1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 49. ülés
19 javaslatba; más részről ollvanok, mellvek egészen iij, és ekkoráig nem létezett rendelkezéseket kivannak élet-Vegyeshéw, behozni. Az első sorban mindenekelőtt látom a tek. KK. és RRtöl a’ múlt országgyűlésen a’ nagyváradi, és voltsagok’ *,dus rozsnyói püspökök által kibocsátott körlevelekre kimondott kárhoztató Ítéletnek ismétlését, de azon különbséggel: hogy miután azóta az egész catholicus főpapság hasonlókép oda nyilatkozott, ezen kárhoztató Ítéletet már most ax breíe u,. egész catholicus főpapságra kiterjesztették. Ezen következtetés ellen nekem kifogásom nem lehet, mert én is azt1'!31'"“"'irín* tartom: hogy miután a’ többi egyházi főnökök sem többet sem kevesebbet nem tettek, mint az említett két püspö-ne” ^feúrá. kök, sorsuknak is együtt kell járniok. Ezen okoskodás fonalán tovább menvén, bátor vagyok a’ mlgos Fö-RRet jRva4,a,i' emlékeztetni: hogy midőn ugyanezen tárgy a’ múlt országgyűlésén is körülményesen vitatlatott, végre ezen mlgos főrendi táblának abbeli határozata keletkezett, hogy ezen két püspökök eljárásában törvénysértést nem látott. Több okoknál fogva állította azt e' mlgos főrendi táblának többsége, mellyekböl csak hármat tartok kiemelendőnek; az első az volt: hogy miután az áldás mind általánosan, mind a’ házasság kötésnél csupán csak egyházi szertartás, azaz egyház tulajdona, ennélfogva arról a’ törvényhozás nem rendelkezik, sőt ez annak tárgya sem lehet; a’ második az volt: hogy az áldásról az 1791: 26—ik t. czikkben említés nincsen; a’ harmadik: hogy ezen házasságok is, mellyek áldás nélkül köttetnek, ugyanazon tulajdonokkal bírnak, mellyek egyedül lehetnek a’ törvényhozásnak czéljai. Ezen okok, mint akkor állottak, úgy most is rendithetlenül állanak: következésképen ha a mlgos Fő-RR.akkor ezt, több okoknál fogva, a’két nevezett püspökök eljárásában törvénysértésnek nem látták: azt tartom a* következetesség szabálya szerint egyebei most sem mondhatnak, mint azt: hogy az egész catholicus főpapság eljárásában sem látnak törvénysértést. Nem szolgálhat ennek támogatásnál a’ tek. KK. és RR. által felhozott 1839-évi april 27-én költ királyi leirat, meri abban más nem foglaltatik mint az: hogy a' catholicus főpapság a’ vegyesházasságoknál a‘ törvényrendeletét szigorúan kövesse; hogy ha tehát ezen rendeletek óllal a’ törvény meg nem sérletik. ez sem szolgálhat támaszául a' felhozott vádnak. Ez igy lévén , nem látok nézetem szerint elég okot arra: hogy ö Felsége kérellessék meg a'körleveleknek roszalására, megsemmisítésére. Hogy ha a’körlevelek nem sértenek, nézetem szerint a’majd nem egészen hasontartalmú pápai breve sem ütközik a’ törvénybe; a‘ placetumról ezt mondani annyival inkább nem lehet, mert mind a" tek. KK. és RR. maguk is elismerik, ez azon szokott óvással adatott ki. mennyiben t. i. az abbeli rendelkezések a’ törvénybe nem ütköznek; ’s ő Felségét kérni arra: hogy placetumát visszavonja, nézetem szerint annyi volna, mint ö Felségét azzal vádolni: hogy a’ törvényeket vagy nem ismeri, vagy nem méltányolta akkor, midőn a’ placetumot kiadta; erről pedig már azon óvó hozzáadás is „a’ mennyiben az ország törvényeivel nem ellenkezik“ elegendökép kezeskedik, és kezeskedett; hogy az igy van, érezték azt — ha jól felfogtam — némikép a’ tek. KK. és RR. ön maguk is, mert ezen váddal nem annyira ö Felségét, mint az ország prímását ő herczegségét vádolják, a’ ki ellen az hozatik fel: hogy miután neki a’ vallásos viszonyokat rendező törvényeket legjobban ismernie kell, kötelességében állott volna ő Felségét arra figyelmeztetni, hogy placetumát ezen begyére ne adja; de nézetem szerint törvénytelenség nem követtetett el, és miután a’ megvizsgálásnak a’ placetum kibocsátása előtt, nem pedig utána, kellett volna megtörténnie , ’s miután az prímás ö herczegsége köréhez nem tartozik, azt vélem: hogy ezen figyelmeztetés elmellőzésével ö herczegségét semmikép és semmi ürügy alatt vádolni nem lehet. A' mi a’ felírásnak második részét, t. i. azon uj rendelkezéseket illeti, mellyek most javaslatba hozattak: hogy ö Felsége kéretlessék meg arra, hogy olly pápai brevékre, mellyek törvénybe ütköznek, placetumot adni ne méltóztassék; továbbá, hogy jövendőre nézve mind azon brevéket, mellyekre placetumot adni fog, országgyűlésről országgyűlésre az ország rendéivel közölni méltóztassék: az elsőt feleslegesnek tartom, mert arra könnyű a’ felelet, hogy az már azon hozzátétellel is, melly minden placetumot késér, t. i. „mennyire a’ törvényekkel nem ellenkezik“ elegendökép meg van tartva; a’ másodikat pedig kivihetetlennek tartom: mert valamint minden országban, akár alkotmányos akár nem alkotmányos legyen az, a’ fejedelemnek kirekesztő jogai közzé számittatik a’ placetum : úgy szintén országunkban is igy van, és létezik, következéskép előre látható, hogy erre a’kérésre az ország tagadó választ kapand; de nem is tartom kívánatosnak ép azon okoknál fogva, mert ezen közlése a’ breve vagy bullának vagy kihirdetése elölt, vagy után fogna megtörténni; az 1-sö esetben, miután tudjuk, hogy a’ bullák és brevék nem csak közönséges rendelkezésekről szólnak, hanem a’ legtöbb esetekben egyesek kérésére is kiadatnak, és azoknak viszonyaira igen nagy hatással vágynak: nagy károkkal volna össze kötve, hogyha azoknak az országgyűléseknek beállását bevárniok kellene; ha pedig kihirdetés után történnék a’ közlés: akkor az szükségtelen és haszontalan volna, mert mi egyszer megtörtént , annak kihirdetése következtében azt meg nem történtté a’világon semmi hatalom sem teheti. Mi a’ törvényjavaslatot illeti, miszerint a’ nem r. catli. lelkipásztor előtt köttetett vegyesházasságok, és az azokbul született vagy születendő gyermekek törvényeseknek lennének kijelentendök: miután tagadhatlnn az, hogy ha némelly megyékben a’ vegyesházasság más módon köttetett mint azon, mellyet a törvény parancsol — az a’ törvények megszegésével történt; olly eseteket pedig, mellyek nyilvános törvénymegszegésével történtek, a’ többi törvény által szentesíteni és törvényesíteni legveszélyesebb következéseket vonhatna maga után, mellyek más alkalommal is hasonlókép elkövettetnének. De nem pártolhatom a törvényjavaslatot azért sem, mert annak nem csak ezen egyetlen egy módját látom, melly mellett a dolgot mégis helyrehozni lehetne, nem látom t. i. azt: hogy a’ nélkül lehetetlen volna azon házasságokat törvényesíteni. Azon házasfelek, kik illjformán keltek össze, teljesítsék a’ törvény rendeletét, és azonnal törvényesítve lesz házasságuk, hogy ha pedig ne talán azon eset volna, hogy illy házassági kötésből származott gyermekek az egyik vagy másik léinek meg halálozásával árvaságra jutottak volna, és a’szülőknek többé módjuk nem volna benne, bőgj ezen általam e ö adott módon a* házasságot törvényesíthetnék: folyamodjanak ő Felségének kegyelméhez, kinek szép és kitűnő jogaihoz tartozik az is, hogy a’ szerencsétlen törvénytelen gyermekekről ezen bélyeget letörülhesse. Min eze 5 * XUX. ülés Fó-RR. naplója. September 25-én 1843.
