1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
7 értelmében, megáldotta, ámbár a’ törvények és kir. rcndeletek kedvezményeinél fogva azon canon kisebbsértésé-vallási - vei; — a’ mi egyházunk, melly magát hasonlólag igaz hitűnek vagy orthodoxnak tekinti, nélkülözvén a’ törvények 'áIÓPere^re és kir. rendeleteknek kedvezményeit, a’ vegyesházasságokat minden föltétel nélkül tűrte, és a’ nélkül, hogy53 fegyelmi szabályai iránti figyelmetlenségről vádoltatott volna; — de midőn jelenleg olly törvények indítványoztadyMisuAküttnak a’ reversalisok múltra nézve eltörültetéséről, a’ házasságnak mindig a’ vőlegény egyházában leendő kötéséről, a’ fi és leány gyermekek atyjok vallásábani neveléséről olly törvények, mellyek ha nem is teljesen az említett canonnak megfelelnek, mégis hozzá közelítenek, és illő tekintettel a’ többi vallásokra a’ mennyiben egyrészről kárunkra vannak, annyiból más részről ezt kipótolják: csodálkozom, miként lehet bennünket következetlenséggel vádolni, midőn ezen törvényekhozásába bocsátkozunk?; a’jelen esetben, mivel a’ hazai törvényeknél fogvada’ vegyesházasságokat akadályoztatni nekünk sem nem szabad, sem nem lehetséges, és azért az egyházunk java az említett fegyelmi szabállyal összeütközésbe jő: lelkismeretem szerint kötelességemnek tartom azon elv szerint: »Salus Ecclesiae suprema lex ecclesiastica“ egyházunknak közjavát tekintetbe venni; és ezen értelemben értettem én a’ fegyelmi szabályoknak alárendelését, minthogy ezek csak az egyház közjavára hozatván, ha ezek a’ körülmények változtával ne talán ellenkezvén, kárára volnának módositandók, nem pedig mintha egyházom fegyelmi szabályait csak úgy vaktában változtatni lehetne. A1 dogmákról szó nem lévén, azoknak alárendeléséről semmi említést nem tettem, és nem is tehettem: és azért továbbá is azt tartom, hogy mivel egy részről a’ vegyesházasságok csak egyedül az evangelicusok fegyelmi szabályaival összeegyezhetök, másrészről pedig a’ vegyesházasságokat akadályoztatni tilos: egyházam közjavának inkább megfelelek, ha a’vegyesházasságok iránti elveknek olly kikerülhetetlen összeütközésénél fogva azon törvényekhez járulok, mellyek minden egyháznak — az elméletben egyébiránt fenmaradó — szabályait legkevesbbé sértik, és vallási ügyeinknek viszonyosságát megalapítják: melly viszonyos engedményre részemről késznek nyilatkozom. Gr. Zay Károly: — Kémük karloviczi érsek és metropolita urat, hogy a’ dolgot felvilágosítani méltóztassék: mert igy, miután az előttem szólottnak beszédét nem érthettük egészen, bajos hozzá szólani. Nádor ő cs. hír. fensége: — Mennyire értettem temesvári püspök előadását, Öméltóságának szándoka csak az volt: hogy azon ellenvetésekre feleljen, mellyeket múltkor gr. Majláth János tett; és igy a’ mélt. püspök úr nem szólott a’ felolvasott törvényczikk’ szakaszához. fíajacsich József, karloviczi érsek és metropolita: — Mind a’ rom. catholica, mind a’ napkeleti görög egyháznak legrégibb szokása szerint, a‘ házasság szentsége vagy megáldása a’ menyasszony’ templomában, és lelkész által történt. Ezen szokás nemcsak a’ tiszta, hanem a’ vegyesházasságokra nézve is 1793-dik évig divatozott, és a’ g. n. e. lelkészek a’ saját vallási! nöszemélyeinknek romai catholicus férfiakkal kötött házasságait is összeadák. Az említett esztendőben költ azon reánk nézve igenis fájdalmas kir. rendelet, mellynél fogva, bennünket a’ római catholicus és g. n. egyesültek közti vegyesházasságoknak megáldásától eltiltott. — Hogy ezen rendelet egyházunkat nehezen sújtja: abból is kitetszik, hogy a’ tek. KK. és RR. a’ jelen törvényczikket javaslották, mellynél fogva a’ vegyesházasságok a’vőlegény’ lelkésze előtt kötendők; melly törvényjavaslathoz annálinkább is járulok, minthogy" már 150 esztendő előtt a’ cath. hitben olly buzgó velenczei köztársaság Dalmatiában, Albániában, a’jóniai szigeteken, és más napkeleti tartományokban lakozó g. n. e. alattvalóira nézve hasonló törvényt hozott: hogy" t. i. a’vegyesházasságokat a’vőlegénynek lelkésze áldja meg, és mind a’gyermekek apjok’ vallásában neveltessenek. Zsirkovics Pántáleon, temesvári g. n. e. püspök: — A’ tek. KK. és RR. jelen izenetének a’házasságnak mindig a’ vőlegény templomában történendő kötéséről szóló 1-sö §-ára nézve az érsek és metropolitita ö mlgával egyetértvén, semmi észrevételem nincsen és pedig annál inkább, mivel ezen n. mlgu tábla már ezen elvet a‘ római catholicusok és evangelicusok közti vegyesházasságokban megalapította, és a’ rom. cath. egy ház részéről jelenleg annyival kevesebbé tétethetnek ellenvetések, minthogy mind a’ két egyház a’ házasságot szentségnek tekinti, és a kegyelmes declaralorium rescriptum 41-ik §-sza értelmében a’ legrégiebb gyakorlat szerint egész 1793—ik esztendeig, ha a’ menyasszony g. n. egyesült volt, a’ vegyesházasságok rom. cath. vőlegényekkel is g. n. egyesült papok által ezen szertartású templomokban adattak össze, és csak az említett esztendőben legfelsőbb királyi irat által rendeltetett: hogy a’ rom. catholicusokkal kötött vegyesházasságok mindig a’róni. cath. templomban ezen vallásu pap előtt köttessenek, siker nélkül lévén az akkori metropolita Sztratimirovics Istvánnak ezen rendelet elleni felszólamlása. — A’ második §-aszt illetőleg, melly a’ róni. cath. és g. n. egyesültek közli válópereket az 179Í: 26—ik t. ez. 16—ik §-ban meghatározott törvényszékre utalja: az igazság és méltányosságnak megfelelőnek tartom, hogy azon elv, melly a’ házasság összeadása és a’ gy ermekek atyjok vallásábani neveléséről ezen n. mélt. tábla által elfogadtatott, a’ róni. cath. és g. n. egyesültek közti válóperek törvényszékére is annál inkább terjesztessék ki: mivel mind a’ két egyház a’ házasságot valóságos szentségnek tekintvén, az említett 1791: 26—ik t. ez. csak a’ cath. és evangelicusok közti válóperekről szól, és a’ róni. cath. és görög n. egyesültek közti válóperek csak 1794-ben legfelsőbb királyi rendelet által a’ róni. cath. szentszékekhez tétetlek által. — Az 1791: 27—ik t. ez. egyházunknak teljes vallási szabadságát biztosítja, és ez által azon tekintetet: valljon ezen gyakorlat más vallásra nézve káros e vagy sem? kizárja; azon csekély megszorítás, melly a’ róm. cath. tanra nézve történik, ha a férj g. n. egyesült levéli, a válóper a’gör. n. egyesült szentszék előtt elítéltetnék, azon megszorítás által ismét kiegyenlittetik, mellyel a görög egy - ház akkor szenved, midőn a’ férj cath. lévén, válópere görög személlyel a'róm. cath. szentszéknél tárgyaltatik; az 1 < 91 . 26—ik t. ez. csak a’ róm. cath. és evangelicusok közti válóperekről szólván, a’ görög n. egyesülteket nem érinti, és ha rendele ugyan azon évi 27-ik a’ görögökriil szóló törvénnyel össze egyeztethető lenne: azokra is nyilván kiterjesztetett volna. — Ezen §. második részéhez, melly az evangelicusok és g. n. egyesültek közti válópereket a vőlegény törvényszékéhez utalja, én is járulok; de hogy a’ mi törvényszékeink az evangelicus lélt az evangelicus XliVTI. ülés Fó-RR. naplója. September 18-án 1843.
