy a’kér. elnökség hétről hétre változott, mi most is divatozik. 1825-ben először választattak kér. jegyzők. 1839-ben indilványoztalott a kerületi naplónak kinyomtatása, és igy állunk most is. Ebből az sül ki, hogy a kerületek országgyűlésről országgyűlésre arra törekedtek, hogy magoknak nagyobb hatást tulajdonítsanak, és hogy az országgyűlésen az országos üléseket paralizálják. Ila tehát a' mlgos Fő-RR. reá állanak, hogy a’ kér. tanácskozásoknak naplója nyomaltassék ki, akkor az orsszággyülési tanácskozások semmivé fognak tétetni, és csak censuralis ülésekké lógnak válni; én pedig azért, mert az országos üléseket fentarlatni kívánom mint tanácskozó üléseket, a' KK. és RR. indítványa ellen szavazok. Legyen szabad átmenni nehány indokokra, mellyekct előhozatni hallottam a' tek. KK. és RR. indítványa mellett. Ugyan is gr. Teleky László azt mondá: hogy ha mi a’ múlt országgyűlésen tudtuk ezen táblának naplóját létrehozni a’nélkül, hogy akárkit kérdeztünk volna, és ha azt szükségesnek tartottuk létrehozni, nem latja át, hogy miért ne jöhetne létre a kér. napló is, és miért nem látjuk át annak létrehozásának szükségét. Engedjen mega mélt. gróf, hogy azon észrevételt tegyem, hogy ezen teremnek naplója semmit sem változtat az országgyűlési álláson, és csak arra szolgál eszközül, hogy az ország olvashassa, hogy e’ teremben mi történik; de azon szempillanatban, midőn a’ kér. napló nyomtatásához járulunk, az országgyűlésnek állása lényegesen változik, és igy azért van különbség a’ főrendi, és a‘ kér. napló kinyomatása közt. Továbbá azt mondá gróf Teleky László: hogy a’ kér. napló kinyomatása tisztán a’ KK. és RRet illeti. Ezen nézetben nem osztozhatom, mert ha arról volna szó, hogy a’ KK. és RR. az országos ülési naplókat kiakarják adni, akkor tökéletes igazsága volna a' mélt. grófnak, hogy abba senkinek bele szólani nem szabad; de ha a’ KK. és RR. olly lépést akarnak tenni, melly által az országgyűlés helyzetén lényeges változtatás történik, ha a’ KK. és RR. olly lépési akarnak tenni, melly által azon teremben, mellyel mi diplomatice viszonyban állunk, lényeges változtatás történik, akkor nem csak joguk van a‘ mélt. Fö-RRnek hozzá szólani, hanem még az ő Felsége helyben hagyása nélkül nem is történhetik. Báró Eötvös Józsel úr azt mondá: hogy a kér. napló szükséges a’ követeknek legitimatiojára. Engedjen meg a' in. úr, hogy épen ez okból kiindulva a’ kér. napló ellen szóljak, — mert nem kívánom, hogy rés nyitlassék arra, hogy a követ magát máskép legitimálja, mint országgyűlési tanácskozások által, olt pedig azt teheti, mert olt napló van. Mi azon indokokat illeti,