1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 56. ülés
150 LVI. ülés Fő-RR. naplója. October 7-én 1843. Magyarnyelv Egyébiránt ezen tárgynak azon oldalát, hogy mintán a’ mlgos Fö-RR. már elhatározták azt, hogy a' magyarnyelvet tán"3-lk Ue- kell használni mindenkor, midőn egy horvát megye egy magyar törvényhatósággal érintkezésbe jő: illy átalánosan nete a-RRnek. felállított elv után nagy következetlenség volna a’ tisztviselők levelezéseire nézve más elvet állitni fel; ezen oldalát — mondom — a’tárgynak Liptó megye tisztelt főispánja tökéletesen kifejtette, ’s én előadásához járulok. — Mi már a’ KK. és RR. izcnetében előforduló kifejezéseket illeti, mellyek itt, mint látszik némellyek által rósz néven vétettek, noha azon aggodalmak, mellyekröl az izenethen szó van, engem nem illetnek, mert hisz én {igyekeztem azon aggodalmak elhárításán: még is bátor leszek ezen aggodalmakról egy pár szót szólni. Én nem mondom azt, hogy a’ RR. aggodalmait egészen osztanám ’s magamévá tenném; azt azonban merem állítani: hogy nincs jogunk ezen aggodalmakon csodálkozni, sőt inkább a’ RRnek a’ mi táblánkat illető aggodalmai igen természetesek, mert véleményem szerint a’két tábla nézetei lehelnek ugyan majd nem mindenben különbözők egymástól,—lehet példaúl az egyik tábla sebesebb elöhaladás mellett, mint a’ másik, —lehet, hogy az egyik tábla többel tulajdonít a’népnek, a’ másik többet a’ fejedelemnek: de szükségeskép kell a’ két táblának bizonyos érintkezési pontjának lenni, ’s ez a’ nemzetiség!! Vannak olly kérdések, mellyekben egyik tábla a’ másiktól magát el nem különözheti anélkül, hogy maga iránt a’nemzetben bizalmatlanságot ne szüljön; illy kérdések közé tartoznak a’ „nemzetiség“ fölöltiek. így például az angol arislocratia azaz a’ felsöház bizonyosan különbözik elvre nézve az alsó háztól: de van egy körülmény, mi mind e’ mellett is a’ felsöháznak befolyást, hitelt és tekintélyt ad; és ez az a’ körülmény, hogy az angol felsöház egy kizárólag ’s teljesen felsöház. Nem mondom, hogy a’ mi aristocratiánk nem nemzeti, — de hogy a’ Kft. és RRnek e’ fölötti aggodalomra méltó okuk volt: azt merem állitni. Vegyük bár csak azt a’ körülményt, hogy a'mlgos Fö-RR. e‘ tárgybani ellenszegülése nagy részt egy leírási hibán egy „error calami“-n alapult. Midőn t. i. gr. Apponyi György azt javaslotta, hogy a’ mlgos Fö-RR. tovább is ragaszkodjanak abbeli nézetűkhez, miszerint a’ horvátországi követekről — hogy t. i. azok magyarul tartozzanak szólni — világos említés tétessék: ezt csupán azért lelte, mivel ö a’ lek. KK. és RR. törvényjavaslatát hibás másolatban bírta, — mert hisz különben átlátta volna, — a' mint azután is látta, — hogy mit ö indítványozott, az már a’ RR. javaslatában ben volt foglalva, még pedig kétszeresen. Én azon nem is csudálkozom, hogy ezen javaslat megtétetett, még azon sem, hogy az, ki tette e’ javaslatot, nem vette azután vissza, mert hisz meglehet, hogy ö szóhoz többé nem juthatott; de azon valóban méltó jogom van csudálkozni: hogy miután az error calami a’ vitatások alatt csak hamar kivilágult, még akkor is a’ mlgos Fö-RR. többségének tagjai mindnyájan gr. Apponyi György indítványát pártolták, és az minden felvilágosítások daczára végre el is fogadtatott; — ez a’ megjegyzésem a’ RR. által kijelentett aggodalmakra nézve. — Gróf Barkóczy János ö mlga az ellen kelt ki, hogy a’ tek. KK. és RR. ezen kifejezést használják „a’ nemzet kívánja“, ’s azt állitá ez alkalommal ö mlga, hogy a’ két tábla csak együttvéve léphet föl a’ nemzet nevében, de az egyik tábla egyedül magát a' nemzet kivánalai tolmácsának soha nem tekintheti. Erre azt jegyzem meg: hogy minden aristocratiai elveken alapult felsöháznak nem csak Magyarországon, hanem az egész világon az a’ jelleme és eriteriuma: hogy az nem képvisel senkit és csak önmagái; a’képviseleti testület pedig, melly követekből áll, mindenütt és különösen Angolországban is a’ nemzet kivánatai tolmácsának hiszi ’s nevezi magát, ’s akként lép fel. Ez nálunk még inkább van helyén mint másutt: mert nálunk a' követek utasításokkal vannak ellátva, melly eset példaúl Angliában nincs. Mit a’ mlgos gróf az absoluta és relativa többségről mondott, arra nem felelhetek, mert előadását nem fogtam fel, ’s nem is képzelhetem: miként határozhatott volna el valamit a’ jek. KK. és RR. táblája absoluta többség nélkül? mert ez valóban lehetetlen! Be ha ez a’ mlgos gróf állítása még a’ maga átalánosságban sem állhatott meg: annál kevésbbé állhat az meg applicative a’ jelen tárgyra nézve; mert ha valahol, úgy bizonyára a’ jelen tárgyra nézve relativ többségről a’ KK. és RRnél ugyan csak nem lehetett szó; — hisz e részben az ország minden hatóságai egyesek voltak a’javaslat minden pontjaira nézve! — hisz a’ nemzetiség tárgya olly tárgy, mellyet szorgalmazni, mellynek sükeriiltét forrón óhajtani a' nemzet soha meg nem szűnt ‘s meg nem szűnhetett, mert ha ezt szorgalmazni ’s kívánni megszűnt volna: úgy megszűnt volna élni kívánni. — Mind ezeknél fogva tehát — minthogy azon kivánatot, mellyröl itt szó van, nemzetünk legfőbb életjele ’s ezen állítást, hogy a’ magyarnyelv tárgyábani törvényjavaslat a* nemzetnek kivanatát foglalja magában, semmi tekintetben sem megczáfolni sem rósz néven venni nem lehet — én pártolom mindenekben a RR. javaslatát ’s én is azt tudom, hogy azt a’ nemzet kívánja. Gr. Barkóczy János: — Engedelmet kérek (rendre:) Gr. Batthyányi Lajos: — Máson van a’ szólás sora. Elnök: — Ha valaki előbb állott fel, mint mlgos gr. Barkóczy János, annak kétségtelen joga van előbb szólam; de ha az, kin a’ szólás sora volt, a’ grófnak átadá a’ szólhatási jogot (gróf Majláth János: „én átadtam“) : akkor annak joga van szólani; különben ha valakinek kifogása van, és előbb kell fel: kötelességemben lesz azt jogában fentartani, és annak szólhatási elsőbbséget adni. Gr. Barkóczy János: — Szükségesnek latom két pontra nézve, mellyet a’ gróf felhozott, felelni. Azt mondá a' mlgos gróf, hogy nem érti világosan, hogy mi a’ relativa és absoluta többség. Az absoluta többség abban áll, ba p. o. 50 szavazatból 26 szavaz valamelly tárgy mellett; a’ relativa többség az, ha 50 szavazatból 22 szavaz valamelly tárgy mellett, — a' többi 26 szavazat pedig részint utasítások hiánya, azoknak különféle felfogása, avagy a’ tárgynak egyéb módosítása mellett szavaz. Hogy pedig ez áll, hivatkozom az 1832—ki országos naplóra, hol nem egyszer, de 20 — 30 tárgynál, leginkább urbérnél, mindig a’ relativa többség határozott, és nem absolut többség; sőt most is ezen országgyűlés alatt nem egyszer, hanem többször a’ relativa többség határozott, és ez történik mindenütt hol parliamentaris tanácskozások történnek. 2-or azt mondá m. gr. Teleky László: hogy más országban is a' felső tábla nem a' nemzet érdekében lép fel, hanem aristocraticus elvből. Én gr. Teleky László vé»
