1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 77. ülés
LXXVII. ülés Fő-RR. naplója. November 23-án 1843. 9 kell azon kormánynak veszni, melly a‘ törvényhozó-lest’ bizodalmán kiviil még repraesentansokra szőrül, ’s ezen Kerületinaplő állítását több és szép okoskodásokkal támogatta. Illy theoreticus okoskodások ellenében tényeket ’s hoszszas ta- kin*°TMtása pasztalást felhozni legerősebb czáfolat; bátor vagyok annálfogva a’ mlgos bárót Europa minden constitutionalis országai’ gyűléseire utasítani, ’s meg fog győződni: hogy kormányok nem csak el nem vesznek de virágzanak is mind a’ melleit, hogy a’ diétákon repraesentáltatnak. Milly nehézségekkel járnak ottan az értekezések, hol a’ kormány orgánumai által a’ tanácskozásokra egyenesen he nem foly: magunknál tapasztaljuk, ’s tudjuk, milly silány surrogatuma ennek a’ resolutiók általi értekezés. — Azt mondó továbbá báró Eötvös, hogy a’ kerületi naplók kinyomtatása a’küldők előtti legitimatiora szükséges. Az országos ülés az, mellyben tett kijelentéséről felelős a’ követ; ennek van nyomtatott naplója, és igy bővebb legilimationak helye nincsen. — Azon állítása báró Eötvösnek, miszerint a' kerületi naplók kinyomtatása azon okból is kívánatos, mert az újságokban a’ szólók nevei nem lévén kitéve, a’ közvéleményre a’ kerületi előadások nem halhatnak, miután tagadhatatlan, hogy a’ nevekhez van gyakran a' közvélemény alapja kötve. Ez felfogásom szerint épen a' kerületi naplók kinyomtatása ellen és nem mellette szól, mert a’ közvéleménynek — mellynek én is nagy tisztelője vagyok — okokhoz és nem személyekhez kell kötve lenni; a’ közvéleménynek irányát az határozza meg, mi mondatott, ’s nem — ki mondotta azt? — Hibás az ollyan közvélemény, melly az okokat a’ személyek becsétől méri, ’s azért illy hibás közvéleményre alkalmat adni nem szabad. — Gróf Teleky László azt mondó: a' kerületi üléseknek meg lévén diplomaticai jelentősége, azt többet változtatni nem lehel; — mire csak azt felelem: hogy diplomaticai jelentősége de facto ugyan meg van, de ha a’ mélt. Fö-RR. és ö Felsége a' naplók kinyomtatásába beleegyeznek: akkor diplomaticai jelentőséget de jure fog nyerni, mit azoknak, kik a’ kerületi üléseket hiányos instituliónak tartják, eszközölni bizonyosan nem lehet. — Végtére a’ napló kinyomtatása ellen felhozott azon okra, hogy ezen kívánságot már a’ mélt. Fö-RR. visszautasították, gróf Teleky László czáfolat gyanánt azt mondó, miképen az ez előtti bele nem egyezés okai a' későbbi vagy mostani bele egyezés ellen nem szolgálhatnak, miután a* kölcsönös capacitatio lehet csak alapja a’ két tábla közti egyezkedéseknek: én e’ részben tökéletesen egy véleményben vagyok a’ gróffal; de ha az áll, a‘ mint véleményem szerint állani kell, hogy az egyszer kimondott nem — a’ mélt. Fö-RRket nem kötelezi: akkor épen olly erősen áll az is, hogy az egyszer kimondott igen — sem bírhat kötelező erővel; már pedig a' mélt. gróf tegnap, midőn a’ fejérmegyei nemesek' folyamodását pártoló, fő inditóokul használta egy hasonló eselbeni bele egyezéséta’ mélt. Fö-RRnek: és igy a’mélt. gróf szájában a’ nem elleni, és az igen melletti argumentum legalább is elidálja magát, és igy annak erősséget tulajdonítani nem is lehet. — 0 cs. kir. Föherczegsége sokkal bölcsebben ’s tökéletesebben méltóztatott a’ kerületi ülések hiányosságát előadni, hogy sem én azokhoz valamit hozzáadni képes lennék; ö Fensége előadása által tehát véleményemben még inkább megerősödvén, minden czáfolatok ellenére is először kimondott véleményemhez még inkább ragaszkodom. — Gr. Kőnigssegh Sándor: — Minthogy ezen kérdés egy igen fontos tárggyal, a’sajtószabadság tárgyával tudni illik szoros kapcsolatban vagyon, én nem kívánok illy nagy jelentőségű kérdésnek vitatásába csak amúgy mellesleg bocsátkozni, hanem szorosan csak a’mellett maradok, hogy valljon szükségese a’kerületi-napló vagy nem? A’ tek. KKat és RRet csekély vélekedésem szerint három inditóok vezethette arra, hogy kerületinaplót kívánjanak; — első: hogy a’ kerületi határozatok — második: hogy a’ kerületben tartatott beszédek a’ közönséggel sajtó utján közöltessenek ; harmadszor: hogy azon patriotikus indítványoknak, mellyek a’ kerületi ülésekben többséget nem nyernek, mégis nyoma maradjon. — A’mi az elsőt iljeti, t.i. kerületi határozatokat: ezugy is mindenekelőtt a’ kerületi elnökök által az országos ülésben elöadatik és vagy egy hatalmas maradjon által az ülésben elfogadtatik, vagy pedig uj érdemleges vitatkozás alá bocsáttatván, ujonan lárgyaltatik az országos ülésben; a’ kerületi végzések tehát akár elfogadtatnak az országos ülésben akár nem, mindig bejönek a’ naplóba és igy el nem hangzanak a’ nélkül, hogy a’ közönséggel közöltetnének. A második ok a’ beszédek, mellyek a’ követek által a’ kerületi-ülésben tartatnak a’ publikummal való közlése; — erre nézve az az alázatos véleményem: hogy a’ követ beszédét vagy érdemlegesnek — és nyomatosságunak tartja vagy nem; — ha az első: úgy bizonyosan érdemesnek fogja tartani ugyan azon fontos okait azon a’ helyen is előadni, a’hol a’tárgy eldöntetik t. i. az országos ülésben, és akkor sajtó alá jő t. i. az országos naplóba; — ha a’ második, azaz a’ követ maga sem tartja elég érdemesnek és fontosságúnak kerületi beszédjét az országos ülésben előadni, akkor annál kevesebbé érdemes ez a’nyomtatásra, és nem vesztünk semmit ha azt nem olvassuk; — de a’ hírlapok utján is tudósittatunk a’kerületiülések felett, és ha mindjárt ártanak is a'hírlapok az egyik résznek, azaz, a’ beszédeket ferdítik, ez csak egy oldalú ellenvetés — mert tudnak azok más részről használni is, azaz: ferde beszédeket ki egyenesíteni. A’ harmadik ok, hogy a’minoritásban maradt patriotikus indítványoknak maradjon nyoma; azt tartom: hogy az indítványok az utasításokból keletkeznek, ezek pedig a’közgyűlések eredményei, a’közgyűlések pedig a’ hírlapok által a’ lehetőségig terjedelmesen közöltéinek: tehát napló nélkül is a’ haza a’ legpalriotikusabb — ha mindjárt sikeretlen reform tervek tudomásába jő; — igy p. o. mindenki ismeri azon megyét, melly azt az alkotmányszerü oktatást adta, hogy a’ lek. KK és RR. ne a’ kir. személynek elnöklete alatt tanácskozzanak, hanem magok közöl válasszanak elnököt, ’s több efféle, — nyilvánosság tehát van elég kerületi napló nélkül is, azért én ezt szükségtelennek tartom. — Nádor ő cs. kir. fensége: — 3Ieg kell jegyeznem az elöltem szólott urnák előadása következtében, hogy tanácskozásunk tárgya a’tek. KK és RR. izenete és az abban foglalt indokok, — azoknak tehát, miket az előttem szólott előadott, felhozása a’parliamentalis renddel nem egészen megcgyezlelhefö.— Gr. Zug Károly: — Minden szabad országnak polgára méltán követelheti honának viszonyaival és a’törvényhozótestnek munkálatival — ’s pedig minden önkényszabta korlátok elmellözésével — teljesen megismerkedni, különösen ott, hol a’ követek utasításokkal el vannak látva; — ennek következtében azokat bár csak némi részben Fő-Rendi Napló III. köt. 3
