1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
6 XLVII. ülés Fö-RR. naplója. September 18-án 1843. vallási dolga-darium helyett a’ gregorianumot elfogadhassák, a'mit, megyémnek körülményeit tekintve, óhajtók. — Egyéb'»klc"'yí'^mík-b'dnt mélt. gróf Eszterházy Mihálynak észrevételeit illetőleg el nem mulaszthatom megjegyezni: hogy mélt. karnck országos Jqyíczí Rgeknek egyházi hatósága nem szoriltatik egyedül Magyarországra, annak kapcsolt részeire és Erdély- I’Íu”ámimra-honra, hanem kiterjed az egész austriai birodalomban létező g. n. e. egyházakra, és jelesen Bécsben is ö mélt. Iet:"" a’ karloviczi érsek a’ görög nem egyesültek vallásos viszonyait tekintve, egyházi hatóságát gyakorolja. Gr. Haller Ferencz, horvátországi bán: — A’ tárgyat magát Bácsmegye főispánja bőven kifejtette, ahhoz nincsen semmi mit hozzá adhatnék; és csak arra nézve, mit Borsodmegyének helyettese előhozott, t. i. hogy mind a’ nevelésre, mind pedig egyéb alapítványok kezelésére nézve egy országos választmánynak kiküldése nem lenne fölösleges; — ha ez igy van, miről bővebb tudományom nincsen: nem vagyok ellene, hogy országos választmány rendeltessék, hanem azon választmánynak tagjai világi rendbeliek is legyenek, és pedig g. n. e. hitvallásnak, nem pedig más vallásbeliek: mert az csupán az ö vallásuk dolgait és intézményeit illeti. Mi a’kir. egedelmet a’ congressus tartása iránt illeti: úgy vélem, hogy ha nem szabatik határidő, mint azt érsek ö méltósága kívánja: a’ dolog biztosítva nem lesz; pedig véleményem szerint, csakugyan valami biztosítást kellene ő Felségétől kérni aziránt: hogy mikor szükségesek leendnek illy gyűlések, ő Felsége, mihelyt az érsek azon eseteket feljelenti, a’ gyülekezetnek tartását megengedni méltóztassék; — egyébiránt — mint fölebb mondám — Bácsmegye főispánjának kijelentéséhez ragaszkodom. Gi.'Zay Károly: — Báró Vay Miklós által előadott okoknál fogva az általa előadott módosítással érseké méltóságával kezetfogok. Gr. Majláth János: — Nagyon sajnálom, hogy még egyszer felszólalni kénytelen vagyok; de nem tartóztatom sokáig a' méllóságos Fö-RRet., hanem csak röviden gróf Eszterházy Mihály azon előadására : hogy a’ zsinatnak más nevezet adassék, mint nemzeti zsinat, figyelmébe ajánlom a’ mélt. grófnak azt. hogy a’ Leopoldinum diploma nem adott csupán csak azon 40000 családnak, melly Csernovics Arzeniussal 3Iagyarországba jött, kiváltságot: hanem mindazoknak, kik hajdan magyar koronához tartoztak, és idővel visszakerülni fognak inxta iuramentum Majestatis suae sacratissimae, és ekkor nem lehet tagadni, hogy egy nemzetet tesznek ki; úgy vélem tehát, illyes megkülönböztetésekkel csak ártunk a’ jövendő reincorporatiónak. Idősb yróf Eszterházy Mihály: — Én azt hittem, hogy csak vallásbeli kérdésről van a’ szó, és csak azokról rendelkezünk: de mennyiben a’nemzeti kérdés felhozatott, úgy hiszem ez által az oláh lelkipásztorok kirekesztve lennének a’ hozzájárulástól. — Mi Erdélyhont illeti: azt tartom, hogy Erdélyben a’ 900000 oláhoknak legnagyobb része a’ g. n. e. valláshoz, és a’ karloviczi érsek hatósága alá tartozik; ezt kell hinnem, miután ő Felsége a’ karloviczi érseket minden a’ magyar koronához tartozó tartományokban első lelkipásztornak rendelte a'g. n. egyesültekre nézve; de miután a’ dolog a’ nyert felvilágosítás után nem úgy áll: anomáliának tartom, hogy Erdélyhonban ar g. n. egyesültek hatósága alá nem tartoznak. Gr. Keglevich Gábor, tárnokmester: — ügy látom , hogy a’ többség világos, és a’ méltóságos főrendi táblának felszólalt tagjai alkalmasint a’ dolog velejére nézve megegyeznek. — A’ g. n. e. honfiaknak állapotja el van rendelve mind az 1791: 27—ik, mind pedig az 1792: 10—ik t. ez, által, és ezeknek következésében ö Felsége bizlositotta a’ g. n. e. honfiakat: hogy azokhoz képest a’ dolgaik elfognak rendeztetni az úgynevezett nemzeti congressus által. Ennek következésében úgy vélem: hogy ezt soha tőlük elvenni nem lehet; mert valamint ö Felsége ezen kedvezéseket nyújtotta a’ Declaratorium Illyricum által: úgy viszont ők jogaikat fentartották; — ennélfogva a’ törvényeknek világos rendelete mellett meg kell maradnunk. Egyébiránt már úgyis az 1836-diki országgyűlés alkalmával a’ sérelmek sorában a’ 15-dik pont alatt ő Felsége megkéretett: hogy a’ g. n. e. vallásnak egyházi viszonyainak, és egyéb dolgaiknak elintézésére nézve congressust tartatni méltóztassék; ez ha meg fog történni ö Felségének kegyes rendeletéből, innen azután a’g. n. e. hitsorsosuak minden kivanalaikat ö Felsége ebbe terjeszthetik, és tehetik ő Felsége elibe azon kérést: hogy tartassanak minden 3. 6. vagy 9-dik évben nemzeti gyűlések, mire ö Felsége k. k. válasza által eldöntendi a’ dolgot; — és igy vélekedésem csupán oda járul: hogy, mint 1836-ban már ö Felsége megkérdett, úgy ezen kérés most ujitassék, és erre a’tek.RRket a’ válaszüzenetben felszólitandóknak vélném. Nádor ö cs. kir. fensége: — Miután senki szólani nem akar, kijelentem: hogy a’ mélt. Fö-RR. többsége Pozsegamegye főispánjának előadását fogadja el. Vallási úgy a' Olvastatik a" válóperekről szóló 5-dik szakasza az üzenetnek, valamint szinte a’ törvényezikk a' g. n. egyesáHek*ésegyéi> sült és egyéb vallásokon levők közt eredő válóperekre nézve. vallásuak közti válóperek iránt. Nádor ö cs. kir. fensége: — A’ törvényezikknek csak az első szakaszára szóljunk. Zsivkotics Pántáleon, temesvári g. n. e. püspök: — Előbb, mintsem a’ ts KK. és RR. üzenetének 1-sö pontjához szóllanék. nehány felvilágositó szavakkal felelnem kell azon észrevételekre, mellyek minapi mélt. gróf 3Iajláth János nyilatkozata következésében történt beszédemre azon indokból történtek, mintha mi vallásunk dogmáit a’ a’ polgári törvényeknek alá rendelnök. Itt dogmákról áltáljában szó nem volt, és a’ dogmákat a’ fegyelmi szabályokkal összezavarni nem lehet; arról volt a’ kérdés: hogy tart a’ görög egyházi fegyelme a’ vegyesházasságokra nézve? és a' mit minap mondottam, azt ma is ismétlem, hogy a’ görög egyház régi fegyelmi szabályai a’ vegyesházasságokat minden más hitüekkel, tehát a1 rom. catholicusokkal is, kárhoztatják; úgy a’ többiek közt a‘ chalcedoni egyetemes zsinatoknak 14—ik canonja a’ vegyesházasságokat csak azon föltétel alatt engedi meg, hogy a’ más hiten lévő házastárs az orthodox hitre áttérjen, és mind az Hlyen házasságból származandó gyermekek a’ közös egyháznak vallásában neveltessenek; az orthodoxiát magának tulajdonító rom. catholica egyház a’ vegyesházasságokal ép úgy kárhoztatja, mint az említett canon , és még is félszázádig azokat, nem pedig egészen említett canon
