1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
XLVII. ülés Fő-RR. naplója. September 18-án 1843. 11 Rajacsich József, karloticzi görök n. e. érsek: — Ezen ügyben működőit országos választmánynak tagja bol-Vallásaié««, dognlt elődöm, Sztratimirovich István érsek és metropolita, a" választmányi munkálat befejezéséhez tartozó ésa Viilóperek * Pozsonban 1833—ki július 15-kén cs. kir. Fenségednek átadott véleményében ekkép nyilatkozott: „Ad avertendas6 eei*h inamoenas cum concivibus correlationes, et servandae harmoniae causa se ex parte gr. r.n. unitorum sponte eo ac- ,íisuakkültcessisse, ut partes litigantes illius Ecclesiae judicio stare obligarentur, in qua libero matrimonium ineuntium selectu copulatio intercessisset, quamvis hoc disciplinae nostrae nimium praejudiciosum esset.“ Minekutána pedig az evangelicai választmányi tagok közül egy a’ jelen §-szal megegyező külön véleményt adott volna. ellenmondóit a' boldogult érsek, és véleménye támogatására alapos okokat felhozott, mint említett fölterjesztéséből bőven kiviláglik, — és azon elvhez „ubi copula ibi et forum“ ragaszkodván, kinyilatkoztatta: hogy az evangelicusoknak a’görögökre nézve nagyon is nyomasztó külön véleményéhez semmikép nem járulhat; ezek igy lévén és fenállván, azon egyháznak törvényeiben olly annyira jártas férfiúnak ebbéli nyilatkozata után lehetne énekünk a' KK. és RR. ezen 3-ik §-ban foglalt és az evangelicusok külön vélcniényével megegyező javaslatához járulni? cs. kir. Fenségednek, és a’ nagy mélt. Fö-RR. ítéletére bizom; alázatos véleményem szerint tehát ezen §-t egészen a’ törvényezikkelyböl kihagyni, és helyébe azon szabályt igtatni kellene, hogy azon törvényszék és pedig saját vallása elvei szerint járjon el a’ válóperekben, mellynek egyházában a’ házasság köttetett. Gr. Majláth János: — Arra, mit a’ karloviczi érsek és metropolita ö mélt. előadott, észrevételem van, és örvendek, hogy azt ez alkalommal előadhatom. A’ 2-dik és 3-dik §. kétféle tárgyról szól, az első szól a’ bíróságról, melly a’ válóperekben leend, és egyszersmind azon indokokrul, mellyek a’ bíróságot az itélethozásában szabályozzák. Mi ezen első pontot illeti: e’ közt és a’ következő pontok között nagy különbség van, mert itt a’ KK. és RR. a’ cath. görög n. e. és protestánsok közti válóperek bíróságáról szólanak; később pedig, midőn az elvről szólnak, melly szerint az ítélet hozandó volna: csak a’ görög n. e. és protestánsok közti válóperekre szorítják: tehát vagy az első vagy a’ 2-dik pontban módosítást kell tenni. Én azt vélem, hogy a’ szerkezet kezdetén tétessék módosítás, t. i. igy kellene állani: ,,a’ görög n. e. és római catholicusok közti házasságokból eredő válóperekben az 1567: 25—ik és 1723: 23—ik törvényezikk tartalma szerint történjék az ítélet; azon törvények eldöntők a’ catholicus bíróságra és elvekre nézve, mellyek szerint a’ catholicum consistorium Ítélni köteles.“ Ezeket azért hozom fel feleletül érsek és metropolita előadására, hogy az orientalis ecclesia a' catholicusokkal a’ házasság szentségében nem egyez, és a’ különbség abban áll: hogy a’válóperekben a’ napkeleti ecclesia elválasztja a’ házasfeleket propter adulterium, és ekkor az illyetén elválasztott házasfeleknek szabad uj házasságra lépni; de az illy elválasztás a’ catholicusoknál nem történhetik úgy, hogy a’ házasfelek nj házasságra léphessenek, és épen azért, mert a’ catholicusoknak házassági rendeleteik szigorúbbak, fen kell tartani a’ catholicum forum bíróságát. Zsivkovics Pántdleon, temesvári g. n. e. püspök: — Igaz ugyan, mit gr. Majláth János ö mlga említett, hogy a’ truláni, laodiceni és calcedoni zsinatoknak a’ görög egyháztól elfogadott végzései a’ vegyesházasságokat úgy, mint a’ rom. cath. egyház kárhoztatják; de minthogy hazánk törvénye a’ közállomány érdekéből a’ vegyesházasságoknak akármelly szili alatti akadályoztatását tiltja a’ nélkül, hogy vagy az egyik vagy a’ másik egyháznak ezen házasságokat tiltó fegyelmi szabályaira tekintettel lett volna: igazságosnak látom, hogy a’ törvényhozás arról is gondoskodjék, hogy a’ vegyesházasságok iránt olly törvények alkottassanak, mellyeknél fogva mind a" házasság kötésének helyére, az összeadó pap személyére, mind az ezekből született gyermekek millv vallásbani nevelésére, mind pedig a’ válóperek melly itélöszék ellölli folytatására nézve egyik törvényesen bevett egyházat se rendelje alá a’ másiknak — mert a’ vallás-gyakorlat teljes szabadságát csak ekkép foghatom fel, hogy minden vallás elvei és fanjai sértetlenül hagyassanak; — de tekintvén a’ törvényesen bevett vallásoknak a’ vegyesházasságok iránti különböző tanjail és elveit, minthogy csak a’ két hitvallású evangelicusok magok közti házasságai vallási szabályaiknak szoros megtartásáról összeegyezhetök, az ország törvénye pedig ezen házasságokat nem csak megengedi, hanem akár melly ürügy alatt akadályoztatásukat szorosan tiltja: az ellenkező elveknek kijelentése mindenekelőtt szükséges, mi legczélszerübben olly viszonyos engedmények által történhetik, mellyek sértetlenül hagyván, a’mennyire lehet, minden vallásnak elveit, a’különböző vallások viszonyainak egyenlőségét megalapítják, és igy miként a’rom. anyaszentegyház, melly magának a’hitben az orlhdoxiát tulajdonítja, a’ vegyesházasságokat tiltó egyházi szábályok engedvényeivel élt, mi pedig a’ vallásunk elveivel öszeütköző legfelsőbb rendeleteknek engedelmeskedtünk, úgy jövendőben is a’hozandó törvényeknek, mellyek úgy , mint javasoltattak, elveinkkel kevésbbé összeütköznek, továbbá is engedelmeskedni fogunk. Ócskay Antal, kassai megyés püspök: — Észrevételemet a’ szőnyegen levő törvényjavaslatnak 2-ik §-ra szorítom egyedül a’ cath. és görög n. e. közötti vegyesházasssgokbul eredő válóperekre. Alaposnak tartom mlgos gróf Majláth Jánosnak előterjesztését, mert ha bár catholicusok és görög nem egyesültek elvei különböznek is, még is ha vegyesházasságra léptek, az ebből eredő válóperben cath. szentszék a' fenálló törvényeink rendeleténél fogva csak a’ cath. egyház azon szabályai szerint, mellyeknél fogva a’ házassági kötés még a nösparáznaság esetében is felbonthatlan, ítélhet; és igy a’görög nem egyesült félt nem lehet felhatalmazni: hogy az úgynevezett örök elválasztás esetében uj házasságra léphessen: mert ugyan azon egy házasság nem lehet felbontható és felbonthatlan, — ez a’ házassági kötésnek egységével, és egyenlőségével összeütköznék. De az úgynevezett örök elválasztás is nem azt jelenti, mintha maga a’ házassági viszony végképen felbontatnék, hanem csak azt, hogy az ártatlan fél holtanapjáig nem köteleztetik ama házastársával, mellytöl a’ nösparáznaság miatt elválasztatolt, eg} ült élni; ha tehát ö maga nekie megengedné, és vele együtt élni kívánna, még a bírói ítélet után is lenmarad joga, hogy elválasztott házaslársávál kibékülvén, vele házassági viszonyait folytathassa , és ez által az elválásnak szomorú eredményeit megszüntethesse; de ezen jogától a’ cath. fél mcgfosztalnék, ha a másik lél uj házasságra lép 3
