1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 49. ülés
30 XLIX. ülés Fő-RR. naplója. September 25-én 1843. Vegyesházas - a" törvény arra: hogy házassága érvényes legyen, parancsol, t. i. a’ plébánosnak jelenlétét; mivel pedig a’ házas- Smegtagadást* ságnak polgári érvényessége a’ plébánosnak passiva assistentiája, vagy is egyszerű közbejövetelével eszközöltetik, nézve az áldásnak, és egyéb egyházi szertartásoknak megtagadása nem akadály. — De az áldásnak megtagadása breve’ ’s kír.állal a’ cath. nö sem akadályozfatik, hogy vegyesházasságra ne léphessen, mert a’ kit vegyesházasságra lépni kiír RcnXVfce-vánó szándékából azon gondolat nem rettent vissza: hogy gyermekeinek egy részenem fog neveltetni abban az "C,\vasiam**8“dvözitö hitben, mellyel ö legjobbnak tart: arról józan logicával feltenni nem lehet, hogy házasságát az áldásnak megtagadása akadályoztathatná; de különben nem is létez az illy nőben azon előkészület, melly sikeressé tenné az áldást, mert azt meg nem teszi, mit tőle hite, és anyanszenlegyháza teljes joggal követel. Egyébiránt a’ püspöki körlevelekben nem foglaltatik egyéb , mint a romai catholica anyaszentegyház vegyesházasságokruli tanának előadása. A’ püspökök ezt híveiknek előadván, és igy tulajdon körükben rendelkezvén, a’ fentebb érintett tör— vényezikket megsem sérthették, mert szent István kir. decretuma 2-dik könyv 2-dik fejezetében nyilván mondja : „Episcopi habeant potestatem res ecclesiasticas providere, regere, atquae dispensare secundum canonum auctoritatem®, mit még több törvények is, mellyekel váczi püspök ö excellentiája előhozott, kétségen túl tesznek. Igazságtalanság tehát a’ püspököket, mint főpásztorokat, törvényszabta hatáskörükben , mellyet nem emberekétől hanem Istentől nyertek, megszorítani — ez valóságosan in praejudicium cath. religionis lenne, melly ellen a‘ bécsi bélq>I^jtés is óvást tett. — Többnyire úgy veszem ki a’ tek. KK. és RR. üzenetéből, hogy ők abban a’ véleményben vannak, mintha a’ sérelemnek vett körlevél egyedül a’ prímás ö herczegsége által készíttetvén, általa a’ többi püspökökhez kihirdetés végett küldetett volna. Ez nem történt, de semmikép nem is történhetett volna; ezen pásztori körlevél nem csak herczeg-primásnak, hanem minden püspököknek befolyásával és megegyezésével készült úgy annyira: hogy még a’ távollévők is megegyezésüket elölegesen nyilván kijelenték. Ha tehát az, mi benne foglaltatik, törvénysértés, és bűn: akkor az nem csak a’ herczeg-primás, hanem mindnyájunk által egyformán követtett el. Ha pedig dicsőség az anyaszentegyház elveihez híven ragaszkodni, és annak egyességét tehetségünk szerint fentartani: mindnyájunkat illet e’dicsőség. Szemünkre vettetik tovább: hogy a’cath. egyházban már 50. évtől megáldanak az illyen házasságok, miért most nem? miért törjük most szeretetlenül azokra, kik ezeket eddig megáldották, a’ kárhozat pálezáját?— Erre csak azt felelem: hogy a’ lelkiesmeret, vallás és meggyőződés elidösülést nem ismer. Tagadhatlan ugyan: hogy ezen 50. évek alatt nálunk és még más országokban is az illy vegyesházasságok megáldottak: de szinte tagadhatlan, hogy számosabb országok voltak, hol az efféle házasságoknál az áldás, és egyéb szertartások megfagadtattak; — ha tehát egyes országokban a’rítusokra nézve történnének is egyes eltérések, ezeket az egyház egyessége tekintetéből annak szabályaihoz visszavezetni nem egyéb, mint a’ főpásztorok kötelessége. Egyébiránt félszázados praxisra hivatkoznak a’ KK. és RR. az áldás dolgában : miért nem fogadták ezt el a’ reversalisokra nézve, hiszen a’ „possint“ szónak szinte 50. évekig olly magyarázat adatott, melly szerint szabad volt reversalisokat kiadni, és most még is a’ törvénytelenség bélyegét nyomják a’ KK. és RR. a' reversalisokra. — De engedjék meg a’ n. m. Főrendek, hogy 50 évnél régibb időre hivatkozva megmutassam: miként honunkban már 83 évek előtt is a’ vegyesházasságok kötésénél meghagyva volt a’ passiva assistentia; bizonyítja ezt gróf Zichy Ferencz nagy bátyámnak néhai győri püspöknek 1760 esztendőben October 20-án kibocsátott és a’győri rituale 44—ik lapján olvasható ezen rendelete: „ Quodsi alteruter contrahentium fuerit acatholicus, parocho consvefas preces et benedictionem adhibere neutiquam licitum erit; sed sine stola et rocheta tantum consensu eorum audito, verba „ego vos conjungo“ ommittet.“ — Ha tehát meg van mutatva, hogy a’ körlevél törvénybe nem ütközik, ipso facto meg van mutatva az is: hogy a’ breve, melly ezen körleveleket megerősíti, és az erre adott királyi placetum sem törvénytelen, és igy ennek megsemmisítését Felséges urunktól kérni nem lehet. A’ mi pedig jövendőre nézve a’ tek. KK. és RR. iizenetjökben foglalt azon kívánságot illeti: hogy koronás fejedelmünk azon brevéket es bullákat, mellyeket placelumával helyeslend, az országgyűlése elibe terjeszteni kegyelmesen méltóztassék, röviden csak azt válaszolom: hogy ezen kívánságuknak teljesítésétől az Isten mentsen meg! — Mi lenne abból, ha minden pápai breve, mellyben például semmi egyéb, mint a’ házasodni akaró atyafiak között a‘ házasság törvényessége, vagy épen érvényességére kiadott dispensatio foglaltatik, — ha mondom az illy brevék mindenkor az országgyűlés elibe terjesztenünk volnának? ez nem lenne egyéb, mint a’ catholicust religiojának szabad gyakorlatában akadályozni! — Végtére azon praetensiv házasságokra nézve, mellyek némelly vármegyékben szolgabiró előtt köttettek, kénytelen vagyok kinyilatkoztatni: hogy ezeket törvényteleneknek nézem, és hogy törvényhatóságok az illy rendelések állal a’ törvény világos szavait megsértették. Itt ezen gyászos események máskép nem orvosolta Ihatnak, mintha a’ praetensiv házasok, kik között eddig semmi házasság nem létez, az illető lelkipásztor előtt inkább uj házasságra lépnek. Nem tagadom ugyan: hogy szánakozásra méltó azon gyermekek sorsa, kiknek szülőik illy praetensiv házasságra léptek, és már a’ világból kimúltak. 0 Felségének vagyon ugyan joga őket törvényesíteni, de ez csak salvo jure alieno és egyedül csak polgári következményekre nézve történhetik, rajtok tökéletesen segítve még sem lesz. — Hogy pedig ö Felsége megkéressék, hogy a’ felkért perekre nézve kegyes resolutiójál adja: abban ő exjával a’ nyitrai főispánnal kezetfogok. Gr. Eszterházy József': Bajos nekem ehhez a’ tárgyhoz szólni nem csak azért, mert félnem kell, hogy többséget nem fogok nyerni: de azért is, mert jól tudom, hogy sokan a’ n. m. Főrendek közt abban a vélekedésben vannak, hogy én csak valamelly személyes ok miatt ehhez a’tárgyhoz fogok beszélni; de legyenek a' n. m. bőrendek meggyőződve, hogy nem csak ollyan gondolat távol van szivemtől és eszemtől, de még azt is mondhatom: hogy én a’ liszt, prímás ő hgét és az egész egyházi rendet tiszta szívből tisztelem, becsülöm , és nagyra tartom, ’s hogy sem az egyik, sem a’ másik ellen legkisebb személyes panaszom nincs, mert én mindig az egyházi rend állal védelmeztellem, — és ha nekem szomorú pillanataim e’ világon voltak, azokat csak köszönhetem a kormány
