1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
XLVII. ülés Fő-RR. naplója. September 18-án 1843. 5 el; Így például azon napot sem, mellyben islennek kegyelnie a’ világra háramló«. — Mi továbbá az üzenetnek Vallási doig»azon részét illeti, melly a' g. n. e. vallásuak pénzeiről szól: úgy vélem, hogy a’ törvényhozásra nem tartozik ab-ikl,an a’ sörö* ba ereszkedni, hogy egyes vallásnak’ pénzeikkel, erszényeikkel mit tesznek; valamint szabadon kezelik pénzeiket"e^rsi"^a’ catholicusok és protestánsok: úgy ezen szabadságot a’g. n. egyesülteknek is meg akarnám tartani; és igy e’ te-XTun?TM*I. !nl Atlinn ^ I aIt Iá Iá D Ti VírTAnnf Álinrr ll Ain ii> tin 11> n I /\1. ____ kintetben a’ tek. KK. és RR. üzenetéhez nem járulhatok. B. Vay Miklós: — Nem viszgálom; ha valljon az elöltem szólott mélt gróf állal felhivott „nemzeti congressus“-nak nevezete, azon eszmét fejezi e ki, mellyet egy a’karloviczi érsek által törvény ’s pivilegiumokon alapult, ’s idönkint megtartatni óhajtott vallásos gyűlésnek kell tulajdonítani?; — nem azt sem: ha valljon egy illy nevezet félreértésre nem szolgálhat e alkalmul? — de óhajtóm azt: hogy bármelly nevezet alatt nyűjtassék mód ’s alkalom g. n. e. atyánkfiainak olly vallásos gyülekezeteket tarthatni, mellyekben belső tanítási, nevelési és gazdasági ügyeiket eligazíthassák. Erre maga az 1790: 26-dik. czikk ad nekik jogot, valamint a’27-dik ü Felségének legfelsöbb felügyelőiét kívánta reájok nézve fentarlani; maradjunk tehát ezen az úton; — az pedig nem azt teszi: hogy nemzetet akarunk nemzetben, statust statusban formálni, ha az egyes önállásu felekezeteknek felhozzuk jogaikat belső ügyeik elintézésére; — ezek részletes sajátsági szabadságok, mellyek megférnek egymás mellett, ’s az egész statusnak czéljaival nemcsak nem ellenkeznek, sőt előmozdítják azokat: mert a’kérdéses tekintetben, kivált nálunk protestánsoknál, felekezelünk olly organicus egészet képez, mellyben minden tagnak ki van szerepe mutatva, ’s e’ tagoknak összemunkálása által erősödik nemcsak az egész, hanem ezen vallásunk melleti szünetnélküli müködhetés ; ezen részvehetés közügyeinkben azon legerősebb kötél, melly a’ bennünket fedező, de általunk fentartott anyaszentegyházhoz köti sziveinket; — igy van ez némileg a’ g. n. egyesülteknél is! — ’s mit hát felekezelemnél mindig megovandok: azt náluk is fentartani kívánom. E’gyülekezetnek legyen majdan feladata a’julianum calendariumnak is felvenni ügyét, mellyet valóban óhajtani kell, hogy a’nemzet közkívánata szerint intéztessék majdan el. — Azonban részemről azon óhajtást is kifejezném a’javaslott felírásban, hogy a’kir. biztosok a’ polgári ’s nem a’ katonai rendből küldetnének ki innentul; — ezt múlt alkalmakkal már szorgalmazá az országgyűlése, ’s szorgalmazá a’ g. n. egyesültek kívánatéra; tehetnénk hát azt most is, éspedig a’ dolog’ érdekében, ’s érdekében mind ö Felségének, mind a'kérdés alatti felekezetnek: mert hiszen ahhozértök felügyelni is jobban képesek, ’s magának a’ congressusnak is kedvesebb lesz dolgaikhoz tudó férfiakat szemlélhetni körükben. — Busán Hermán, horvátországi követ: — Nem kívánom, hogy a’törvényhozás bár melly hit belintézkedéseibe, vagy az országos válásztmány ö Felségének a’keleti egyház iránti felügyelési jogaiba, és ugyan ezen egyházi kormány autonómiájába bocsátkozzék, minthogy a’ görög nem egyesült főpapok a’ nemzet képviselőivel együtt maguk szükségeit és körülményeit leginkább ismerik; azért a’ KK. és RR. által javaslóit országos választmány kiküldetését nem pártolhatom, hanem Pozsega megye főispánjának nézeteit magamévá teszem: hogy t. i. őfelsége alázattal kéressék meg, miszerint a’ nemzeti illyr gyülekezetek és zsinatok kijelelendő idökbeni tarthatását megengedni méltóztassék. Nem látom okát, miért ezen nevezet „nemzeti gyülekezet“ törültetnék el?, minthogy ezen nevezet minden oklevelekben, mellyek már Chernovich Arzén ippekii érsek és patriarcha beköltözésétől fogva l-ő Leopold, 1-sö József, 3-ik Károly és M. Therézia apostoli fejedelmek által a’ keleti egyház híveinek adattak, és a’ k. declaraforium illyricumban is foglaltatik, a’ mit két századi folytonos gyakorlat is szentesített. — Gr. Teleky József, zabolcsmegyei főispán: — A’ dolog érdeméhez szólani nem kívánok, miután látom, hogy a’ többség úgy nyilatkozott ezen tárgybán, mint nekem kedvem van nyilatkozni; de minthogy Erdélyre nézve némelly hivatkozás történt egy előttem szólott tisztelt tagja által ezen táblának, nem állhatom meg, hogy némi észrevételt ne tegyek, nehogy azok, mint valósággal létező dolgok, felelet nélkül a’ naplóba menjenek. Azt nem tagadom, hogy Erdélyhonban mintegy 900,000 oláh lakik, de meg kell jegyeznem: hogy annak csak mintegy fele g. n. egyesült, a’ másikfele g. egyesült. Mi a’ g. n. egyesülteket illeti: azok a’ hittani és egyházi fenyitéki dolgokra nézve, a’ karloviczi érsekhez tartoznak ugyan, de különben függetlenek; az úgy nevezett nemzeti congressushoz valamint egyfelül nem járulnak: úgy más részről attól epén nem függenek, kivéve valami harmincz ekklézsiát Zarándmegyében, mellyek az aradi püspökséghez tartoznak; ezek vannak képviselve az aradi követek által, és járulnak is a’ költségek megtérítéséhez; de mind az, mi ezen felül Erdélyben létez g. n. e. vallása, azon nemzeti congressushoz nem tartozik, ’s nem tagadom, hogy sanyarúbb az állásuk, mint Magyarországban; de más részről úgy tudom: hogy függetlenek belső dolgaikban a’ karloviczi érsektől. Ócskay Antal, kassai megyés püspök: — Hogy a’ törvényjavaslatnak 111 és IV pontjában foglalt görög nem egyesülteket illető tárgyaknak bővebb vizsgálata tekintetéből egy országos választmány kiküldessék, ahhoz nem járulhatok, részint a’ már felhozott, és az 1791: 27—ik t. czikben alapult okoknál fogva, részint azért, mert épen azon tárgyak, mellyek iránt a’ kiküldendö országos választmány működnék, az illető kormányszékek mint ön tapasztalásomból tudom — intézkedése alatt léteznek, és igy az országos választmány kiküldetésének szüksége nem forog fen. Azonban mélt. karloviczi érseknek kívánságát méltányolván, ö excjának pozsegai főispánnak indítványát részemről is pártolom, azon megjegyzéssel: kéressék meg ö Felsége , hogy valamint jelenleg, úgy ezután is, midőn a’ declaratorium rendelete szerint a’ görög nem egyesültek belső ügyeik elintézésének szüksége azt megkívánván, az úgy nevezett nemzeti gyűlés összehivafásaért folyamodandanak, annak megtartását megengedni méltóztassék. — A’ mi a’ julianum calendarium használatának megszüntetését illeti: azt maga a mélt. temesvári püspök — ha szavainak valódi értelmét jól felfogtam — általában nem ellenzi, mert azt nyilvánította, hogy eziránti intézkedés nem függ egyedül a’ görög n. e. egyházi rendétől, hanem azon intézkedés az úgy neve zeit „nemzeti gyűlés“ hatóságához tartozik; ez tehát a’julianum calendarium használatát megszüntetheti, mi hogy megtörténnék, már azért is kívánatos, mert ez által könyittefnék, hogy a’ görög egyesültek is a julianum calen Fő-Rendi Napló II. köt. ^ lendarium iránt.
